Orbán Viktor miniszterelnök (b) és Nigel Farage, a brit Függetlenségi Párt korábbi elnöke a Nemzeti Konzervatívizmus Konferencián (NatCon) Brüsszelben a rendezvény második napján, 2024. április 17-én.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Hirdetés

Az Ipsos e heti felmérése szerint a brit lakosság harminchárom százaléka gondolja úgy, hogy Nigel Farage lenne a legalkalmasabb vezető, míg Starmert már csak harminc százalék támogatja.

Ez éles fordulatot jelez a nyári adatokhoz képest, amikor még nyolcpontos előnye volt a miniszterelnöknek.

A kutatás arra is rámutatott, hogy

a választók egyre inkább a Reform UK bevándorlási, gazdasági és közszolgáltatási elképzeléseit tartják meggyőzőnek, megelőzve nemcsak a Munkáspártot, hanem minden más pártot is.

Nigel Farage a számokat látva úgy fogalmazott, hogy megtisztelő számára ez a bizalom, és hozzátette, hogy „nem fogja cserben hagyni” az embereket.

Az Ipsos politikai igazgatója, Keiran Pedley szerint ez a minimális előny is figyelemre méltó változás a brit politikai térképen, különösen azért, mert kutatásaik azt jelzik: a közvélemény egyre nagyobb bizalmat szavaz a Reform gazdasági és bevándorlási elképzeléseinek, amelyek a britek számára továbbra is a legfontosabb kérdések között szerepelnek.

A felmérés eredményét tovább erősíti egy újabb YouGov-kutatás, amely

minden eddiginél alacsonyabb, mindössze tizenhét százalékos támogatottságot mért a Munkáspártnak.

Ez tíz ponttal marad el Farage pártjától, és mindössze egy ponttal előzi meg a Zöldeket, amelyek Zach Polanski szocialista vezetése alatt egyre több szavazót szívnak el a baloldalról.

A GB News elemzője, Martin Daubney arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a mostani számok valóra válnának a következő választáson,

Starmer lenne az első hivatalban lévő brit miniszterelnök, aki elveszíti még a saját parlamenti mandátumát is.

Mellette több vezető munkáspárti politikus – köztük David Lammy, Diane Abbot és Lucy Powell – is kiesne, helyüket pedig a Zöldek vennék át.

Daubney értékelése szerint egy „most vasárnapi” – ahogy Magyarorszégon szoktunk utalni rá – választáson a Reform UK összesen háromszázötvenöt mandátumot szerezne, hatvanfős többséget biztosítva magának a parlamentben. A Munkáspárt ezzel szemben a jelenlegi négyszázegy képviselői helyéről mindössze hatvankettőre zuhanna vissza, míg a Liberális Demokraták hetvenkét mandátummal meg is előznék őket. A szakértő a helyzetet úgy jellemezte, mint amikor a természetfilmeken egy rajnyi apró halat minden oldalról megtámadnak, és a végén csak néhány cafat kerül a felszínre.