NGO-k karmaiban
Az Európai Jogi és Igazságügyi Központ (European Centre for Law and Justice) igazgatója, Grégor Puppinck francia alkotmányjogász felgöngyölítette a Soros-hálózat és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) viszonyát. A mintegy kétszáz oldalas tanulmány szerint Soros György igencsak behálózta az intézményt.
Az Európai Unió intézményrendszerétől függetlenül működő strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) az Európa Tanács által elfogadott emberi jogi egyezmény betartásának felügyeletére létrehozott bíróság. A bírói testület tényleges függetlenségét azonban az elmúlt években feltárt tények erősen megkérdőjelezik. Grégor Puppinck szerint az egyes bírák kapcsolata a Soros-szervezetekkel nem korlátozódik csupán a formális kapcsolattartásra, hanem ennél jóval mélyebb, mivel az EJEB jelentős részben a Soros-NGO-k korábbi munkatársaiból áll, írja a szerző.
Azon bírák életútját olvasva, akik az elmúlt tíz évben hivatalban voltak, hét nem kormányzati szervezetet lehet azonosítani, amelyeknek korábbi munkatársai között van legalább egy olyan személy, aki az Emberi Jogok Európai Bíróságán állandó bíróként tevékenykedik, illetve tevékenykedett. A száz állandó személy közül, akik ebben az időszakban az EJEB bírái voltak, feltűnik huszonkét korábbi adminisztrátor, akik korábban ennél a hét, Soroshoz köthető szervezetnél dolgoztak. A huszonkét bíró közül az egyik Sajó András, a Közép-európai Egyetem (CEU) alapító dékánja.
Sajó 2008 és 2017 között volt az EJEB bírája, és több, a magyar államot sújtó ítélet meghozatalában részt vállalt. A Hagyó Miklós és Hunvald György által kezdeményezett eljárásban is tagja volt a bírói testületnek. A két MSZP-s politikus azért indított pert a magyar állammal szemben, mert kifogásolták az itthoni börtönviszonyokat.
Az Open Society Foundations (OSF, Nyílt Társadalom Alapítvány) vezeti a listát a bírák számát illetően. Emellett a másik hat további szervezetet is az OSF finanszírozza (AIRE Centre, Amnesty International, Helsinki Bizottság, Human Right Watch, Internationale Kommission der Juristen és Interights).
Ezen túlmenően a Nyílt Társadalom Alapítvány korábbi munkatársai között hat olyan bírót lehet találni, akik az Open Society Foundations vezető tisztségviselői, országos, illetve az Open Society Justice Initiative New York-i elnökségének a korábbi tagjai.
Grégor Puppinck szerint ügyvédek részvétele nem kormányzati szervezetekben természetesen abszolút legitim és hasznos. Ez a helyzet abból adódik, jegyzi meg a szerző, hogy bizonyos országokban olyan ügyvédeket, akiknek vannak tapasztalataik emberi jogi téren is, ugyanakkor függetlenek a kormánytól, szinte csak nem kormányzati szervezeteknél lehet találni.
A szerző szerint az összeférhetetlenségi probléma akkor jelentkezik, ha a bíró olyan esettel találkozik, amelyben az ő korábbi NGO-ja érintett az ügyben: panaszos, képviselő vagy harmadik fél. Márpedig ezeknek a száma feltűnően magas. Az Emberi Jogok Európai Bíróságán tárgyalt 185 megvizsgált ügyből 88-ban olyan bírák döntöttek, akiknek az NGO-ja maga nyújtotta be a keresetet, vagy támogatta az ügyet. A Soroshoz köthető bírák érdekeltek lehettek abban, hogy a panaszok eredményesek legyenek, mert így a tagállamok jelentős kártérítést fizetnek.
Puppinck úgy látja, ez megkérdőjelezi a bírák pártatlanságát és függetlenségét, amit pedig a vonatkozó megállapodás 21. paragrafusa és az eljárási szabályzat 28. paragrafusának második bekezdése előír. A hatályos előírás szerint nem vehet részt olyan bíró egy adott eset felülbírálásában, akinek „a függetlensége vagy pártatlansága más okból kétségbe vonható”.
A szerző úgy véli, a másik probléma abból adódik, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány korábbi munkatársai olyan ügyekben is döntöttek, amelyeket egy másik, általuk finanszírozott NGO nyújtott be. A Nyílt Társadalom Alapítvány kapcsolata az általa finanszírozott szervezetekkel ugyanis nem csupán pénzügyi természetű, hanem egy „szövetség a nyílt társadalom munkarendjének követésére”.
Az Európai Jogi és Igazságügyi Központ szerint a Nyílt Társadalom Alapítvány által finanszírozott hét Soros-szervezettel kapcsolatban álló bírák olyan ügyekben jártak el, amelyek precedensértékűek, így iránymutatóak a jövőre nézve is. Ezek a perek a menedékjoggal, a kisebbségi jogokkal, a véleménynyilvánítás szabadságával, az LMBT-jogokkal, illetve a fogva tartás feltételeivel kapcsolatosak.
Az összeférhetetlenség gyanúja miatt májusban 150 európai ügyvéd és jogász közös állásfoglalást adott ki, amelyben azt vázolták fel, hogyan lehetne megreformálni az EJEB-et. Többek közt kötelezni kellene a bírókat, hogy tegyenek érdekeltségi nyilatkozatot. Az EJEB-nek azonban a bizottságban is vannak emberei. Az egyikük Věra Jourová, az Európai Bizottság cseh alelnöke, aki a reformkísérlet kapcsán kijelentette, nincsenek kétségei az EJEB integritásának és függetlenségének tekintetében.
