Nincs egyetértés a tagállami vezetők között azon német javaslatokat illetően, amelyek értelmében az uniós támogatások elosztásában a szolidaritási és a jogállamisági elvek betartásának is tükröződnie kellene – derült ki az uniós állam- és kormányfők pénteki brüsszeli találkozója előtt elhangzott nyilatkozatokból.
 

Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq, szerk.


Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq, szerk.

A német álláspont szerint a strukturális támogatások elosztási szempontjaiban annak is tükröződnie kellene a jövőben, hogy egyes tagországok mennyire veszik ki a részüket a menekültválság közös kezeléséből, illetve betartják-e a jogállamisági elveket.
    
Mark Rutte holland miniszterelnök elmondta, hogy lát bizonyos előnyöket a nemrég bemutatott javaslatban, de a kérdést alaposan meg kell vizsgálni.
    
Hozzátette, kormánya elsősorban az alapján osztaná el a strukturális alapokból származó pénzeket, hogy a támogatásokkal elérhetőek-e „a kívánt célok, a szükséges változások”.
    
Rövid sajtótájékoztatóján Sebastian Kurz osztrák kancellárt is megkérdezték erről, aki hangsúlyozta, „alapvetően meg tudja érteni annak az ötletét, hogy bizonyos feltételeket szabjanak”.
    
„Csak annyit kérnék, hogy ne mindig a menekültekre fókuszáljunk, ugyanis a szolidaritás jóval többről szól a menekültek befogadásánál” – fogalmazott.
    
Dalia Grybauskaite litván elnök azon véleményének adott hangot, hogy ezen uniós alapok egyetlen célja az EU szegényebb tagállamainak integrálása kell legyen.
    
„A jelenlegi szerződések értelmében a kohéziós és strukturális alapok a konvergencia javítását szolgálják, és nem mást” – mondta.
    
A német javaslatot Xavier Better luxemburgi miniszterelnök is bírálta. „Végső soron kiket fognak megbüntetni?” – tette fel a kérdést, s rögtön meg is válaszolta: „nem a kormányokat, hanem az állampolgárokat”.
    
Korábban többek között a magyar és a lengyel kormány is tiltakozását fejezte ki a tervezettel kapcsolatban.

(MTI)