Öngyilkos spirál
Elbocsátási hullám söpör végig Nyugat-Európán. A közelgő krízis teljes iparágakat fenyeget. Az ok az energia- és alapanyaghiány, illetve a háborús infláció. A gázszűke az alapellátást is veszélybe sodorhatja. Ilyen körülmények között döntött úgy Németország, hogy az utolsó három atomerőművét is leállítja. A tőke még nem menekül, de már csomagol...
Nem lesz elég gáz. Ez nem csak azt jelenti, hogy korlátozni kell a lakossági meleg vizet vagy le kell tekerni a radiátorokat. Ennél jóval nagyobb a baj. A német ipar függése az orosz gáztól, olajtól és széntől olyan mértékű, hogy kiesésük padlóra küldheti a teljes gazdaságot. Az orosz gáztól 2024 nyaráig, a széntől idén őszig, az olajtól év végéig kell elköszönni, feltéve ha Oroszország nem állítja le már korábban a gázszállítást. Az acélipar emellett az Oroszországból importált vasércet is nélkülözni kénytelen.
Németország a földgáz mintegy 55 százalékát Oroszországból importálta. A behozatal volumene április közepére 35 százalékra esett vissza, és tovább csökken, miután június közepe óta a Gazprom szünetelteti a szállítást az Északi Áramlat-1-en karbantartási munkálatokra hivatkozva, és az sem kizárt, hogy a munka végeztével sem állítja vissza a korábbi szintre. A Német Szakszervezeti Szövetség szerint a gázhiány egész iparágak összeomlását okozhatja. Ennek jelei már látszanak: masszív elbocsátási hullám söpör végig Európán. A nagy múltú vegyipari óriáscég, a BASF már tavasszal riadót fújt: komoly leépítések jönnek, tízezres, százezres nagyságrendben, aminek az egész gazdaságra kiható, súlyos következményei lesznek.
A BASF a világ legnagyobb vegyipari konszernje, székhelye Németországban, Ludwigshafenben van. A cég nem titkolja, hogy súlyos gondokkal küzd. A folyamatos földgázszállítás a vegyiparnak nélkülözhetetlen: a gáz 60 százalékát energiatermelésre fordítják, a fennmaradó 40 százalékot nyersanyagként a vegyipari termékek előállítására. A konszern európai gázszükséglete 48 terrawattóra, amiből 37-et Ludwigshafenben használnak fel. Ha ez az embargó következtében kiesik, vissza kell fojtani a termelést, ami alapanyaghiányhoz vezetne az egész kontinensen, és extrém esetben az alapellátást is veszélybe sodorná.
A BASF Ludwigshafenben egészségügyi védőruházatot, fertőtlenítő- és tisztítószereket, valamint orvosi műszerekhez nélkülözhetetlen alapanyagokat gyárt. Az alapanyaghiány érintené az élelmiszeripart, valamint a higiéniai termékek előállítását is. A konszern emellett földgázt használ az acetiléngyártáshoz is, ami gyógyszerekhez és oldószerekhez elengedhetetlen. Ha nincs acetilén, az kihat az autóiparra, a gyógyszeriparra, az építőiparra, a textiliparra és egy sor háztartási cikk előállítására.
A BASF másik fő terméke az ammónia, amely a műtrágyagyártás nélkülözhetetlen alapanyaga. Mivel Oroszország korlátozza műtrágyaexportját, az egész világot sújtó élelmiszerhiány alakulhat ki, mondta a BASF szóvivője a Zeit.de című portálnak. Úgy véli, a mai szükséglet felére visszaeső földgázmennyiség már veszélyeztetné az élelmiszer-ellátást, és nemcsak Németországban, hanem az egész kontinensen.
Az autóipari beszállítókat máris súlyosan érintik a szankciók: leépítéseket jelentettek be. A Mahle dolgozói a cég központi épülete előtt tüntettek Stuttgartban a folyamatos elbocsátások miatt. Egy éve már lehetett tudni, hogy világszerte 7600 állás veszélybe került, ebből kétezer Németországban. Az IG Metall Küste hajógyár már korábban megkezdte a karcsúsítást, most azonban komolyra fordult a helyzet: minden harmadik gyáregységében további felmondási hullám várható. Eddig 1500 embert küldött el, ami 8,1 százalékos létszámleépítés, de már van olyan gyáregysége, ahol a dolgozók csaknem negyedének, 23,2 százalékának szüntették meg a munkaviszonyát. Az amerikai gépgyártó cég, a Caterpillar is kitart masszív leépítési tervei mellett. Összesen 950 dolgozójából csak kétszázat tart meg, 2022 végére abbahagyja a motorgyártást, és bezárja rostocki székhelyét.
A nyomdaipar is óriási nehézségekkel küzd. A piacvezető Heidelberger Druckmaschinen nevű, nyomdagépeket gyártó óriáscég is bejelentette, leépíti dolgozói állománya negyedét: ötezer munkavállalójától válik meg az összesen húszezer főt foglalkoztató vállalat. Nyolcszáz főt küld el egyik versenytársa, a Koenig & Bauer is a hétezerből. A vasúti kocsikat gyártó németországi Alstom 900 és 1300 közé teszi azoknak a munkahelyeknek a számát, amelyeket megszüntet az év végéig. Csak Görlitzben 400, Bautzenben további 150 munkavállaló sorsa kérdéses.
A fogyasztási cikkeket előállító Henkel a jövő év végéig kétezer embert tesz utcára világszerte, több lépcsőben. A Henkel a magasabb nyersanyagárak és a növekvő logisztikai költségek miatt már csökkentette 2023-as előrejelzését. Az óriáscég az orosz–ukrán háború miatt kivonult Oroszországból és Fehéroroszországból, ami éves szinten egymilliárd eurós árbevétel-kiesést jelent.
– A növekvő költségek jobban megterhelték a büdzsét, mint ahogy vártuk – mondta a T-online.de hírportálnak a konszern vezérigazgatója, Carsten Knobel.
A ThyssenKrupp nevű acélmű, hogy elkerülje a létszámcsökkentést, rövidített munkaidőre tér át, tudatta a cég közleményében. Az Audi már elküldte mintegy ezer dolgozóját, a C&A divatkereskedelmi üzletlánc is leépítésekkel kezelné a romló gazdasági mutatókat. Újabb elbocsátásokat jelentett be a Siemens Energy, a Lufthansa és a MAN, hogy csak a legnagyobbakat említsük. A leépítések a bankszektort sem kerülik: a Commerzbank is közölte, hogy megválik ezer dolgozójától, ami első körben a vezető beosztású munkavállalókat érinti.
A kibontakozó válság az elektromos autók piacát is sújtja. A Tesla tulajdonosa, Elon Musk a szállítási láncok akadozását rémálomnak nevezte, és úgy fogalmazott, hogy „szuperrossz érzése van a konjunktúra alakulását illetően”. Egyúttal bejelentette, hogy a villanyautók gyártása során minden tizedik munkahelyet megszüntet, grünheidei gyárát egyenesen pénzégető kohónak nevezve. A gyógyszeripar is nehézségekkel küzd. Legutóbb a svájci Novartis közölte, hogy megválik 1400 dolgozójától a következő három évben, noha Svájcban a gyógyszeripar mindig is húzóágazatnak számított.
Az egyes iparágak különböző mértékben függenek a földgáztól. Az élelmiszeripar könnyebben át tud állni villamos energiára, csakhogy a német áramtermelésben is kimagasló szerepet kap a gáz. A Németországban felhasznált áram 76 százalékát még mindig hagyományos energiahordozókból állítják elő. A megújulók 24 százalékot képviselnek az energiamixben, amelyben az első helyen a barnaszén áll. A másodikon a gáz. Az atomenergia csak a negyedik, amelyet megelőz a kőszén. Bár a CDU és az FDP egyes politikusai a fenyegető energiahiány miatt az utolsó három, még működő atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását javasolták, a kormány úgy döntött, ez év végéig valamennyi bezár.
A jellemző importtermékek, az energia, az élelmiszerek és az alkatrészek ára májusban több mint harminc százalékkal emelkedett. Ebben a hónapban fordult elő harminc év után először, hogy a korábbi exportvilágbajnok Németország külkereskedelmi hiányt jelentsen be: egymilliárd eurót, amire 1991 óta nem volt példa. A kivitel csökkent, a behozatal viszont sokkal nagyobb mértékben nőtt, mint amire a közgazdászok számítottak.
Európa leggazdagabb országában negatív rekordot döntött a szegénység. A legfrissebb jelentés szerint 13,8 millió ember él az átlagjövedelem 60 százalékánál kevesebből – ez a szegénységi küszöb hivatalos meghatározása. Ezen belül a nyugdíjasok, a gyermekek és az egyedül élők helyzete a legrosszabb. Az egekbe szökő energia-, üzemanyag- és élelmiszerárak, lakbérek, illetve az elbocsátási hullám miatt egyre többen csúsznak le a középosztályból a kilátástalan helyzetben lévő szegények közé.
