Németország lesz a vesztes

Energiabojkottot! – követelik egyre hangosabban német ellenzéki politikusok, brüsszeli bürokraták, illetve az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij is, nem sokat törődve a beláthatatlan következményekkel. A kancellár egyelőre szilárdan kitart az energetikai együttműködés mellett Oroszországgal, de mind nagyobb nyomás nehezedik rá. CDU-s politikusok (például Norbert Röttgen, Andreas Jung), brüsszeli bürokraták, újabban a holland biztos, Frans Timmermans is energiabojkottot követelnek, hogy még súlyosabb szankciókkal sújtsák Oroszországot, amelynek évi 300 milliárd eurós bevétele származik az energiahordozók exportjából. A tagesspiegel.de szerint közben már az orosz miniszterelnök-helyettes, Alekszandr Novak is azzal fenyegetőzik, hogy leállítja a Németországba irányuló gázszállításokat az Északi Áramlaton keresztül.

A kötelet már annyian rángatják, hogy félő, elszakad és kártyavárként omlik össze a német gazdaság, megrendítve jó néhány, a német ipartól függő uniós tagállam gazdaságát is. A háború elhúzódása, illetve a fűtési szezon vége folyamatosan emeli a tétet és a heves „büntessük meg még jobban Putyint!” kiáltások elnyomják a józan, higgadt hangokat.

Scholz kancellárként az ország működőképességének megőrzésében érdekelt, és tisztában van vele, hogy a gázt rövid távon nem lehet pótolni. Németország függősége az orosz gáztól az elmúlt években nemhogy nem csökkent, hanem épp ellenkezőleg, a harmadával nőtt. Nézzük a tényeket. Míg 2012-ben az orosz gáz­import aránya 40 százalék volt, tíz év alatt 55 százalékra nőtt. Ugyanebben az időszakban az Oroszországból származó kőolaj behozatala tíz százalékkal, 42 százalékra nőtt, a kőszéné pedig 2021-ben rekordot döntött: több mint 20 millió tonna szenet vett Németország Oroszországtól, amire eddig még nem volt példa. Összehasonlításképp, 2000-ben még az egymillió tonnát sem érte el a kőszénbehozatal Oroszországból.

A növekvő energiafüggőség fő oka, hogy 2011-ben a fukusimai atomerőmű-baleset és a mind nagyobb politikai nyomás hatására Angela Merkel német kancellár drasztikusan beavatkozott az energiapiaci folyamatokba. Úgynevezett energiafordulatot jelentett be, kiiktatva az energiatermelés bázisát adó atomerőműveket. A terv értelmében 2022-ig Németország leállítja az országban működő összes atomerőművet és a kiesést megújulókkal pótolja. A merkeli „Energiewende” tízéves mérlege lesújtó: Németország egyre távolabb került a célok elérésétől. A német számvevőszék tavalyi jelentése szerint csak az utóbbi öt évben 160 milliárd eurót költöttek a megújulókra, ám ezek így is csak a teljes termelés harmadát adják, erősen ingadozó módon. Az időjárástól függő energiatermelés kilengéseit nagy teljesítményű gázturbinákkal egyensúlyozzák ki. Közben az új kormány a korábbi 2038-as céldátum helyett előre hozta a szénerőművek tervezett leállítását is 2030-ra.

Összességében Németország az elmúlt öt évben a szén- és gázerőművekre alapozta energiatermelését. Ezt kiegészítette a megújulókkal és a Franciaországból importált, atomerőműben előállított árammal. Az energiafordulat következtében a korábban önellátó Németország ma már szénből, gázból és áramból is behozatalra szorul. Németország jelenleg a gáz legnagyobb részét, 55,2 százalékát Oroszországtól vásárolja. Második legnagyobb beszállítója Norvégia, innen a gázimport 30,6 százaléka származik. Hollandia 12,7 százalékkal járul hozzá a német gázbehozatalhoz, Európa többi részéből pedig mindössze 1,6 százaléknyi gáz érkezik.

Minden második német lakásban gázfűtés van, a fűtési időszak időjárástól függően a tavaszi hónapok feléig tart. A német gáztározók töltöttségi szintje még soha nem volt ilyen alacsony, mint jelenleg. Tíz százalékuk a Gazprom tulajdonában van. A legnagyobb, ugyancsak egy Gazprom-leányvállalat, az Aurora tulajdonában lévő nyugat-európai tározó (Rehden, Alsó-Szászország) töltöttségi szintje egy hónappal ezelőtt mindössze 3,6 százalékon állt – vagyis mára gyakorlatilag kiürült.

Mivel olcsó volt az orosz gáz, és jók voltak a kapcsolatok – ezt Vlagyimir Putyin külön is kiemelte az Olaf Scholzcal közösen tartott moszkvai sajtótájékoztatón –, a szén mellett a gázé lett a főszerep. A jó kapcsolatok kulcsfigurája Angela Merkel elődje, Gerhard Schröder volt szociáldemokrata kancellár, akit folyamatosan az a vád ér, hogy az orosz érdekek kiszolgálója lett. Schröder miután leköszönt kancellári hivataláról, a nyugat-európai–orosz Északi Áramlat projektcég, a Nord Stream AG felügyelőbizottságának elnöke lett, 2017-től hasonló funkciót tölt be a Rosznyeftgaznál, és esélyes a Gazprom felügyelőbizottsági székére is, amelyről június 30-án döntenek Szentpétervárott.

Közben a technológia is óriási fejlődésen ment keresztül. Egy új fejlesztéssel, az úgynevezett kombinált ciklusú gázturbinás erőművel ma már 85 százalékos hatásfokot érnek el. Az első ilyen, a Siemens által épített Fortuna nevű düsseldorfi erőművet 2016. január 22-én adták át. Az erőmű egyszerre három világrekordot is megdöntött: maximális nettó teljesítménye 603,8 megawatt, elektromos hatásfoka 61,5 százalék, amihez hozzáadódik egy 300 megawattos távfűtő-teljesítmény, ugyanis hozzá csatlakozik a városi távfűtőrendszer is. Így jön létre az összesen 85 százalékos hatásfok. A Siemens fejlesztése egy legújabb generációs kombinált ciklusú gázturbinás erőmű, amelynek az a lényege, hogy a „hulladék hőt” is hasznosítja: az égő gáz meghajt egy hatalmas generátort, ami áramot termel. A turbinából kiáramló forró melléktermék nem a kéménybe – majd onnan a szabadba – áramlik, hanem felmelegítenek vele egy nagy teljesítményű gőzkazánt, amely ugyancsak áramot termel. Így 60-70 százalékos hatásfokot lehet elérni, szemben a korábbi gázerőművek negyven százalék körüli hasznosulásával. Ha pedig még az így keletkező hulladék hőt is felhasználják, jellemzően távfűtésre, akkor az erőmű összességében 80-85 százalékos hatásfokkal üzemel. Emellett az ilyen erőmű rendkívül gyorsan indítható, ezért alkalmas a napszakonként változó energia­igények, illetve a szél- és naperőművek időjárási ingadozásainak kiegyensúlyozására, utóbbi esetén pufferként szolgál.

A kombinált ciklusú gázturbinás erőművek elterjedésével a gázerőművek újra a reneszánszukat élik. Németországban ma már több mint 70 ilyen nagy teljesítményű erőmű üzemel, és több épül. Mivel a német energiapolitika a megújulókra fókuszál, a szél-, illetve naperőműparkok mellé egy sor új gázturbinára van szükség. Az időjárási ingadozások kiegyensúlyozására egyelőre más megoldás nincs – derül ki a handelsblatt.com cikkéből. Vagyis ha a szenet kivezetik, a gáznak jelenleg nincs alternatívája. Mindezt Olaf Scholz német kancellár így foglalta össze: „Az Oroszországból érkező olaj- és gázszállítmányok alapvető fontosságúak az európai gazdaság számára, másképp nem biztosítható a fűtés, a közlekedés és az áramellátás.” Scholz szerint sürgető feladat, hogy az EU alternatívákat találjon az orosz függőségre, ez azonban nem megy egyik napról a másikra. „Ezért a mi részünkről tudatos döntés, hogy folytatjuk az üzleti együttműködést az energiaellátás területén Oroszországgal” – szögezte le.

Ha végül enged a nyomásnak, vagy az oroszok állítják le a gázszállításokat, akkor épp a kombinált ciklusú gázturbinás erőművekre épülő, megújulókat támogató energiarendszer bukik meg. Ez nemcsak a lakosságot érinti, hanem az ország teljes energiaellátását, beleértve mindenestül az ipart, a most beharangozott hadiipari beruházásokat, a közlekedést (elektromos autók), a hírközlést, a digitalizációt, az oktatást, a közintézményeket, az egészségügyi ellátást, a mezőgazdaságot (üvegházak, állattenyésztés), egyszóval mindent. Az energiabojkott padlóra küldheti Németországot, még mielőtt az oroszok az ellenük bevezetett szankciók hatását megéreznék.