Magyarország a jövőben biztos nem lesz adóparadicsom. Az uniós belépéssel ugyanis – más európai országokhoz hasonlóan – vállaltuk, hogy megszüntetjük a tőkecsalogató, irreálisan nagy mértékű adókedvezményeket. Mindez természetesen vonatkozik a Magyarországon bejegyzett offshore cégekre is, amelyeknek eddig csupán 4 százalékos társasági adót kellett fizetniük.

E minimális adókulcs az elmúlt években komoly vonzerőt jelentett a külföldiek számára. Különösen az uniós csatlakozás közeledtével szaporodott meg a Magyarországon bejegyzett offshore cégek száma, amely az ezredforduló után megközelítette az ezret. Egy vállalkozás akkor felel meg az offshore feltételeinek, amennyiben a befogadó ország gazdasági és kereskedelmi egységeivel semminemű kapcsolatot nem létesít, vagyis beszerzéseit és értékesítéseit is a határon túl intézi. Ezért termelés-kihelyezésnek is nevezik, valójában azonban tényleges termelés helyett sokkal gyakrabban szellemi vagy pénzügyi tevékenységet takar az offshore kategória. S miután hazánk már társult viszonyban volt az EU-val, a külföldön működő cégeknek komoly megtakarítást jelentett, ha a könnyen kiszervezhető tevékenységekre magyarországi offshore cégeket alapítottak.

A csatlakozás után rohamosan csökkent az offshore cégek száma. 2004 végén már csak 816, 2005 őszén 729 vállalkozást tartott nyilván az APEH. 2006 januárjától pedig megszűnik az offshore kategória: a rendkívüli kedvezményes adókulcs helyett a cégek a szokásos 16 százalékos társasági adót kénytelenek fizetni, sőt az iparűzési adó hatálya alá is bekerülnek. Valószínűsíthető, hogy a kedvezményektől megfosztott cégek más országokba települnek át, ami mintegy húszmilliárd forint veszteséget okozna a költségvetésnek.

Bár meglehet, mégsem. Fél évvel ezelőtt ugyanis a kormány rendkívüli kibúvót eszelt ki az offshore vállalatok benntartására. Mivel a legtöbb ilyen cég finanszírozási vagy licenctevékenységből szerzi bevételeit, jogszabályban rendelték el, hogy a kamat- vagy jogdíjbevételek 50 százalékos mentességet kapjanak a társasági adóból. Ez lényegében 8 százalékra csökkentené az érintett vállalkozások adóterhét, ami a korábbinak ugyan duplája, de még mindig kedvezőbb a ciprusi 10, vagy a belga 12,5 százaléknál.

Csakhogy november végén Brüsszel figyelmeztette hazánkat: a rendelet sérti a versenyegyenlőség elvét, hiszen bizonyos ágazatokat indokolatlanul kedvezményez. Bár az év utolsó napjaiban a magyar kormány felülvizsgálati kérelmet nyújtott be Brüsszelhez, valójában ezzel csak az eljárás idejére hosszabbítja meg a kedvezőbb szabályozást. Igaz, adószakértők szerint négy-öt évbe is beletelhet, mire a túlterhelt brüsszeli bürokrácia döntést hoz az ügyben…

kandor