Németországban több mint 17 ezren követelnek menekültstátust bíróságon

Németországban az idén már több mint 17 ezren fordultak bírósághoz, hogy az úgynevezett oltalmazotti státus helyett szélesebb jogkörrel járó menekültstátust kapjanak.

Szerdai német lapokban ismertetett kormányzati adatok szerint a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) oltalmazotti státus megadásáról szóló döntését bíróságon megtámadó menedékkérők legnagyobb csoportját a szíriai állampolgárok alkotják több mint 15 ezer fővel. A bíróságok az eddig lezárt perekben 90 százaléknál is nagyobb arányban a felperes javára döntöttek, menekültstátushoz juttatva őket.
    
Oltalmazotti jogállást azok a menedékkérők kaphatnak, akik nem felelnek meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de nem lehet hazaküldeni őket, mert hazájukban súlyos sérelem érheti őket. A BAMF az utóbbi hónapokban egyre több szíriai menedékkérőt minősít oltalmazottnak, arra hivatkozva, hogy nem közvetlenül a polgárháború sújtotta hazájukból érkeznek, hanem valamely Szíria körüli országból, ahol már biztonságban voltak. 
    

Az oltalmazotti státus és a menekültek jogállása között az a legnagyobb különbség, hogy az oltalmazottaknak az első két évben nem jár családegyesítési jog. A családegyesítés lehetőségét az év elején függesztették fel, azzal a céllal, hogy megelőzzék a menekültügyi rendszer további túlterhelését.
    
A családegyesítési jog a szülőkből és kiskorú gyermekekből álló úgynevezett magcsaládra vonatkozik. A német közéleti viták egyik témája, hogy mekkora terhet jelenthet, hogy a menekültek családjuk németországi egyesítését kezdeményezhetik. Kormányzati becslések szerint alaptalan az az aggodalom, hogy ennek révén megsokszorozódhat a menekültek száma, mert a Németországba érkező menedékkérők legjelentősebb csoportját az egyedülálló, gyermektelen, felnőtt fiatalemberek alkotják, akik családi helyzetükből adódóan egyetlen rokonuk áttelepítését sem tudják kezdeményezni.

(MTI)