Tiltakozik a Külügyminisztérium a Német-országban munkát vállaló magyar építési vállalkozások túlzott ellenőrzése ellen. Április végén ugyanis a német hatóságok ismét magyar vállalkozásokat vizsgáltak rajtaütésszerű kommandós akciókkal – noha még a tavaly áprilisi ellenőrzéseken elkobzott iratokat és számlákat sem szolgáltatták vissza, megbénítva ezzel 18 cég működését.

A németek azt gyanítják, a magyarok visszaélnek a vállalkozások szabad mozgását biztosító uniós jogszabállyal. Honfitársaink alkalmazotti munkavállalásával szemben ugyanis Németország még hat évig fenntartja a tiltó rendelkezéseket, vállalkozásával viszont bárki bárhol szerencsét próbálhat az unióban. Bár Németország évek óta fenntart egy közel 4000 fős legális keretet a német építkezéseken dolgozó magyar munkásoknak, legtöbb honfitársunk nem ennek keretében, hanem önálló vállalkozóként, esetleg kint is dolgozó magyar vállalkozások alkalmazottjaként érkezik az országba. A német hatóságok most azt akarják bebizonyítani, hogy valójában feketemunkáról van szól. Ahol ráadásul a „vállalkozók” az építési minimálbérről szóló törvényi előírásokat is kijátsszák, s így letörik a béreket, elveszik a németektől a munkát. Elrettentő példaként az IG Bau német szakszervezet adatait idézik: a magyarok 12 euró helyett 3-5 eurós órabérrel is beérik. Az egyéni vállalkozók ezt akár törvényesen is megtehetik: hiszen a vállalkozói díjra nem vonatkoznak a minimálbérre meghatározott előírások.

A németek több mint egy éve, április 30-án hajtották végre az első rajtaütést a magyar cégeknél, s azóta újabb és újabb vádpontokkal állnak elő. Az érintettek úgy érzik: mivel törvényesen nem nagyon találnak fogást rajtuk, a hatóságok most állandó zaklatással, a vizsgálati idő végtelenítésével próbálják ellehetetleníteni működésüket. Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének alelnöke úgy tudja, az egy éve gyanúba keveredett 23 cég közül eddig mindössze ötöt mentettek fel. A többieket még vizsgálják, ám egyre kevesebb az esély, hogy az esetleges pozitív lezárás után újra dolgozni tudjanak. Négy cég már csődbe kényszerült, de még a vizsgálatból kimaradtak sem bízhatnak megrendelésáradatban. A megbízók ugyanis most már idegenkednek a magyar munkavállalóktól, nem akarnak fokozott ellenőrzést saját fejükre rántani.

A pénzügyőrök szorgalmasan gyűjtögetik az újabb és újabb érveket. Korábban azzal támadták a magyarokat, hogy nem fizetik be a teljes társadalombiztosítási járulékot. Bizonyos szempontból nézve ez igaz, Németországban ugyanis az étkezésként, szállásként, utazási és egyéb juttatásként kapott pénz is járulékfizetésre kötelezett, s a magyarok tényleg nem fizettek ez után. Csakhogy egy 1989-es államközi szerződés úgy fogalmaz: a kint dolgozó magyarokra a hazai járulékfizetési szabályok érvényesek. Később a hatóságok már inkább azt vizsgálták, hogy a magyar vállalkozások rendelkeznek-e magyarországi telephellyel. A magyar-német megállapodás szerint ugyanis csak olyan cégek vihetnek Németországba munkaerőt, amelyek itthon is az iparágban dolgoznak. A németek azt próbálták bebizonyítani, hogy az itthon bejelentett telephely valójában csak toborzóiroda – aminek kivizsgálásában épp a magyar hatóságok közreműködését kérik.

– Hajtóvadászatot indítottak ellenünk, amiben immár embercsempészettel, illegális munkaerő-közvetítéssel vádolnak – fogalmaz Tóth Boldizsár, az ellenőrzések által célba vett egyik cég vezetője. – A németek lényegében semmibe veszik a korábban kötött államközi megállapodásokat, olyan kötelezettségeket kérnek rajtunk számon, aminek nem is kellene megfelelnünk.

A szóvivő szerint a vizsgálatok azért húzódnak el ennyire, mert a németek minden áron be akarják bizonyítani a célba vett cégek bűnösségét: ha az egyik vád elbukik, másikat rángatnak elő. Egy NATO-beszállító vállalkozásról például be akarták bizonyítani, hogy fantomcég, majd miután ez nem sikerült, a németek a magyar társszerveket kérték fel egy magyarországi telephelyet érintő fokozott ellenőrzésre… Jelenleg Németországban 250 magyar építőipari vállalkozás dolgozik mintegy 6000 alkalmazottal, s a hisztérikus helyzetben egyre nehezebben kapnak munkát. A boszorkányüldözés miatt a német cégek is egyre inkább óvakodnak magyar munkásokat alkalmazni. Nem véletlen, hogy a közel 4000 fős legális munkavállalási keretből jelenleg mindössze 800 fő dolgozik Németországban.

A vállalkozók nehéz helyzetükért a magyar kormányt is okolják. Mint mondják, semmitmondó nyilatkozatokon kívül eddig semmi érdemi segítséget nem kaptak, noha jó néhány cégvezetőt már le is tartóztattak mondvacsinált okokkal. Pár éve hasonló üldözést szenvedtek el a cseh és lengyel vállalkozások is, az ottani kormányok azonban kemény tárgyalásokkal kényszerítették jobb belátásra a németeket.

kandor