Fotó: Alexandros Michailidis / Shutterstock.com
Hirdetés

A testület mindenképpen szerette volna elérni, hogy a december 18–19-ei tanácskozáson döntés szülessen azokról a vagyonokról, amelyeket a belgiumi Euroclear kezel. Brüsszel szerint ezekre az összegekre Kijevnek sürgős szüksége lenne, ám Belgium attól tart, hogy később neki kellene visszafizetnie a teljes összeget, ha Moszkva jogi úton követelné vissza a pénzt.

Olaszország döntése új dinamikát hozott az eddig is számos buktatóval járó folyamatba, hiszen az Európai Unió harmadik legnépesebb tagállamáról van szó, ráadásul vele együtt összesen négy tagállam – Belgium, Málta és Bulgária – az aláírója annak a dokumentumnak, amelyben a bizottságot arra kérik, hogy keressenek egyéb, alternatív finanszírozási lehetőségeket Ukrajna megsegítésére.

Ezzel arra a „B-tervre” utalnak, amely szerint az unió közös hitelt venne fel, azonban ezzel nemcsak Franciaorzság vagy Olaszország már így is rendkívül magas adósságát növelnék meg, hanem ehhez minden tagállamnak kivétel nélkül a hozzájárulását kéne adnia, és Magyarország már jelezte, hogy mindenképpen megvétózza ezt a lehetőséget.

A négy tagállam még Magyarországgal és Szlovákiával kiegészülve sem tudná önmagában megakadályozni a befagyasztott orosz vagyonok ilyenfajta felhasználását, diplomáciai szempontból mégis le tudja rombolni a bizottság reményeit.

Bár Giorgia Meloni olasz miniszterelnök eddig támogatta az Oroszország elleni uniós szankciókat, kormánya messze nem egységes a háború kérdésében; Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes szerint például Ukrajnának el kellett volna fogadnia Donald Trump amerikai elnök 28 pontos béketervét (amely az uniós vezetők legnagyobb felháborodására többek közt egyes területek feladását és az ukrán hadsereg létszámának csökkentését is magában foglalta).

A dokumentum négy tagállam ráadásul kifogásolja azt a mechanizmust is, amelyről ITT ÍRTUNK korábban, és amelynek értelmében elvennék az egyes tagországok – így Magyarország – vétójogát a befagyasztott orosz vagyonok feloldásával kapcsolatban. Azt írták, ez a mechanizmus „rendkívül messzemenő jogi, pénzügyi, eljárásügyi és intézményi következményekkel járhat, amelyek jóval túlmutathatnak ezen az egyedi eseten”.