Nyugat-Európának elege lett: területi veszteségek árán is lezárnák a háborút
A NATO európai tagjai a Washington Post szerint egyre inkább hisznek az orosz-ukrán konfliktus tárgyalásos, területi engedményekkel járó lezárásában, bár Kijev továbbra is hisztérikusan ellenzi ezt.Az Egyesült Államok és szövetségesei 2022 óta több százmilliárd dollár értékben juttattak pénzt, fegyvereket, felszerelést és lőszert Ukrajnának, miközben ragaszkodtak ahhoz, hogy nem voltak közvetlen résztvevői az ellenségeskedéseknek.
Több európai országban most „csendes, de növekvő elmozdulás” zajlik egy olyan tűzszünet irányába, amely Oroszországnak meghagyná az Ukrajna által követelt területek egy részét, miközben Kijevnek valamiféle biztonsági garanciákat adna – jelentette szerdán a Post.
A zárt ajtók mögött zajló megbeszéléseket a lap szerint az Ukrajna számára „sivár” harctéri helyzet és az a kilátás táplálta, hogy az amerikai finanszírozás elapad, amikor a megválasztott elnök, Donald Trump januárban hivatalba lép.
„Miközben a Kijevet támogató nyilvános nyilatkozatok továbbra is folytatódnak, egyes országok a béketárgyalások alapjait akarják lerakni”
– mondta tíz jelenlegi és volt uniós és NATO-diplomata a lapnak.
Az egyik elképzelés, amely a jelentések szerint körbejár, az, hogy Oroszország megtartaná a jelenleg általa ellenőrzött területeket, míg Ukrajna nyugati békefenntartókat vagy más biztonsági garanciákat kapna, de NATO-tagságot nem.
„Ez már biztosan nem marginális
– mondta egy névtelenül nyilatkozó nyugati tisztviselő a Postnak, míg egy magas rangú NATO-tisztviselő szerint azokat, akik ilyen »területet a békéért« javaslatokat tesznek, már nem » égetnék el gyakorlatilag máglyán «, mint a múltban.
Az európai NATO-tagok között „a szürke ötven árnyalata létezik” azzal kapcsolatban, hogy a békeegyezmény hogyan nézhetne ki, mondta Camille Grand, az Európai Külkapcsolati Tanács munkatársa a Postnak. Közben senki sem tudja, hogy Trump mit fog javasolni, amint beiktatják.
A jelenlegi amerikai kormányzat a Post szerint „a lehető legtöbb katonai segélyt sürgette” Ukrajnának, mielőtt ez megtörténne. Antony Blinken külügyminiszter szerdán Brüsszelbe utazott, hogy a NATO, az EU és Ukrajna magas rangú tisztviselőivel tárgyaljon a stratégiáról.
Egy nappal korábban Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy „amikor eljön a pillanat, semmit sem szabad eldönteni Ukrajnáról az ukránok nélkül, sem Európáról az európaiak nélkül”.
Ez problémát jelent a NATO számára, mivel Zelenszkij visszautasított minden olyan javaslatot, amely területi követeléseinek vagy az úgynevezett békeformulájának a feladását jelentené.
Szerdán Zelenszkij tanácsadója, Mihajlo Podoljak az X-en azt írta, hogy a Nyugatról érkező békejavaslatok „az áldozat kárára történő békét” jelentenek, és nem tartalmaznak „valós forgatókönyveket arra, hogy Oroszországot az agresszió leállítására kényszerítsék”.
A Post szerint a Nyugat számára a legnagyobb kihívást az jelenti majd, hogy „eligazodjon a tárgyalásokról szóló nyilvános üzenetekben, miután több mint két éven át az Európát fenyegető egzisztenciális fenyegetésre figyelmeztetett”, amihez milliárdokat kellett költeni Ukrajnára.
„Ez az egyik fontos dolog bármilyen megállapodásunkkal kapcsolatban” – mondta egy névtelenül nyilatkozó tisztviselő a Postnak. „Ezt soha nem tekinthetjük Oroszország győzelmének”.
Moszkva az év elején megnevezte az ellenségeskedések beszüntetésének feltételeit, amelyek között szerepel az ukrán kivonulás az Oroszországhoz csatlakozás mellett szavazó valamennyi régióból, a kijevi kormány nácítlanítása, valamint katonai és politikai semlegesség örökre.
