Olcsó külföldi életek

Felhívás a szabad világ hőseihez – így kezdődik az International Defense Legion of Ukraine toborzóvideója. Csatlakozzatok a szabadságért, az emberi jogokért és a szabad világért vívott harc­hoz! – mondja a legionofukraine.com-ra feltöltött, sodró lendületű videó. Mindez jól rímel a nyugati országok nézőpontjára, amely a jó és gonosz erők összecsapásaként ábrázolja az ukrajnai háborút.

Volodimir Zelenszkij elnök pár nappal a konfliktus kitörése után intézett felhívást a nemzetközi közösséghez, arra kérve a harci tapasztalattal rendelkező volt katonákat, hogy segítsenek megvédeni Ukrajnát az orosz invázióval szemben. Nem talált süket fülekre, az ukrán kormány már két hét után azt közölte, nagyjából tizenötezer külföldi jelentkezett a nemzetközi alakulatba. Többségük külföldön dolgozó ukrán – az ő hazautazásuk elől nyugaton igyekeznek minden akadályt elhárítani, a Francia Idegenlégió például minden további nélkül hazaengedi ukrán katonáit, az egyetlen kitétel, hogy a felszerelésüket nem vihetik magukkal. De bőven vannak közöttük volt amerikai és kanadai katonák, sőt Európa számos országából mennek önkéntesek vagy zsoldosok; úgy tudjuk, utóbbiakat is szívesen látják, és havi ezer dollárnak megfelelő összeggel honorálják munkájukat. Noha a felhívás katonai tapasztalatot vár el, ezt a toborzóhonlap is megerősíti, bejárta a világot a hír, amely szerint egy tizenkilenc éves brit fiatal is elutazott Ukrajnába harcolni annak dacára, hogy összes harctéri tapasztalatát a Call of Duty nevű lövöldözős játékból szerezte. Családja érthető módon nem lelkesedik a fiú kalandjáért, édesanyja a média befolyását hibáztatja, amiért ezt a döntést hozta.

Mivel a legionofukraine.com hirdetését a magyar Facebook is feldobja, utánanéztünk, hívnak-e a frontra válogatás nélkül jelentkezőket. Felvettük a kapcsolatot az oldal operátorával. Nem árultunk zsákbamacskát, leírtuk, hogy nincs harci tapasztalatunk, kiképzést sem kaptunk. Válaszukból kiderült, hogy a lövészárokban nem számolnak velünk, de még az Ukrajnába utazásunkat sem forszírozták. Mindössze azt a feladatot adták, hogy közösségimédia-aktivitásunkkal ösztönözzük arra hazánk kormányát, hogy szakítson meg minden kapcsolatot Pu­tyinnal és Oroszországgal, illetve szervezzünk demonstrációkat, amelyek felhívják a figyelmet a háborúra, és ráveszik a nagyvállalatokat, hogy felejtsék el Oroszországot partnerként. Az ukrán kormány tehát nemcsak olcsó külföldi emberéletekre, hanem olcsó külföldi propagandistákra is számít.

Még a profikat is sokkolhatja

Érthető, hogy elsősorban a katonai tapasztalatok birtokában lévőket keresik, ugyanis semmilyen lövöldözős játék nem képes felkészíteni arra, ami az önkénteseket a fronton várja. Lapunknak egy név nélkül nyilatkozó magyar fegyveres, aki korábban megjárta Afganisztánt, arra hívja fel a figyelmet, hogy a közel-keleti konfliktusok sem készíthetnek fel arra, ami Ukrajnában fogadja a jelentkezőket.

– Teljesen más jellegű háború folyt ott. Irakban, Afganisztánban az ellenségnek nem volt légiereje, tüzérsége, harckocsijai, lövegei. Akik ezekkel a tapasztalatokkal a hátuk mögött állnak be önkéntesnek, azokat is sokkolhatja az első ütközet – mondja forrásunk, hozzátéve, érthető, hogy az első ijedség után néhányan úgy döntenek, inkább hazamennek, és az ukránok jól felfogott érdeke az, hogy őket haza is engedjék. Ellenkező esetben ugyanis az ország a jó hírnevét tenné kockára, amiből most nagyon sokat profitál. Ugyanakkor számos történet kering arról, hogy nem is olyan egyszerű hazajutni. A beszámolókban közös elem, hogy a jelentkezőkkel aláíratnak egy önkéntesszerződést, van aki három hónapot, más egy évet említett. Az önkéntesélet árnyoldalairól két brit felcser beszélt a sajtónak, akik abban a hitben mentek Ukrajnába, hogy nem kell fegyvert fogniuk, csak egészségügyi feladataik lesznek, végül egy pár napos kiképzés után Kijev védelmére osztották be őket. Volt, aki utólag elmondta, el akarták venni tőle az útlevelét, ennek híján pedig nem léphette volna át a határt. Ráadásul a külföldiek már azelőtt ízelítőt kaphatnak abból, ami rájuk vár, mielőtt bevetnék őket, ugyanis az orosz haderő célzottan támadja a gyülekezőpontjaikat Nyugat-Ukrajnában. A lengyel határhoz közeli javo­rivi kiképzőlétesítményt éppen azért érte rakétacsapás, mert a katonai központban külföldi katonák és fegyverszállítmányok kaptak helyet. Az ukrán kormány persze a „munkahelyi balesetekért” nem vállal felelősséget, mint ahogy az esetlegesen hazatérők traumáinak, ön- és közveszélyessé válásának a terhével sem foglalkozik.

Pénz, életcél, hazaszeretet

Horvátok, csehek, hollandok, amerikaiak, kanadaiak – a sort hosszan lehetne folytatni, kikből verbuválódik a soknemzetiségű ukrán idegenlégió. Főleg utóbbiak esetében merül fel a kérdés, mi vesz rá egy tengerentúli exkatonát, hogy mindent hátrahagyva Kelet-Európába jöjjön harcolni. A Demokratának nyilatkozó forrásunk szerint ők biztosan önkéntesek, akiket aligha a havi ezerdolláros juttatás vonzott ide, még akkor sem, ha egyébként az Egyesült Államokban kifejezetten magas a leszerelt katonák aránya a hajléktalanok körében.

– Miután hazatérnek a veteránok a konfliktuszónákból, úgy érzik, nem nem elég fontosak a társadalomnak, annyira biztosan nem, amennyire a bajtársaiknak voltak. Ezt a bajtársi közösséget keresik, újra át akarják élni, ezért olyan vonzóak számukra ezek a magánakciók, náluk termékeny talajra hullott az ukrán felhívás – mondja a lapunknak nyilatkozó katona. Hozzátéve: az amerikai veteránok eleve hajlamosak az ilyen akciókra, számos történet kering arról, hogy a NATO-csapatok afganisztáni kivonulása után megkezdődött a veteránok körében a szerveződés, többen összedobták a pénzt, repülőgépet béreltek, és privát mentőakciókat szerveztek a közép-ázsiai országba, hogy kihozzák ott ragadt afgán ismerőseiket, egykori bajtársakat, tolmácsokat.

Forrásunk szerint most is hasonló történik, nagyobb létszámú bajtársi közösségek együtt kelnek útra, ami a harcértéküket is növeli, főleg úgy, hogy a nyugati fegyverszállítmányoknak köszönhetően olyan fegyverekkel találkoznak Ukrajnában, amelyeket jól ismernek. De érkeztek az ukrán zászlók alá grúzok és csecsenek is, akiket kifejezetten az oroszok elleni harc mozgatott meg. A nagy számú horvát önkéntesre magyarázat lehet, hogy sokan vannak, akik a délszláv háborúban szereztek harci tapasztalatokat, és nem felejtették el, hogy Ukrajna korábban támogatta küzdelmüket. Bruno Zorica-zulu, a horvát hadsereg nyugalmazott ezredese és egykori idegenlégiós már 2014 után után is megjárta Ukrajnát, hogy segítse a hadsereg különleges egységeinek képzését. Most a horvát RTL egyik műsorában nyilatkozta, hogy horvát önkéntesek indulnak Ukrajnába, akik valószínűleg az Azov zászlóaljhoz csatlakoznak. Érdekesség, hogy számos országban az önkéntesek szervezett mozgósítását futballklubok szurkolói bázisa teszi olajozottabbá, ezekre a szurkolói csoportokra nemritkán félkatonai milíciák is épülnek. Így van ez Horvátországban vagy Szerbiában és Oroszországban is, utóbbiak is megmozdultak, természetesen a frontvonal másik oldalán. A külföldi csapatokkal ugyanis az orosz hadsereg is számol, bár itt kevesebb az önkéntes, nagy számban vannak viszont zsoldosok, többek között a Wagner-csoport emberei, de jelentős toborzás folyik Szíriában is, ahol az összeomló gazdaság miatt már állítólag negyvenezer harcedzett férfi jelentkezett a pár száz dolláros zsold reményében.

Komoly segítség az ukránoknak

Noha kezdetben erősen kérdéses volt, hogy lesz-e valós harcértékük a külföldi önkénteseknek, mára úgy tűnik, sikerült megoldani az érkezők kategorizálását harci tapasztalatok alapján. A jól képzett nyugatiakat például kiválóan tudják kiképzésre alkalmazni, amire nagy szükség is van, tekintve, hogy az Egyesült Államok már február elején kivonta az ukrán haderők mellett működő kiképzőit, nehogy az orosz invázió esetén konfrontálódjanak. És bár fegyverszállítmányoktól kezdve a hírszerzési támogatásig Ukrajna mindent megkap segítőitől, katonák küldését hivatalosan nem vállalja egyetlen ország sem. Viszont éppen ennek a nem hivatalos csatornáját teremti meg az Ukrán Területvédelmi Egységek Nemzetközi Légiója. Elvileg nem volna egyszerű a toborzás, hiszen a legtöbb ország erőteljesen korlátozza, hogy katonakorú és fegyveres képzést kapott állampolgárai saját szakállukra külföldre menjenek harcolni. Magyarországon is törvény tiltja a részvételt nem szövetséges országok fegyveres szervezeteiben. „Büntetendő az a magyar állampolgár, aki – szövetséges fegyveres erőn kívül – nemzetközi vagy nem nemzetközi fegyveres összeütközésben részt vevő idegen fegyveres szervezetbe önként belép, erre ajánlkozik vagy ilyen fegyveres szervezetben kiképzésen vesz részt” – áll a jogszabályban, amelynek megszegéséért akár börtön is járhat. Emlékezetes, hogy L. Krisztiánt, aki 2015 és 2017 között az oroszbarát szakadárok oldalán harcolt, már a repülőtéren elfogták a rendőrök, amikor hazautazott. De, legalábbis eddig, Nyugat-Európában is komolyan szankcionálták a hasonló eseteket, főleg azt próbálták megakadályozni, hogy az Iszlám Állam náluk toborozzon harcosokat, amire pár éve elég sok bevándorló hátterű fiatal fogékonynak mutatkozott. Most azonban fordult a kocka, Lettországban felfüggesztették a korlátozásokat, Liz Truss brit külügyminiszter sietett bejelenteni, hogy hazája támogatja az összes olyan brit állampolgárt, aki részt venne a nemzetközi légióban, Csehország pedig büntetlenséget ígér az Ukrajna oldalán harcoló cseh civileknek. Hogy mire lesz ez elég Ukrajnának, hamarosan kiderül, az azonban biztos, hogy ott most hiánypótló minden harci tapasztalattal bíró ember, főleg ha jól ismeri a nyugatról odaszállított fegyvereket.