Orbán Viktor nemzeti alapokon áll

Orbán Viktor nemzeti alapokról kiindulva, Emmanuel Macron és Angela Merkel pedig a „nacionalizmust” kerülve próbálják megválaszolni a világ és benne Európa jövőjét érintő legfőbb kérdéseket.

Május 10-én délelőtt szinte egyszerre tartott nagyívű beszédet Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök, és mindhárman elmondták, hogy minek kellene történnie Európával. Orbán Viktor a magyar parlamentben beszélt, miután letette a miniszterelnöki esküt. Merkel és Macron a németországi Aachenben beszéltek, ahol a francia elnök átvette az idei Károly-díjat. A beszédek egyes részleteit egymás mellé téve úgy tűnik, mintha egymással vitatkoztak volna – írja a 444.hu. 

Orbán Viktor, Angela Merkel és Emmanuel Macron is érintettek közös pontokat beszédeikben, ilyen például az Európa egységével és annak jövőjével kapcsolatos gondolatok. A magyar miniszterelnök szabad és erős nemzetek szövetségeként képzeli az uniót, amely visszatér a realitások talajára. Ezzel szemben Merkel és Macron is úgy fogalmaz, hogy tévút visszatérni a nemzeti politizáláshoz, a nacionalizmus világába. A német kancellár egyenesen túl akarna lépni Európa történelmén. A francia elnök szerint a nemzeti hangok vészharangok, olvashatjuk az írásban.

A hadseregek fejlesztését is alapvetően különböző szemszögből közelítik meg. Orbán Viktor – figyelembe véve a magyarság létszámát és egyediségét – erős Magyar Honvédséget képzel el, amely biztosítani tudja Magyarország védelmét. Angela Merkel ezen a területen sem nemzetállamokban gondolkodik, és inkább egy közös európai hadsereg szükségességét hangsúlyozza, mivel szerinte az amerikai haderő védelmére a továbbiakban már nem lehet számítani.

Orbán Viktor a szuverenitás fogalmát is nemzeti alapokról közelíti meg, általában a külföldi befolyással szemben. Macron ezzel szemben pedig csupán az amerikai befolyás elleni fellépést hangsúlyozza. Merkel amolyan középutasként foglalt állást a kérdésben: a nagy globális kihívásokkal szemben, de közösen lépne fel a cselekvési képesség megőrzéséért, olvashatjuk az elemzésben. 

Angela Merkel megőrizné a jogállamiság már meglévő európai modelljét és az európai értékek védelmére szólított fel, különösen kiemelve az emberi jogok tiszteletét. A magyar miniszterelnök viszont rámutatott, hogy éppen ezeket az emberi jogokat, például a szabadságot vagy a fizikai biztonságot nem tudják megvédeni a liberális demokráciák, helyette XXI. századi modern kereszténydemokráciát kell építeni, mert a régi modell nem működőképes, nem bütykölhető, nem alakítható a világ megváltozott viszonyaihoz.

A bevándorlás kérdésében is alapvető szemléletbeli különbség figyelhető meg Orbán Viktor és a két nyugati vezető között. Utóbbiak a közös megoldásokban látják a jövőt, például közös Afrika-politikában, a magyar miniszterelnök azonban a keresztény kultúra és a határok megvédését tekinti a legfontosabb feladatnak.

A technológiai forradalomról szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a kormány feladata felkészíteni Magyarországot erre az új korszakra, amelyben nemzeti kézbe kell venni az ehhez szükséges stratégiai iparágakat. Macron és Merkel ezen a téren is a közös kutatásban, oktatásban és szabályozásban látják a jövőt.

Nem biztos, hogy az összehasonlítással a 444.hu cikke ugyanazt a hatást akarta elérni, amit az a Demokrata olvasóira tesz, de mi örömmel vettük az írást, amely erre a linkre kattintva olvasható el.

(demokrata.hu)