Olaf Scholz ismét felszólította Vlagyimir Putyint
Olaf Scholz német kancellár pénteken ismét felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy gondoskodjék a tűzszünetről az Ukrajna elleni háborúban – közölte a német kormányfő szóvivője.
Steffen Hebestreit közleménye szerint a két vezető csaknem egyórás telefonos megbeszélése kizárólag az Ukrajna elleni orosz agresszióról és az annak leállítását szolgáló erőfeszítésekről szólt.
Olaf Scholz három követelést terjesztett elő. Sürgette az orosz elnöknél, hogy legyen mielőbb tűzszünet, javuljon a humanitárius helyzet és történjen előrelépés a konfliktus diplomáciai megoldásának keresésében – áll a közleményben.
A német kancellár ugyancsak pénteken a legfejlettebb ipari országokat összefogó G7 csoport soros elnöki tisztségét betöltő ország kormányfőjeként rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze március 24-re. Ezt német kormányzati források közölték. Az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország, valamint az EU mint nemzetek feletti intézmény alkotta csoport vezetőinek találkozóját nem Berlinben, hanem Brüsszelben tartják meg, ahol NATO- és EU-csúcsot is rendeznek március 24-25-én.
Scholz legutóbb pártja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) egy csütörtök esti rendezvényén fejtette ki részletesebben és nyilvánosan a véleményét az ukrajnai háborúról. A Nyugat és Moszkva közötti hidegháborús viszony normalizálását szolgáló hetvenes évekbeli úgynevezett német keleti politika egyik kidolgozójaként számon tartott SPD-s politikus, Egon Bahr születésének századik évfordulójának alkalmából tartott fórumon kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin vissza akarja forgatni az idő kerekét.
Az orosz elnök vissza akar térni abba a letűnt korba, amelyben a nagyhatalmak felosztották egymás között a világot, és Putyin a közép- és kelet-európai térség országait „csupán ütközőzónának és befolyási övezetnek tekinti” – idézték német hírportálok a kancellárt.
Scholz hangsúlyozta, hogy támogatja a vérontás megállítására irányuló ukrán-orosz tárgyalásokat, de a párbeszéd, különösen Vlagyimir Putyin Oroszországával soha nem lehet öncélú, és csak az erő pozíciójából szabad folytatni. Megjegyezte: meglehet, hogy az orosz elnök csak azért törekedik a Fehéroroszországban elkezdett tárgyalások folytatására, hogy megkönnyítse az inváziós erők előrenyomulását.
Kiemelte, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni az orosz nép és az orosz elnök közé. Ukrajna megtámadása nem az orosz nép, hanem az orosz államfő döntése volt, „ez a háború Putyin háborúja” – mondta.
Kifejtette, hogy fontos ez a különbségtétel, mert nem szabad veszélyeztetni a második világháború utáni német-orosz megbékélést. De fontos azért is, mert Németországban orosz és ukrán közösség is él, valamint mert meg kell mutatni azoknak a bátor orosz férfiaknak és nőknek, akik súlyos kockázatot vállalva utcára vonulnak Putyin háborúja ellen tiltakozni, hogy „nem vagytok egyedül, kiállunk értetek”. Ez a „másik Oroszország” gondoskodik a jövőbeni német-orosz kapcsolatok alapjairól – mondta Olaf Scholz.
