“Globális vélemények a bevándorlásról és a migránsválságról” címmel adta ki az Ipsos legújabb, 25 országban készített tanulmányát, amelyből többek közt kiderül, hogy akármit mond vagy szeretne is hinni az ellenzék, a magyarok többségének véleménye megegyezik a kormánypártokéval a migráció kérdésében.

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

1. Hogyan vélekedünk a bevándorlásról?
Összesen a válaszadók 75 százaléka gondolta úgy, hogy országukban nőtt a bevándorlók száma az elmúlt öt évben, 20 százalék szerint nem változott, és mindössze 6 százalék vélekedik úgy, hogy számuk csökkent.
Meglepő módon ebben a kérdésben Peru vezet 91 százalékkal, de őket szorosan követi Svédország és Törökország (90 százalék), majd Olaszország (88 százalék). 
Hazánk a mezőny alsó harmadában található: 69 százalék érzi úgy, hogy nőtt a bevándorlók száma. Minket követ Ausztrália (68 százalék) és az Egyesült Államok (64 százalék), a lista legvégén pedig Japán (50 százalék) és Dél-Korea (49 százalék) áll.
Az Ipsos megjegyzi, hogy 2011 óta a bevándorlók számának megítélésében a legnagyobb változás Németországban és Svédországban következett be. Az előbbi 63 százalékról ugrott 85 százalékra, az utóbbinál még nagyobb az eltérés a fél évtizeddel ezelőtt mért eredményhez képest (66 százalék, illetve 90 százalék).

A második kérdésnél rögtön az utolsó helyre szorult Magyarország, de ez messze nem olyan rossz hír, mint amilyennek első olvasásra tűnhet, a kutatók ugyanis itt arra voltak kíváncsiak, a válaszadók szerint a bevándorlás jó hatással van-e országukra. 
A listát Szaúd-Arábia vezeti 45 százalékkal, megelőzve Indiát (44 százalék) és – talán számunkra mégiscsak meglepő módon – Nagy-Britanniát (40 százalék).
A listát a legutolsó helyen Magyarország zárja (5 százalék), előttünk Szerbia (6 százalék) és Törökország (9 százalék) található. 
Az Ipsos szerint 2011 óta pozitív irányba leginkább a brit és amerikai vélemények változtak, míg a svédek egyre negatívabban értékelik a bevándorlás hatásait. Megjegyzik, hogy a 2015-ös bevándorlási adatokat figyelembe véve elmondható, hogy általában azok az országok állnak pozitívabban a bevándorlás kérdéséhez, ahol már eleve magasabb arányban találhatók migránsok.

A törökök magasan a legnagyobb arányban (83 százalék) gondolják úgy, hogy országukban “túl sok a bevándorló”, őket meglehetősen lemaradva Olaszország (66 százalék), illetve Oroszország és Dél-Afrika követi (62-62 százalék).
Magyarország nagyjából a középmezőnyben található 46 százalékkal, a sort Dél-Korea (31 százalék), Lengyelország (30 százalék) és Japán (15 százalék) zárja.

A következő, témazáró kérdésnél azonban már az élmezőnybe kerülünk: arra a kérdésre, hogy a migráció negatív módon változtatja-e meg országunkat, a magyar válaszadók 54 százaléka felelt igennel. Minket Törökország (77 százalék), Olaszország (63 százalék), Oroszország (57 százalék) és Belgium (56 százalék) előz meg.
A sort Japán (27 százalék), Dél-Korea (24 százalék) és Brazília (23 százalék) zárja.

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)


Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

2. Milyen befolyása van a bevándorlásnak a munkahelyekre és a szociális hálóra?
Ebben a kérdéskörben a magyarok láthatóan nem vélekednek olyan határozottan elutasító módon, mint az előzőben, aminek oka lehet az, hogy hazánkban a migránsok alacsony száma miatt ez kevésbé mozgatja meg az emberek fantáziáját.

Törökországban aggódnak leginkább amiatt, hogy a bevándorlás túl nagy nyomást gyakorol az állami ellátásra (73 százalék). Őket Dél-Afrika (65 százalék) és Olaszország (61 százalék) követi.
Magyarország ismét a középmezőnyben található (53 százalék), míg a legkevésbé Brazíliában (33 százalék), Mexikóban (32 százalék) és Japánban (26 százalék) nyugtalankodnak emiatt.
2011 óta az arányok Törökországban és Svédországban ugrottak meg a legnagyobb mértékben, míg Nagy-Britanniában (76 százalékról 58 százalékra) és Ausztráliában (64 százalékról 51 százalékra) csökkentek.

A magyarok láthatóan kevésbé izgulnak amiatt is, hogy a migránsok elvennék a munkájukat: mindössze 40 százalék vélekedett úgy, hogy miattuk az őslakosoknak nehezebb állást találniuk.
Ezt ismét a törökök érzik a legnagyobb kihívásnak (78 százalék), őket Oroszország (64 százalék) és Dél-Afrika (58 százalék) követi.
Az utolsó három helyen Japánt (26 százalék), Szerbiát és Svédoszágot (21-21 százalék) találjuk.

A válaszok tekintetében elég nagy szórás jellemző abban a kérdésben, a migráció jót tesz-e az ország gazdaságának.
Erről leginkább pozitív módon Szaúd-Arábia (50 százalék), Nagy-Britannia  és Új-Zéland (47-47 százalék) vélekedik.
Hazánk itt az utolsó helyek egyikére szorult: akárcsak Oroszországban, nálunk is mindössze 9 százalék ért egyet ezzel a kijelentéssel, a két országnál ez az arány csak Szerbiában rosszabb (8 százalék). 

Azzal a megállapítással, hogy “Előnyt kell biztosítani a magasan képzett migránsoknak”, hogy azok segítsenek a munkaerő-hiány leküzdésében bizonyos szakmákon belül, leginkább Új-Zéland (58 százalék), Szaúd-Arábia (56 százalék) és Nagy-Britannia (55 százalék) válaszadói értettek egyet.
Hazánk alulról az ötödik helyen található (28 százalék), megelőzve ezzel Belgiumot (27 százalék), Brazíliát (25 százalék), Olaszországot (24 százalék) és Szerbiát (20 százalék).

A témazáró kérdésben aztán még egyértelműbb különbségeket lehet felfedezni. A kutatók itt arra voltak kíváncsiak, milyen arányban találhatók az egyes országokban azok, akik szerint a migráció “érdekesebb hellyé” teszi hazájukat.
Ezzel leginkább a britek és az új-zélandiak (49-49 százalék), illetve az ausztrálok, kanadaiak és indiaiak (48 százalék) értettek egyet.
Talán nem meglepő, hogy hazánk megint az utolsó helyek egyikén található: csakúgy, mint az oroszok, a magyarok is mindössze 10 százalékban értenek egyet ezzel a kijelentéssel, nálunk csupán a szerbek kevésbé (8 százalék).


Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

3. Hogyan vélekedünk a migránsválságról és annak kezeléséről?
Bár az összes válaszadó mindössze nagyjából 40 százaléka akarná lezárni országa határait, az ezt támogatók aránya hazánkban a legmagasabb: a válaszolni nem tudók arányát (10 százalék) figyelmen kívül hagyva nálunk ez a szám 67 százalék.
Magyarországot követi – ugyanezt a metodikát figyelembe véve – Törökország (66 százalék) és India (63 százalék). 
A határzárat legkevésbé Japán (29 százalék), Kanada és Peru (27-27 százalék), illetve Mexikó (24 százalék) támogatja.

Azzal az állítással, hogy “Léteznek terroristák, akik menekültnek adják ki magukat” és az egyes országokban erőszakos cselekményeket akarnak végrehajtani, leginkább Törökországban és Oroszországban értenek egyet (87 százalék), de a megosztott második helyen India és Németország mellett hazánk is ott szerepel (83 százalék).
Ettől legkevésbé Argentínában (53 százalék), Szerbiában (36 százalék) és – meglepő módon – Spanyolországban (23 százalék) tartanak.

Hogy mennyire hisszük el, hogy a magukat menekültnek kiadó személyek valóban menekültek, országonként szintén érzékelhetők különbségek, bár a többségnek komoly aggályai vannak.
A legbizalmatlanabbak az oroszok (78 százalékuknak vannak fenntartásai), az indiaiak (76 százalék) és a magyarok (74 százalék).
Számunkra talán rejtélyes módon a lista alsó felében találhatók olyan országok, mint Svédország (42 százalék) és Spanyolország (44 százalék).

Egyetért-e azzal a kijelentéssel, hogy “Biztos vagyok abban, hogy a hazámba érkező menekültek többsége sikeresen integrálódik majd új hazájában”? – szólt a következő kérdés.
Ezzel leginkább a szerbek (73 százalék), illetve a peruiak és szaúd-arábiaiak (71-71 százalék) értenek egyet.
Hazánk a maga 50 százalékos eredményével a középmezőnyben található.
Ez a kérdés leginkább a törököket és dél-koreaiakat (28-28 százalék), illetve a japánokat (25 százalék) aggasztja.

A kutatás utolsó része kizárólag az uniós országokra fókuszált, és a belga, lengyel, svéd, magyar, francia, német, brit, olasz, spanyol és szerb válaszadók véleményére volt kíváncsi.
Az első kijelentéssel, amely szerint “Az Európai Unió megfelelő választ adott a migránsválságra” a britek értettek leginkább egyet, ám még náluk is mindössze 25 százalék az EU-s migránspolitikát pozitívan megítélők aránya. 
Hazánk Belgiummal együtt a lista alsó harmadában található (10-10 százalék), a magyaroknál a helyzetet még rosszabbnak az olaszok (9 százalék) és a svédek (8 százalék) ítélik.

A felmérés utolsó, számunkra talán legfontosabb kérdésében aztán toronymagasan az első helyet foglalja el hazánk. A válaszadóknak itt arról kellett nyilatkozniuk, országuk megfelelő módon kezeli-e a migránsválságot. A magyarok 58 százaléka válaszolt igennel, megelőzve ezzel a szerbeket (53 százalék) és a lengyeleket (49 százalék).
A legelégedetlenebbek a belgák (20 százalék), a spanyolok (13 százalék) és a franciák (12 százalék).

A felmérésben résztvevő 25 ország: Argentína, Ausztrália, Belgium, Brazília, Kanada, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Magyarország, India, Olaszország, Japán, Mexikó, Lengyelország, Oroszország, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika, Dél-Korea, Spanyolország, Svédország, Törökország, Egyesült Államok, Szerbia, Peru, Új-Zéland. 
Ezek közül 17 országban – köztük hazánkban – született a teljes lakosságra érvényes eredmény.
A felmérést 2017. június 24. és július 8. között végezték.
A tanulmány erre a linkre kattintva olvasható angol nyelven.

demokrata.hu