Történelmi pofon Friedrich Merznek
Németországban még hasonlóra sem volt példa
Formalitásnak tűnt Friedrich Merz kancellárrá választása, miután a felek megállapodtak a koalíciós szerződésről, bemutatták a minisztereket és már semmi nem állt Friedrich Merz kancellársága útjában. Ment minden a tervek szerint, egy ilyen fiaskóra nem számítottak: Az utolsó aktus azonban még hátra volt. Friedrich Merz kedden nem kapta meg a kancellárrá választásához szükséges többséget a Bundestagban.
FRISS:
Mégis kancellár
A 630 tagú német parlamentben kedden tartották a kancellárválasztást, amelynek során 310-en szavaztak igennel, amely hattal maradt el a kancellárjelölt megválasztásához szükséges 316 szavazattól.
A CDU-CSU-nak és az SPD-nek azonban 12 fős többsége van a Bundestagban: összesen 328 mandátummal rendelkeznek, 12-vel többel, mint amennyi az abszolút többséghez kell. A papírforma szerint tehát 328 igen szavazat kellett volna, de csak 310-en szavazták meg Friedrich Merzet kancellárnak. A különbség 18 szavazat. Miután a CDU-CSU és az SPD részéről valamennyi képviselő jelen volt, csak egyvalami történhetett: 18-an a saját frakciójuk ellen szavaztak vagy tartózkodtak a titkos szavazáson. Ha pedig voltak igennel szavazó, a Zöldek frakciójában ülő képviselők is, akkor a CDU-CSU, illetve az SPD soraiban a Merzet elutasítók aránya még ennél is nagyobb!
Ez óriási tekintélyvesztés Friedrich Merz-nek: az utolsó pillanatban a felszínre hozta azt a belső feszültséget, amely a két kormánypárton belül már hónapok óta érzékelhető.
Az ülést azonnal berekesztették, a frakciók azóta válságtanácskozást tartanak. Friedrich Merz lemondta a szerdára tervezett külföldi útjait.
A továbbiakról az alaptörvény rendelkezik.
A német alkotmány 63.§ pontosan meghatározza a kancellárválasztás menetét:
(1) A szövetségi kancellárról a szövetségi elnök javaslata alapján szavaznak vita nélkül.
(2) Azt választják, aki a Bundestag képviselői többségének a szavazatát megkapja. A megválasztott kancellárt a szövetségi elnök nevezi ki.
(3) Ha a jelöltet nem választják meg, a Bundestag 14 napon belül a képviselőinek többségével újra kancellárt választhat.
(4) Ha ezen a 14 napon belül nem kerül sor választásra, haladéktalanul új szavazást kell tartani, amely során azt választják meg, aki a legtöbb szavazatot kapja. Ha a megválasztott jelölt megkapta a Bundestag tagjai szavazatának a többségét, a szövetségi elnöknek a választást követő hét napon belül ki kell neveznie kancellárnak. Ha a megválasztott jelölt nem szerzi meg az abszolút többséget, a szövetségi elnök dönt: kinevezi a relatív többséggel megválasztott jelöltet, vagy feloszlatja a Bundestagot. Ebben az esetben új választás kiírására kerül sor.
Nem sikerült megválasztani Friedrich Merzet Németország új kancellárjának
