Törökország ma már nem egyszerűen muzulmán többségű ország, hanem az iszlamizmus nézeteit követi és „együtt él” a legszélsőségesebb dzsihadistákkal – írta a La Stampa című olasz napilap hétfői vezércikkében, az esetleges török EU-csatlakozás veszélyeire figyelmeztetve.

Az Európa és egy iszlamista Törökország című cikk a brüsszeli EU-Törökország csúcsra reflektált. A szerző, Roberto Toscano, Olaszország volt iráni nagykövete kiemelte, hogy Európa számára Törökország minden szempontból jelentős partnernek számít: földrajzi fekvése és gazdasági ereje miatt, valamint a migráció gondjának szabályozását és kezelését tekintve is. 
    
Hangsúlyozta: Ankara „európai elkötelezettségét” sokáig éppen a muzulmán többségű lakosság vonta kétségbe, a fenntartásokat viszont Törökország geopolitikai szerepének jelentősége egyensúlyozta. A La Stampa szerint azonban mostanra a helyzet megváltozott.   
    
„De hogyan lehet ma, az (európai) hitelesség elveszítése nélkül, elnézőnek lenni  egy olyan Törökországgal szemben, amely már nem csak iszlám ország, hanem iszlamista is – egy olyan Törökország, amely elfojtja a belső politikai ellenzéket és támadja a sajtószabadságot, és amelynek regionális politikáját súlyos kétszínűség jellemzi a szíriai helyzettel kapcsolatban, tényleges együttéléssel a legszélsőségesebb dzsiháddal?”. Az író hozzátette: Európa és a török nép érdeke az, ha  Törökországban „a demokrácia konszolidációjának folyamatát támogatjuk ahelyett, hogy magára hagynánk az autoritarizmus felé sodródásban, egy rövid lélegzetű Realpolitik nevében”.  
    
Roberto Toscano emlékeztetett, hogy a Cumhuriyet című török ellenzéki újság főszerkesztője és egy újságírója a börtönből intézett felhívást az európai vezetőkhöz, hogy ne engedjenek  az emberi jogok és a szabad véleménynyilvánítás védelméből. A két újságírót „kémkedés” miatt tartóztatták le: a török titkosszolgálat szerepéről írtak a radikális dzsihadisták felfegyverzésében. 
    
Ami a migrációt illeti, az EU „botrányosan alkalmatlannak bizonyult elsősorban megosztottsága miatt, de azért is, mivel széles lélegzetű stratégia helyett a probléma válságszerű kezelése kerekedett felül”. Az olasz diplomata szerint az EU és Törökország kapcsolatában is az ismétlődhet meg, ami Róma és a Moammer Kadhafi vezette Líbia között történt: Kadhafi „szégyenletes módszereket is alkalmazva feltartóztatta a partjaink felé tartó migránsáradatot és mi úgy tettünk, mintha nem látnánk nemzetközi félresiklásait és az általa gyakorolt belső elnyomást. Ennek a politikának az ára ma már teljesen egyértelmű…”.  
    
A La Stampa cikke arra is kitért, hogy az „integráció legfejlettebb és legsikerültebb tapasztalátának” számító EU képtelen kezelni korunk „nagy problémáit” és egyre erőtlenebb a kormányzásban. Az életbevágó biztonsági problémák ismét a nemzetállami politikákat ösztönzik, ami a tagállamoknak „légyegében az a próbálkozása, hogy önerőből mentsék meg magukat, szuverenitásuk és döntéseik autonómiájának megerősítésével”.

(MTI)