Orbán: az európai álom Közép-Európába költözött
Orbán Viktor a visegrádi országok és Ukrajna miniszterelnökeinek társaságában vett részt a beszélgetésen, amelyen kijelentette, az európai álom Közép-Európába költözött.
Az európai álom Nyugat-Európából Közép-Európába költözött – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a lengyelországi Krynicában rendezett gazdasági fórum egyik keddi panelbeszélgetésén. Beata Szydlo lengyel kormányfő hangsúlyozta: minden uniós tagállamnak joga, hogy saját migrációs politikája legyen.
Orbán Viktor a visegrádi országok és Ukrajna miniszterelnökeinek társaságában vett részt a beszélgetésen, amelyen kiemelte: az európai politikusok egy nemzedékének volt egy „titkos álma”, amely szerint az Európai Unióval el lehet érni azt, hogy a tagállamok elfelejtsék nemzeti és vallási identitásukat, meggyengüljön a történelmi identitásuk, és mindezt egy európai identitás váltja fel. De kiderült, hogy nincs olyan identitás, amely kiválthatja a korábbit – vélekedett. Hozzáfűzte: bebizonyosodott, hogy az az ország sikeres, amelynek erős az identitása.
Orbán Viktor kifejtette: húsz éve azt mondták a fiataloknak Európában, hogy ha rendesen járnak iskolába, tanulnak, tiszteletben tartják a törvényeket és szorgalmasan dolgoznak, előrébb jutnak, teljesebb lesz az életük, mint a szüleiké. A legtöbb régi uniós tagállamban azonban ma már a fiatalok kinevetnének, ha ezt mondanánk nekik – mondta, indokolva, hogy az európai álom a közép-európai térségbe került át.
A migrációról beszélve a miniszterelnök elmondta: itt mind keresztény kultúrából kinőtt országok képviselői ülnek, ezért nem viselkedhetnek úgy, „mint akiknek kő van a szívük helyén”. Ellentétesek az érzéseink: egyrészt fenyegetve érezzük magunkat a migráció miatt, másfelől együtt érzünk a migránsokkal, sajnáljuk őket – magyarázta. Megjegyezte: egyszerre kell segíteni a rászorulóknak és megvédeni az identitásunkat.
Megerősítette a korábbi sajtónyilatkozatában mondottakat: jól kell segíteni, vagyis a segítséget kell odavinni, ahol baj van, de Európa ma nem ezt teszi.
Orbán Viktor emlékeztetett arra: a migrációs áramlás délről érkezik, és Magyarország helyezkedik el a visegrádi csoport négy országán belül a legdélebbre.
Nem igaz, hogy a migráció kiváltó oka a háború, hanem az, hogy Európa gyenge, de gazdag, jó életet biztosít, és ezt mások is akarják – vélekedett. Kiemelte: világossá kell tenni, hogy a belépésnek Európába törvényes rendje van, különben minden elvész, amiért eddig dolgoztunk, és túlnő bennünket egy másik közösség, amelynek erősebb az identitása. Sokan túlbecsülik a multikulturalizmus integráló hatását, az ide érkezők saját identitását megőrző képességét pedig alábecsülik – mondta.
A kormányfő hangoztatta: meg kell védeni a határokat, bár ez nehéz feladat. Orbán Viktor köszönetet mondott mindenkinek, aki segít Magyarországnak a déli határt megvédeni, egyúttal azt kérte a jelenlévőktől, hogy végvári vitézekként tekintsenek a magyarokra – e kijelentését taps fogadta.
Az EU és Ukrajna kapcsolatáról szólva a miniszterelnök elmondta: ma Európa kisebb szerepet játszik Ukrajna jövőjében, mint az Egyesült Államok és Oroszország, és a Nyugat-Balkánon Oroszország és Törökország kerülhet ilyen szerepbe. Vagyis ha segíteni akarunk Ukrajnának, először Európának vissza kell nyernie a saját cselekvőképességét, önbizalmát, meg kell reformálni és változtatni az uniót ahhoz, hogy segíthessünk – mutatott rá.
A beszélgetés végén a miniszterelnökök kitértek egy V4-es televíziócsatorna lehetőségére is. Orbán Viktor üdvözölte a kezdeményezést, mint mondta, 10-15 évvel ezelőtt kellett volna hasonló, és akkor a „posztkommunista médiavilágból hamarabb kikeveredhettünk volna”.
A panelbeszélgetésen Beata Szydlo lengyel kormányfő hangsúlyozta: minden uniós tagállamnak joga, hogy saját migrációs politikája legyen, és ne rá kényszerített intézkedéseket kelljen megvalósítania.
Lengyelországnak egyértelmű álláspontja van a migrációt illetően, mégpedig az, hogy a jelenlegi migrációs válságot forrásánál kell kezelni – mondta a fórum vendéglátójaként Szydlo. Hangsúlyozta a humanitárius segítségnyújtás szerepét és közölte, hogy országa erre jövőre az eddiginél is nagyobb összegeket szán.
„Úgy tekintenek ránk, mint egy dacoló országra, amely nem akarja megvalósítani a közös megállapodásokat” – mondta Szydlo, fájlalva, hogy a nyugat-európai országok nem veszik észre azt a segítséget, amelyet Lengyelország az ukrajnai menekülteknek nyújt. Számukra „a humanitárius segítségnyújtás a közel-keleti bevándorlással ér véget” – jegyezte meg.
MTI
