Nemzetközi tudakozó

A születésnapját ünneplő, „nemzetközi tudakozónak” is nevezett oldal a havi több mint 1,7 milliárd egyedi látogatóval mára a Kínán kívüli világ hatodik leglátogatottabb honlapja lett. A hagyományos enciklopédiák alternatívájaként létrejövő, immár 325 nyelven olvasható és csaknem 55 millió (ebből 500 ezer magyar nyelvű) szócikket felvonultató online lexikon alapítóinak alapgondolata az volt, hogy a közösség erejét kihasználva egy szabadon szerkeszthető, független információforrás létrehozásával a tudáshoz való hozzáférést segítsék szerte a világban. Az oldalon található cikkek megbízhatóságával kapcsolatban azonban már a kezdetektől megfogalmazódtak kételyek, az elmúlt években pedig egyre több kritika éri a tudástárat a világnézeti semlegességet illetően is.

Kettős mérce

„Az oldal semlegesség iránti határozott elkötelezettsége sajnos már a régmúlt” – mondta tavaly a Fox Newsnak adott interjújában Larry Sanger, a Wikipédia egykori társ­alapítója. A férfi előtte egy blogposztban is elemezte a lexikon – szerinte – baloldali elfogultságát. Sanger rámutatott, hogy Barack Obama volt amerikai elnök Wiki-szócikke teljesen figyelmen kívül hagyja azokat a nagy nyilvánosságot kapott skandalumokat, amelyek a volt elnök kormányzása alatt robbantak ki, példaként említve többek között az IRS-botrányt, amikor is az amerikai adóhivatal (IRS) politikai megfontolások szerint auditálta a főként konzervatív szervezeteket. Ezzel szemben Donald Trump oldalának Elnöksége című fejezetében 5224 „nem túl hízelgő” kifejezést talált. A szócikk számos alkalommal illeti hamis jelzővel a volt elnök mondatait, míg Barack Obama vagy a jelenlegi elnök, Joe Biden kétes hitelű megnyilvánulásait nem veszi górcső alá.

Sanger továbbmegy, szerinte nemcsak a politikai szereplők kapcsán, hanem tudományos kérdésekben is nyilvánvaló a Wikipédia liberális elfogultsága. Egyetlen konzervatív szerkesztő sem írná ugyanis le azt az abortuszról szóló angol nyelvű cikkben, hogy „ha megfelelően elvégzik, az abortusz az egyik legbiztonságosabb eljárás az orvostudományban”. A kijelentés vitatható, és ha az oldal tartaná a magát a semlegesség elvéhez, akkor ellenérvekkel is ellensúlyozni kellene. Akárcsak a Wikipédia drogliberalizáció című szócikkében, amely a szabad drogfogyasztás híveinek érvkészletével ír a kérdésről; avagy ahol gyermekek LMBTQ-személyek örökbefogadásáról esik szó: itt a melegjogi szervezetek által hangoztatott vélemények uralkodnak.

Persze nem csak a jobboldal illette kritikákkal az oldalt. 2015-ben Samantha Me­la­med philadelphiai riporter például „rendszerszintű faji elfogultság” miatt bírálta az angol nyelvű Wikipédiát, mivel szerinte a szerkesztők között belül túl kevesen vannak a színes bőrűek. A Southern Poverty Law Center nevű polgárjogi szervezet pedig azért emelt szót, mert úgy látják, a Wikipédia sebezhető a „neonácik”, a „fehér nacio­nalisták” és a „rasszisták” manipulációival szemben. Melegszervezetek is aggódnak, amiért kevésnek ítélik az LMBTQ-témát az oldalon.

A szerkesztők

De kik ellenőrzik a cikkek hitelességét? A Wikipédiát bárki szerkesztheti, azonban az oldal közössége hierarchikusan épül fel. Az enciklopédiát mintegy százhúszezer aktív önkéntes szerkesztő írja, és több mint ezer adminisztrátor és különféle rangú moderátor ellenőrzi a tényszerűséget. Ők a munkájuk révén különféle jogosultságok megszerzésével jutnak egyre feljebb, egész odáig, hogy idővel fiókokat tilthatnak le vagy korlátozhatják bizonyos oldalak szerkesztését. A szerkesztőknek a hivatalos protokoll szerint számos irányelvet kell követniük, mint például a forrás megjelölése, a semleges nyelvhasználat vagy a független nézőpont. Sanger szerint az utóbbi kapcsán az a legnagyobb gond, hogy a platformot átvették a „társadalmi igazságosság trolljai”, akik nem tűrik a jobboldali véleményeket.

A Wikipédia cikkeinek körülbelül 60 százalékát törlik, a negyedét megtartják, a többit pedig összevonják. A legtöbb megbeszélés gyorsan és csendesen zajlik, de akad néhány cikk, amely hatalmas vitákat vált ki. Sok esetben triviális kérdésekről van szó, mint például arról, hogy az ismert számítógépes játék, a Grant Theft Auto IV főszereplője milyen nemzetiségű, vagy éppen arról, hogy a Végbélnyílás című szócikket milyen képpel illusztrálják. A magyar Wikipédián például olyan viták zajlottak, mint hogy Fehéroroszországnak, Belarusznak vagy Belorussziának nevezzék-e a kelet-európai országot, illetve hogy a tengerentúli vagy tengeren túli-e a helyes szóhasználat. Az angol Wikipedián évekig tartó vita folyt arról, hogy mikor kell használni a lengyel Gdańskot és mikor a korábbi német nevét, a Danzigot. Végül szerkesztők beleegyeztek, hogy Gdańskot használjanak a történelem azon időszakaira, amikor a város Lengyelország része volt, Danzigot pedig akkor, amikor Németország része volt.

A leghevesebb „szerkesztési harcokat” azonban a politikai, történelmi vagy vallási témák robbantják ki. 2021 végén számos jobboldali médium számolt be arról, hogy az online lexikon majdnem törölte Kommunizmus szócikkének A kommunista rezsimek alatt elkövetett tömeggyilkosságok című alrovatát. Egyes adminisztrátorok ugyanis – pont a semleges nézőpontra hivatkozva – arra jutottak, hogy a fejezet azt a nézetet erősíti, hogy a kommunizmusnak a természetéből fakad a tömeggyilkosság. De voltak olyanok is, akik szerint a kommunista rendszerekben az éhínség miatti halálesetek nem nevezhetők tömeggyilkosságnak. A szerkesztők azokat a Wikipédia-felhasználókat is törölték volna, akik a cikkben a tömeggyilkosságok kapcsán az ideológia felelősségét tárgyalni próbálták, mondván, hogy e vélemények „torzítóan antikommunisták”.

Bár a szerkesztők többsége már a vita kezdetén a fejezet megtartása mellett érvelt, a Wikipédián nem többségi szavazással döntenek. És noha a cikket egyelőre nem törölték, az OpIndia.com arról ír, hogy a weboldal néhány cikkek eltávolítására is jogosult szerkesztő és moderátor szeszélyei alapján működik, akik közül „szinte mindegyik baloldali”.

Baloldali kötődés

Annak ellenére, hogy az oldal a szerkesztők nagy számának, eltérő nemzetiségének és világnézetének köszönhetően összeségében semleges információforrásnak számít, a tulajdonos Wikimedia Foundation vezetői közül sokan bensőséges kapcsolatban állnak a szélsőbaloldali szervezetekkel, vagy nyíltan támogatnak baloldali politikusokat. A korábbi ügyvezető igazgató, Sue Gardner például a nyílt kormányzás mellett kampányoló nonprofit csoport, a Sunlight Foundation (SF) vezető pozícióját is betöltötte, amelyet olyan baloldali és liberális szervezetek finanszíroztak, mint például Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa, a Knight Foundation vagy a Rockefeller Family Fund. A Wikipédia társalapítója és az oldalt és társprojektjeit üzemeltető Wikimedia kuratóriumi tagja, Jimmy Wales pedig az SF tanácsadó testületében dolgozik. Wales nemcsak a Napfény Alapítványnál betöltött szerepe révén kötődik baloldali csoportokhoz, hanem több baloldali pénz­emberrel is szoros személyes kapcsolatot ápol, mint például Sorossal, akinek a The New York Times szerint egyik születésnapi összejövetelén is részt vett.

A személyes meggyőződésekből persze önmagában nem következik feltétlenül a tartalom elfogultsága, de mindez a Heartland Institute nevű konzervatív agytröszt szerint arra utal, hogy a Wikipédiára és szerkesztői gyakorlatára hatással vannak annak baloldali vezetői és adminisztrátorai. Így például a támogatóik felé való elhajlás is sokszor vita tárgyát képezi. Bár az oldal nem nyereségérdekelt, az online lexikont működtető Wikimédia Alapítvány évente több mint 120 millió dollár adományhoz jut. Soros György kapcsán például, aki 2018-ban kétmillió dollárt adott, a Wikipédia azt írja, hogy a politikai ügyek széles körű finanszírozásával az „európai nacionalisták mumusává” vált, és a tevékenységével kapcsolatos kritikákat összeesküvés-elméleteknek nevezi.

Betiltva

A Wikipédia szerkesztési gyakorlata sokszor a nemzetközi politika vizét is felkavarja. Kína 2015-től blokkolja a enciklopédia kínai nyelvű oldalát, 2019-től pedig mindenféle előzetes bejelentés nélkül a teljes platformját eltávolították a hatóságok. A The Wire nevű indiai lap azonban összefüggést lát a tiltás és az 1989-es Tienanmen téri erőszak 30. évfordulójának időpontja között. A Baidu tulajdonában lévő, kínai nyelvű Baidu Baike internetes enciklopédiában, amelyen ma már milliókkal több cikk található, mint a 2015 óta blokkolt kínai Wikipédián, még 2009-ben, a diáktüntetés huszadik évfordulójának idején szigorúan cenzúrázták az erre vonatkozó internetes hivatkozásokat. A Wikipédiával ellentétben ugyanis a Baidu Baike eltávolítja a tartalmat, ha a kínai kormány erre utasítja. A Wikipédia angol nyelvű kiadásában ugyanakkor parázs viták folytak a szerkesztők között arról, hogy az 1989-es eseményeket „Tiananmen téri mészárlásként” vagy „Tiananmen téri tüntetésként” kell-e emlegetni. Kína szempontjából egy másik kényes kérdés is előkerült, mégpedig hogy az enciklopédia a Tajvanra vonatkozó szócikkében hol egy kelet-ázsiai államról írt, hol pedig a Kínai Népköztársaság egyik tartományáról. Előfordult, hogy a bejegyzés naponta változott, ezt pedig sokan a kínai „netkatonák” aktivitásának tudták be.

A török kormány 2017-ben tiltotta le a Wikipédiához való hozzáférést „nemzetbiztonsági aggályokra” hivatkozva. A hatóságok többek között azt kifogásolták, hogy az oldalon olyan bejegyzések szerepeltek, amelyek az Iszlám Állammal való kapcsolatokkal vádolták Törökországot, valamint hogy Mustafa Kemal Atatürköt, a modern Törökország atyját a Wikipédia egy szócikkében a „jótékony diktátorok” között sorolta fel. A kifogásokat a Wikimedia elutasította, ezután tették elérhetetlenné a Wikipediát, és csak 2020-ban oldották fel a hatóságok a korlátozást.

2019-ben Venezuela is blokkolta az oldalt, miután néhány cikk Juan Guaidó ellenzéki vezetőt említette elnökként, de Oroszország is letiltotta 2015-ben egy napra a Wikipédiát egy cikke miatt, amely egy drog elkészítésével kapcsolatos instrukciókat tartalmazott. Miután a hatóságok által kért szócikket megváltoztatták, az orosz Wikipédiáról levették a tiltást. Vlagyimir Putyin orosz elnök két évvel később arról beszélt, hogy Oroszország kilencmilliárd forintnyi rubelt költ egy 2022 végéig létrehozni kívánt online enciklopédia kifejlesztésére, a Nagy orosz enciklopédia online verziójára, amely „ideológiai és politikai színezettől mentes” szócikkeket ígér.

Alternatívák

Az elfogultságra hivatkozva számos kísérlet történt az internetes enciklopédia monopolhelyzetének megdöntésére, csekély sikerrel. Ilyen volt Andrew Schlafly amerikai keresztény-konzervatív aktivista projektje, aki 2006-ban megalapította a Conservapediat, amely egyfajta ellen-Wikipédiaként funkcionál a mai napig. Egy másik amerikai jobboldali aktivista, Vox Day pedig 2017-ben keltette életre az Infogalacticót, hogy szembeszálljon a Wikipédiát igazgató „baloldali gondolatrendőrséggel”. A szélsőjobb is megalapította a maga enciklopédiáját, a Metapédiát, amelynek magyar változata főként a Magyar közéleti zsidók című cikke miatt szerzett kétes hírnevet 2012-ben. Ezek a projektek hosszú távon szinte mind kifulladtak, a Wikipédia előnyét egyik sem tudta behozni. Azt egyébként az oldal maga is elismeri, hogy kutatónak nem célszerű úgy támaszkodni rá, mint elsődleges forrásra, és való igaz, hogy egy hatalmas projekt és annak vezetősége nem tehető felelőssé minden egyes cikkért, azonban a tények és bizonyítékok azt mutatják, hogy a Wikipédia határozottan nem semleges forrás, amelyet elfogulatlan szerkesztők működtetnek, és ezt minden felhasználójának tanácsos szem előtt tartania.