Nyugat-Európa elsötétül

Mi a teendő, ha leáll a fűtés? Erre a kérdésre ad nem túl lélekmelengető választ a kisfilm, amelyen egy nő télikabátban, sálban és kesztyűben fagyoskodik a szobájában, ahol látszik a lehelet. Az ablakot alufóliával borítja, a szobában mécsesek égnek.

Egy kifúrt virágcserépből és négy mécsesből amatőr minikályhát eszkábál, amelyen átfagyott kezeit melengeti. A semmire sem alkalmas tákolmány ötletét nem egy barkácsszakkör, hanem a bonni katasztrófavédelem reklámozza a hivatalos oldalán. Nincs jobb ötletük? A jelek szerint az osztrák védelmi minisztériumnak sem jut más az eszébe, mint a hírhedt blackouttal, azaz a teljes elsötétüléssel riogatni a lakosságot.

Az osztrák védelmi miniszter, Klaudia Tanner (ÖVP) szerint Ausztria nem sziget, Európa közepén fekszik, ami azt jelenti, hogy a jövőben számolni kell a teljes áram- és fűtéskieséssel. Ausztria-szerte 2095 településen 6285 plakát tájékoztatja a lakosságot arról, hogy mi a teendő, ha minden leáll: az áram- és vízszolgáltatás, a teljes infrastruktúra. A cél a lakosság figyelmeztetése, illetve tippek adása, hogy miképpen készüljenek fel rá időben. Áramkimaradás bármikor bekövetkezhet, a hadsereg is felkészül, tette hozzá a védelmi miniszter.

Egy nap arra ébrednek az emberek, amire a II. világháború óta nem volt példa? Bécsben már kapott is némi ízelítőt a lakosság: október 14-én az első kerületben 500 háztartás hirtelen áram nélkül maradt. A Hofburg és az Opernring mellett az üzemzavar érintette a Babenberger Passage lakóit is. A közlekedési lámpák is elsötétültek, a forgalmat a rendőrség irányította. Egy helyi áramszünet kétségkívül kellemetlen, de senki nem tulajdonítana neki különösebb hírértéket, ha nem épp a plakátkampánnyal egy időben történt volna. A bécsieket azonban megérintette a pánik szele.

A válságmegelőzés (kriesenvorsorge.at) kínálatában megjelentek a blackouttermékek, a túlélőcsomagok, amelyek az alábbiakat tartalmazzák: dinamólámpát, ami a kerékpárokhoz hasonlóan akkor világít, ha félóránként egy percig tekerik. Elemes zsebrádiót, viaszgyertyát, katonai főzőt hat darab gyújtóssal, kovaköves öngyújtót, takarót, öntapadó melegítőtapaszt, amelyet a fehérneműre kell felragasztani, kempingvécét és szemeteszsákot, illetve vécépapírt. A túlélőcsomag alapára 179 euró, és 14 napos határidővel házhoz szállítják. A prémium csomag ára 399 euró, amely már hordozható kempingkályhát is tartalmaz, ebben papír és fa égethető el, továbbá egy húszliteres vizeskannát és egy tartós élelmiszercsomagot konzervdobozos kenyérrel.

Az ember nem hisz a szemének. Először az energiaárak szabadultak el, azután az energiaellátás biztonsága is veszélybe került. Mi történhetett?

Az osztrák védelmi minisztérium nagyon magas kockázatúnak nevezte az áramkimaradás lehetőségét. A bejelentést súlyosbítja, hogy a mentőszolgálat közölte, áramhiány esetén csak 48 órán keresztül tudják ellátni a szolgálatukat. Újabb hír: kétezer négyzetméteres válságközpontot terveznek négy emelet mélyre a föld alá, és stratégiai válságtáborokat hoznának létre a fegyveres erők vezetésével. Háborús közállapotok.

Miközben a francia, az olasz és a spanyol kormány adócsökkentésekkel mérsékli a lakosság terheit, ily módon csökkentve a horrorisztikus gáz- és áram­árakat, Németország nem tesz semmit, állapítja meg a focus.de. Komoly aggodalommal tölti el a németeket, hogy Európában a gáz ára négyszáz százalékkal drágult április óta, és a növekedés mértéke exponenciális a Handelsblatt című német gazdasági lap adatai szerint. Az áram ára csak az idén hatvan százalékot emelkedett, és az öt évvel ezelőtti szinthez képest megháromszorozódott.

Az okok ismertek. A fukusimai baleset után Angela Merkel úgy döntött, leállítja az országban működő valamennyi atomerőművet. Ennek céldátuma 2022, tehát jövőre az összes német atomerőmű beszünteti működését. A kiesést megújulókkal pótolnák. Ha tudnák, de nem tudják. A Der Spiegel című lap idézi a német számvevőszék jelentését, amely szerint csak az utóbbi öt évben 160 milliárd eurót költöttek az úgynevezett energiafordulatra, az Energiewendére, ennek ellenére egyre távolabb kerül az ország a kitűzött célok elérésétől. A megújulók az energiatermelés harmadát adják, ám termelésük erősen ingadozó; ha nem fúj a szél, vagy nem süt a nap, akkor helyettük a szénerőművek termelnek. Már azok sem sokáig, mivel a most alakuló új kormány 2038-ról 2030-ra hozta előre a szénerőművek tervezett leállításának céldátumát.

Ráadásul a szélerőművek zöme északon található, az energiára viszont a déli iparvidékeken van a legnagyobb szükség. Az energiaátvitel 7700 kilométer hosszú nagyfeszültségű távvezetéket igényelne, amelynek eddig csak a töredéke, 950 kilométer épült meg, és a továbbépítése lakossági ellenállásba ütközik.

Eközben az idén Németország az elmúlt harminc év legnagyobb mértékű kibocsátásnövekedését produkálhatja az üvegházhatású gázok terén, mondta a Demokratának Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője. Úgy látja, a koronavírus-járvány utáni helyreállítás még a 2008-as válságot követő visszapattanásnál is nagyobb szennyezés árán valósul meg: az idei év első felében 21 millió tonnával, vagyis 25 százalékkal nőtt Németországban az áramtermelésből származó szén-dioxid-kibocsátás. A fosszilis erőművek (szén, gáz) által megtermelt villamos energia mennyisége pedig 55 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Ebből a széntüzelésűekben előállított áram közel negyven százalékot tesz ki. Ha a kedvezőtlen tendencia folytatódik, a kibocsátástöbblet akár a hetvenmillió tonnát is elérheti, amire eddig még nem volt példa. Az elhibázott energiapolitikát tetézi, hogy az elmúlt tíz évben Németország a klímavédelmi intézkedések költségeinek jelentős részét a lakosságra terhelte, ami nemcsak méltánytalan, de súlyosan sérti a klímavédelem alapelvét is, miszerint a szennyező fizet.

Hortay Olivér szerint az európai energiaválság kirobbanása több tényező együttes hatásának a következménye. Tavaly a járvány jelentősen visszavetette a gazdasági aktivitást, az energiaszektor szereplőinek zöme elhalasztotta a beruházásait. Az oltás megjelenésével lehetőség nyílt a helyreállításra, ami fokozott ütemben növelte a keresletet. A kínálati oldal nem volt képes ezzel lépést tartani, így az árak növekedésnek indultak. Nyár elejére a földgáz piaci ára kétszer akkora volt, mint a járvány előtt. Ezért sokan úgy döntöttek, várnak a korrekcióig, beszerzéseiket nyár végére, ősz elejére kitolva. Ezalatt a tározók kiürültek, a korrekció pedig elmaradt, így a gáz ára tovább nőtt.

A folyamat hátterében a brüsszeli iránymutatások és szabályozások állnak, amelyek az elmúlt tíz év alatt leépítették Európa hagyományos energiahordozókra építő kapacitásait, akadályozták a stabilitást biztosító hosszú távú szerződések megkötését, és arra kényszerítették a tagországokat, hogy szüntessék meg az állami védőhálókat, mint amilyen például a magyar rezsicsökkentési rendszer.

Az Európai Bizottság egységes energiapiacot és egységes szabályozást akar az összes tagállamban, ezért nem nézik jó szemmel sem a magyar rezsicsökkentést, sem az Oroszországgal megkötött hosszú távú gázszerződést, miközben a jelenlegi energiaválság miatt 2,6 millióval nőhet azon háztartásoknak a száma az unióban, amelyek a magas árak miatt nem tudják kifizetni a gáz- és áramszámláikat, ami tovább rontja a helyzetet, mert a szolgáltatók csődhullámához vezethet.

Szerencsére Magyarországot nem fenyegeti ilyen veszély, de ehhez szükség volt az elmúlt tíz év kormányzati intézkedéseire. A Századvég vezető elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok Brüsszel ajánlásait kritika nélkül átvéve liberalizálták az energiapiacot, és a lakossági árakat kiszolgáltatták a piaci mozgásoknak. Most hasonlóra készül a jelenlegi ellenzék is, kormányra kerülésük esetén azonnal felszámolnák a rezsicsökkentést, mert egyes ellenzéki politikusok szerint az áraknak kell takarékosságra ösztönözniük az embereket. A Gyurcsány–Bajnai-kormányok politikája a bűnös abban, hogy 2010-re a magyar energiaszektor multinacionális cégek tulajdonába került, így a 2008-as válságot követő korrekció sem jelent meg a háztartások rezsidíjaiban.

Így történhetett meg, hogy 2010-re Magyarországon volt a legmagasabb a villany és a gáz ára egész Európában. Az Orbán-kormány ezért úgy döntött, hogy vállalja a konfliktust Brüsszellel és a multikkal, és visszaépítették az állami tulajdont az energiaszektorban, aminek egyik eszköze épp a törvények által garantált rezsicsökkentés volt. A jelenlegi európai rezsiválság igazolja a magyar kormány döntéseit: a megnövekedett állami mozgástér nem csupán segít megvédeni a családokat az árrobbanás beláthatatlan következményeitől, hanem az energiaellátás biztonságát is sikerült hosszú távra megteremteni.