Oltás és háttérhatalom
Számos olyan téma van, amiben a hagyományos és a radikális jobboldal egyetért. A Covid és a járvány megfékezéséhez szükséges teendők kérdésében már éles a véleménykülönbség. Úgy tűnik, a régi mondás igaz, és a zsenit, vagyis ebben az esetben inkább a bölcset és az őrültet csak egy hajszál választja el egymástól. De hogyan és miért lett vírus- és oltásszkeptikus a radikálisok tábora?
Rómában az oltásellenes tüntetőkhöz csatlakozó radikális jobboldali csoportok megrohamozták a legnagyobb olasz szakszervezet, a CGIL római székházát. Az október 10-i rendbontás az után következett be, hogy a baloldali kötődésű szövetség megegyezett a kormánnyal a munkavégzéshez kötelező oltást illetően. A letartóztatták között ott volt a Forza Nuova (Új Erő) társalapítója és római vezetője, valamint az Armed Revolutionary Nuclei szélsőjobboldali militáns csoport alapítója is. Szlovéniától Görögországig, az Egyesült Államoktól Ausztráliáig számos országban összebútoroztak a szélsőjobboldali és radikális jobboldali pártok az oltás- és lezárásellenes mozgalmakkal. Romániában a soviniszta Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), Franciaországban az ultrajobboldali A hazafiak (Les Patriotes), Szolvákiában a Marian Kotleba által vezetett szélsőjobboldali párt, a Mi Szlovákiánk Néppárt, Magyarországon pedig a Mi Hazánk Mozgalom penget oltásellenes vagy épp vírusszkeptikus húrokat. Politikai opportunizmus, ideológiai megfontolások vagy valami más állhat emögött?
A fősodrú sajtó által sokszor populistának nevezett pártok és mozgalmak egyik legfőbb stratégiai előnye, hogy tagjaik jellemzően nem részei az uralkodó elitnek, ezért hitelesen láttatják magukat a nép egyszerű gyermekeiként. A dolgozó osztály magára hagyása, a globalizáció negatív hatásai, a migráció és egyéb okok miatt a nyugati társadalmakban már rég megrengett a bizalom az államban, a médiában, valamint a politikai és gazdasági élet meghatározó szereplőiben. Ez mutatkozott meg Donald Trump megválasztásában, a brexit megszavazásában és a rendszeren kívüli politikai erők megerősödésében Európa-szerte. A politika fősodra igyekezett kifogni a szelet ezen erők vitorlájából, így egyes gondolataikat – például a bevándorlás kapcsán – ha mérsékelt formában is, de átvették. A nem fősodrú erők támogatottsága így átmenetileg megcsappant, ahogy többek közt a német Alternative für Deutschland példája is mutatja.
A koronavírus és a nyomában járó korlátozó intézkedések többféle reakciót váltottak ki a társadalmakból. Azoknak a kormányoknak, amelyek objektívan vagy más országokhoz képest jól kezelték a válságot, nőtt a támogatottsága. A fősodorral szemben egyébként is bizalmatlan, ideológiailag különutas csoportok bizalma azonban tovább csökkent a sokszor egyik napról a másikra hozott személyi szabadságot érintő vagy rendészeti intézkedések miatt. Ezek a sajtóban megjelenő híreket és nyilatkozatokat is szkeptikusan fogadták.
– Nyugaton az emberek egy része már nem bízik az államban, úgy érzik, hogy kihasználja és átveri őket. Éppen ezért megjelent egy egyre népesebb „szakadár” réteg, amely nem fogadja el az elit által diktált játékszabályokat. Ezt láthatjuk Nagy-Britanniában, Belgiumban, Franciaországban vagy Amerikában – fejti ki lapunknak Almássy Ferenc. A francia–magyar újságíró szerint a tiltakozók többségénél nem általában oltásellenességről, hanem Covid-oltás-ellenességről beszélhetünk. A francia radikális jobboldali csoportok a személyi szabadság korlátozásaként élik meg a tilalmakat, azt pedig, hogy az oltás bármiféle munkavégzés vagy szabad mozgás előfeltétele legyen, zsarolásnak tartják. Úgy látják, hogy a koronavírus-járvány elleni intézkedéssorozat egy globális terv részét képezi, melynek során az elit tapasztalatot szerez arról, miként reagál a társadalom a korlátozásokra. A radikális diskurzust nyomon követve szembetűnő, hogy egyesek a vírusszkepticizmust korábbi teóriákkal összekapcsolva úgy gondolják, az egész mögött a háttérhatalom vagy „a zsidók” állnak.
Az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Biztonsági Tanácsa már a koronavírus-járvány kezdetén figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államokban szélsőjobboldali csoportok és személyek próbálhatják meg a járványt és az emberek egészségügyi félelmeit kihasználva radikalizálni őket. Az Európai Unió Tanácsa is úgy vélekedett, a járvány kiváló alkalom a szélsőségesek számára, hogy híveket toborozzanak. Noha ez első hallásra nem tűnik különbnek a fősodor szokásos paranoiájánál, a Facebookon 2020 januárja és áprilisa között több százezer radikális jobboldalhoz kötődő bejegyzés jelent meg a koronavírussal kapcsolatban. Ezzel párhuzamosan a Telegram titkosított üzenetküldő alkalmazását előszeretettel használó csoportok számos csatornát hoztak létre kifejezetten a koronavírus alternatív megvitatására, gyakran dezinformációs céllal.
Hogy az oltásellenesség mögött valódi meggyőződés vagy politikai haszonszerzés áll-e, nem mindig egyértelmű. Magyarországon az oltások és a lezárások elleni indulatok becsatornázását a Mi Hazánk Mozgalom vállalta magára. A párt valószínűleg felismerte, hogy az oltási hajlandóság szorosan összefügg a kormányba vetett bizalommal, ezért a 2022-es választásokon oltásellenes üzenetekkel könnyedén meg lehet szólítani a bizonytalan vagy kormányellenes szavazók egy részét.
A párt számos alkalommal hívta utcára a híveit Covid-ügyben, legutóbb szeptember elején tüntettek a budai Várban a „kötelező oltás” ellen. Toroczkai László pártelnök tavaly márciusi, lezárások elleni illegális tüntetésén azt mondta, hogy az elhibázott kormányzati intézkedések jobban veszélyeztetik a magyar emberek jövőjét, mint a koronavírus. A pártelnök arról beszélt, hogy a vírus jelenleg az oltópontokon terjed a legjobban, és hogy a legtöbb ember csak azért hal bele a koronavírusba, mert egyébként is beteg. Toroczkai azt is több helyen kifejtette, hogy Bill Gates üzlettársa már előre bevásárolt Pfizer–BioNTech-részvényekből, és hogy a Világbank új világrendet szeretne. Hasonlóan vélekedik Dúró Dóra parlamenti képviselő is, aki szerint több olyan bejelentés érkezett hozzájuk, amely az „oltás beadása utáni napokban-hetekben történt halálesetekről vagy súlyos tünetekről szól, ám ezt nem vizsgáltatják sem a gyógyszergyártók, sem a velük összejátszó kormány”. A párt következetesen tiltakozik a védettségi igazolvány ellen is. Idén augusztusban az Alkotmánybíróságnál is panaszt tettek, ez ugyanis szerintük diszkrimináció a be nem oltottakkal szemben. Noha a párt a gyerekek oltása ellen tüntetést is szervezett, magát mégsem nevezi se vírustagadónak, se oltásellenesnek, csupán „lezárásellenesnek”. A Mi Hazánk mindezzel nem mond teljesen ellent saját tábora véleményének: a Medián februári felmérése szerint szimpatizánsaik körében jelentősen alacsonyabb az oltási hajlandóság, mint akár a kormánypárti szavazók, akár az ellenzéki összefogás pártjainak támogatói körében. Hogy mindez többet hoz-e, mint amennyit elvisz, illetve hogy az oltásellenesség segíthet-e a pártnak az ötszázalékos parlamenti küszöb átlépéséhez, egyelőre kérdéses. Az elégedetlenség és rendszerellenesség azonban rég járt ekkora kockázatokkal a társadalom számára, mint most, a Covid idején.
