Netanjahu tagadta felelősségét a vizsgálóbizottság előtt
Tagadta felelősségét Benjamin Netanjahu volt izraeli miniszterelnök a tavaly tavasszal Meronban történt katasztrófáért az ügyet vizsgáló bizottság csütörtöki ülésén. 2021. április 30-án 45 ultraortodox zarándokot, köztük legkevesebb tíz gyereket taposott agyon a tömeg Simon bar Jocháj sírjánál, a Lag Baomer ünnep évente ismétlődő legnagyobb civil rendezvényén.Az Izrael legnagyobb civil katasztrófáját vizsgáló bizottság kérdéseire Netanjahu azt mondta, hogy nem tudott a Meronban sok éve fennálló biztonsági problémákról. Közölte: az évente megtartott vallási szertartásért a vallásügyi minisztérium felelt, ő csak a koronavírus-járvány rendelkezései miatt, járványügyi szempontból avatkozott az esemény megrendezésébe 2021-ben.
A tárgyalást vezető Dvora Berliner bírónő emlékeztette a volt kormányfőt a számos hozzá intézett levélre, amelyben az elmúlt években állami vezetők a szent hely körüli biztonsági veszélyekre hívták fel a figyelmét. „Sok éve tudták, hogy katasztrófa lesz, mégsem foglalkoztak vele. Az önhöz intézett megkeresésekről beszélek”- mondta Berliner.
Netanjahu azt felelte, hogy ezek a levelek nem jutottak el hozzá, hanem a miniszterelnöki hivatal illetékeseihez, illetve Aviháj Mandelblitt volt főügyészhez kerültek. Hozzátette: ha tudott volna a dologról, foglalkozott volna a kérdéssel. Benjamin Netanjahu közölte: meg kell találni a katasztrófa felelősét.
„A Rasbi-alapítvány feloszlatása után az ügy a vallásügyi minisztériumhoz került. Elvárom, hogy az emberek végezzék a munkájukat, amelyért felelősek” – tette hozzá. Netanjahu a 144. és valószínűleg az utolsó tanú a bizottság előtt. Azért idézték be, mert a rendezvény megtartását szorgalmazta az akkor érvényben lévő járványügyi szabályozás és a veszélyekről szóló figyelmeztetések ellenére, amelyek szerint a meroni szent hely alkalmatlan százezres tömeg fogadására.
Korábban Izrael Ozen, Arije Deri akkori belügyminiszter asszisztense azt vallotta, hogy Netanjahu „hisztérikus volt a témával kapcsolatban”, mert az ultraortodox pártok nyomást gyakoroltak rá az egy évvel korábban a koronavírus-járvány miatt elmaradt tömeges szertartás megtartásáért.
Ozen elmondta, hogy április 11-én, kevesebb mint három héttel a katasztrófa előtt Netanjahu telefonos megbeszélést tartott a kormány minisztereivel a rendezvényről, amelyen koronavírus-korlátozásoktól mentes, „nyitott hegyet” rendelt el, vagyis nem korlátozta a résztvevők számát, mivel ezt megígérte az ultraortodox pártok vezetőinek.
Arije Deri és Amir Ohana akkori belbiztonsági miniszter azt vallotta, hogy Netanjahu több találkozót hívott össze az ügyben, szemben a korábbi évekkel, amikor nem foglalkozott a kérdéssel. Netanjahunak a két év alatt négy parlamenti választást okozó politikai válság időszakában szüksége volt vallásos jobboldali tömbjéhez az ultraortodox pártok támogatására.
Jákov Sabtai rendőrfőkapitány és több vezető rendőrtiszt a Jediót Ahronót című újság szerdai értesülése szerint várhatóan figyelmeztető levelet kap, amelyben arról értesíti őket a bizottság, hogy felelősségre vonhatják őket a katasztrófa miatt. Simon Levi, az északi körzet rendőrkapitánya hétfőn benyújtotta lemondását.
A Bennett-Lapid kormány tavaly nyáron, első kormányülésén döntött az állami vizsgálóbizottság felállításáról a meroni tömegkatasztrófa ügyében.