Nincs érdemi előrelépés
„Nagyon csekély” előrelépést sikerült csak elérni a legfontosabb kérdésekben az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének kialakításáról szóló tárgyalássorozat e héten tartott harmadik fordulóján – közölte pénteken David Frost, a brit tárgyalóküldöttség vezetője.
Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból. A távozás pillanatában 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer szabályairól.
A brit kormány mindenekelőtt átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kíván elérni az EU-val.
Az új koronavírus okozta járvány miatt videókapcsolaton tartott, pénteken befejeződött tárgyalási forduló után Frost a Downing Street által kiadott nyilatkozatában közölte: nagyon világosan látszik, hogy a rendelkezésre álló idő alatt el lehetne érni egy szabvány, átfogó szabadkereskedelmi megállapodást, egyéb olyan kulcsfontosságú területekre kiterjedő egyezményekkel együtt, mint a bűnüldözés, a polgári célú atomenergia-termelés és a repülés.
Mindkét fél teljesen kimunkált jogi dokumentumokat tett le az asztalra, az ilyen megállapodásokra bőségesen van precedens és egyértelmű az is, hogy a tárgyalófelek jól értik egymást – hangsúlyozta a brit küldöttségvezető.
David Frost szerint azonban a haladás fő akadálya az, hogy az EU olyan „újszerű és kiegyensúlyozatlan” javaslatokhoz ragaszkodik, amelyek az uniós jog- vagy szabványrendszerhez kötnék az Egyesült Királyságot, a szabadkereskedelmi megállapodások történetében példátlan módon.
„Amint az EU belátja, hogy ezen az alapon nem jutunk megállapodásra, lehetővé válik az előrelépés” – tette hozzá a brit főtárgyaló.
Frost szerint voltak hasznos egyeztetések például a halászati szabályozásról, az EU azonban továbbra is olyan halászati megállapodáshoz ragaszkodik, és oly módon kíván hozzáférést a brit területi vizekhez, amely nem összeegyeztethető az Egyesült Királyság tengerekkel körülvett független országként betöltendő jövőbeni státusával.
A brit küldöttségvezető szerint nehezen érthető, hogy az EU miért ragaszkodik olyan „ideológiai hozzáálláshoz”, amely megnehezíti a kölcsönösen előnyös megállapodás elérését.
David Frost hozzátette: nagyon nagy szükség lenne arra, hogy a június 1-jén kezdődő következő tárgyalási fordulóig az Európai Unió változtasson álláspontján.
A brit és az uniós tárgyalóküldöttség múlt havi megállapodása alapján a júniusi lesz egyelőre az utolsó tárgyalási forduló; a további menetrendről azután kellene dönteni.
London azonban már hetekkel ezelőtt közölte: ha júniusig nem látszanak egyértelműen a megállapodás körvonalai, a brit kormánynak onnantól arról kell majd döntenie, hogy érdemes-e egyáltalán folytatni a tárgyalásokat az Európai Unióval.
Uniós részről ugyanakkor többször is hangoztatták, hogy ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen a London által elsődleges célként kitűzött átfogó szabadkereskedelmi megállapodás elérése, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására.
A Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodásban szerepel egy olyan záradék, amely kölcsönös szándék esetén lehetővé teszi az átmeneti időszak meghosszabbítását kétszer egy-egy évre.
Az első hosszabbításról június végéig kellene dönteni, ám a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatív párti brit kormány határozottan elveti, sőt külön törvényben megtiltotta saját magának és a brit parlamentnek a hosszabbítás lehetőségét.
Barnier: csalódást okozott a tárgyalások e heti fordulója
Csalódást okozott az Európai Unió és Nagy-Britannia jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszeréről szóló tárgyalások e heti fordulója az Egyesült Királyság elkötelezettségének hiánya miatt, London ugyanis egyebek mellett nem hajlandó valódi tárgyalást folytatni az egyenlő versenyfeltételekről – közölte Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója pénteken Brüsszelben.
Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból. Ezt követően a felek együttműködése az előzetesen rögzített átmeneti időszakba lépett. Célja, hogy időt biztosítson a brit kormánynak és az uniónak a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer szabályairól.
Barnier a tárgyalások májusi fordulóját követően tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: néhány szerény, mégis fontos és szimbolikus részlettől eltekintve, amelyek nem álltak a tárgyalások középpontjában, nem történt semmiféle kézzelfogható előrelépés a kulcsfontosságú kérdéseket illetően. Az Egyesült Királyság bizonyos alapvető kérdésekkel továbbra sem akart komolyan foglalkozni – mondta.
Emlékeztetett arra, hogy az uniós tagországok vezetői által október végén elfogadott, a brit EU-tagság rendezett megszűnését (Brexit) biztosító megállapodás ambiciózus szabadkereskedelmi egyezményt vázol fel a jövőre nézve, zérókulcsos vámokkal és kvóták nélkül, egyenlő versenyfeltételekkel. Ez utóbbi téren megrekedtek a tárgyalások – tájékoztatott.
Az Európai Unió nem zárja le a Londonnal tervezett kereskedelmi megállapodást anélkül, hogy ne garantálna egyenlő feltételeket a tisztességes versenyre vonatkozóan. De nem lesz megállapodás anélkül sem, hogy ne kerülne sor megnyugtató, átfogó halászati politika kialakítására – emelte ki.
Kijelentette, London nem válogathat kedvére az egységes piac legvonzóbb elemei között kötelezettségek teljesítése nélkül. Ha előrelépést szeretne e téren, a realitás talaján kell állnia – mondta a főtárgyaló.
„Nem fogjuk elárulni az értékeinket a brit gazdaság előnyére. Nem hagyjuk, hogy egy unión kívüli ország kívánságai szerint alakítsuk az egységes piacunkhoz való hozzáférés feltételeit” – fogalmazott.
Véleménye szerint egyelőre nincs ok optimizmusra az előremenetelt illetően. Azt mondta, a tárgyalások következő fordulójának új dinamikát kell hoznia a patthelyzet elkerülése érdekében. Még elérhető a megállapodás, az EU ugyanakkor készül arra az eshetőségre is, hogy a határidőig nem születik megegyezés minden kérdésben – tette hozzá Barnier.
Ha nem körvonalazódna megállapodás, Londonnak júniusig van ideje, hogy kérje a decemberben lejáró átmeneti időszak meghosszabbítását. A brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodásban szerepel egy olyan záradék, amely kölcsönös szándék esetén lehetővé teszi az átmeneti időszak meghosszabbítását kétszer egy-egy évre.
Az időszak alatt megállapodásra kell jutni a jövőbeni kapcsolatokat illetően olyan ügyekben, mint a kereskedelem szabályozása (a két fél közötti szabadkereskedelem), a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, az adatvédelem, a gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozási kérdések, a repülésbiztonság, a közúti árufuvarozás, a védelem- és biztonságpolitika vagy egyes halászati kérdések.
A következő tárgyalási fordulóra június elején kerül sor.
