Népszavazás jöhet az új orosz alkotmányról

Az elnök a megváltoztatott alaptörvényről folytatott, a Covid-19-járványhelyzet miatt egy hétre elnyújtott országos szavazás fő napja előtti délutánon hangsúlyozta: a cél annak rögzítése, hogy az emberek milyen országban, milyen értékek és elvek mellett akarnak élni, valamint a „stabilitás, a biztonság és a jólét” szavatolása.

„Tudjuk, hogy amikor együtt vagyunk, a legnehezebb feladatokat kritikus helyzetben is képesek vagyunk megoldani” – hangsúlyozta Putyin az üzenetben, amelynek hátteréül a második világháborúban a Tver megyei Rzsev környékén vívott véres pozícióharcokban elesett 1,3 millió szovjet katona emlékét megörökítő, monumentális emlékmű szolgált.

A tíz méter magas kurgándombon álló, 25 méteres, szálló darvak rajából gyászoló katonává formálódó bronzszobrot Putyin Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök társaságában avatta fel kedden. Üzenetében az elnök nem tért ki arra, hogy a módosított alaptörvény eltörli újraválaszthatóságának eddigi korlátozását.

Az orosz Központi Választási Bizottság kedden közölte, hogy a voksolás eddigi öt napja alatt több mint 49,6 millió ember, vagyis a jogosultak 45,7 százaléka adta le szavazatát.

A voksolás tisztaságával kapcsolatban a tájékoztatási térben küzdelem bontakozott ki. A választási bizottsághoz több mint 467 ezer bejelentés érkezett, amelyek közül a testület szerint valamivel több mint 2 százalék utalt törvénysértés lehetőségére. A részvételi arány felsrófolását célzó, szavazásra való kényszerítés gyanúja ügyében 134 panasz érkezett a testülethez, amely ezek közül 115-öt a rendvédelmi szervekhez továbbított. Alekszandr Brod, az orosz elnöki emberi jogi tanács tagja kedden azt állította, hogy a választások megfigyelésére szakosodott Golosz civil szervezet 1350, szabálysértésre vonatkozó bejelentésének 92 százaléka hamisnak bizonyult.

A szavazatszámlálás a szerdai urnazárás után kezdődik meg. A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet hétfőn exit pollokra hivatkozva közölte, hogy az addig szavazatukat leadó polgárok 76 százaléka támogatásáról biztosította az alkotmánymódosítást.

A módosított alaptörvényt a szövetségi és a regionális parlamentek már megszavazták. Mivel a változások a kezdeményezők szerint az 1993-as jelcini alkotmány alapvető rendelkezéseit nem érintik, népszavazást kiírni róluk a vonatkozó szabályok értelmében nem lenne kötelező, Putyin azonban kezdeményezte, hogy tartsanak népi bizalmi szavazást az ügyben.

A 206 módosítást tartalmazó alaptörvény egyebek között előírja, hogy az elnöki tisztséget egy ember legfeljebb két ciklusra tölthesse be, a hatályba lépésekor hivatalban lévő államfő esetében azonban „lenullázza” eddig letöltött hivatali periódusokat, amivel megnyitja számára a lehetőséget, hogy még két elnökválasztáson is jelöltethesse magát.

Az Állami Dumának (alsóháznak) a továbbiakban nemcsak beleegyezési, hanem jóváhagyási joga is lesz a kormányfőjelöltek, azok helyettesei és a miniszterek esetében, kivéve az erőszakszervezeteket felügyelő tárcák vezetőit és a külügyminisztert. A kamarának joga lesz vádat emelni az exelnök ellen, a mentelmi jogtól való megfosztása érdekében.

A Szövetségi Tanács (felsőház) 30 tagját az elnök nevezheti majd ki, hetet közülük életre szólóan. A szövetségi védelmi, biztonsági, belügyi, igazságügyi, külügyi és katasztrófavédelmi szervek vezetőit az elnök a kamarával konzultálva nevezi ki.

A helyi hatalom szervei „a közhatalom egységes rendszerének” részévé válnak.

Az alaptörvényben új elem, hogy megtiltja történelemhamisítást, valamint az ország területének elidegenítését célzó tetteket és felhívásokat. A gyermekeket nevezi meg az állampolitika legfontosabb prioritásaként, védi a házasság intézményét, amelyet egy férfi és egy nő szövetségeként határoz meg. Megerősíti az orosz mint „államalkotó nép nyelvének” hivatalos használatát az ország területén, de a köztársaságoknak megengedi, hogy nemzeti nyelveiknek az orosszal egyenrangú államnyelvi státust adjanak.