Orbán Viktortól rettegnek Brüsszelben
Noha az uniós tagállamok vezetőinek zöme a háborúpárti álláspontot képviselve további pénzekkel és katonai szállítmányokkal támogatná az Oroszországgal háborúban álló Ukrajnát, Orbán Viktor miniszterelnök továbbra is kitart amellett, hogy ez a fajta politika éppen a harcok elhúzódását szolgálja – írja a Magyar Nemzet.A Hallandsposten svéd napilap azonban arról cikkezett kedd reggel, hogy Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, valamint Alexander De Croo belga miniszterelnök újra megpróbálná rávenni a magyar kormányfőt, gondolja meg magát és csatlakozzon a Kijevnek nyújtandó támogatásokhoz.
„Célom és célunk, hogy megoldást találjunk a 27 tagállammal, csak akkor tudjuk biztosítani azt a támogatást és stabilitást, amelyre Ukrajnának szüksége van”
– fogalmazott De Croo a sajtótájékoztatóján. A svéd lap szerint a kelet-európai ország támogatásának ügyében rendkívüli EU-csúcsot is tartanak Brüsszelben. A találkozót már bejegyezték az Európai Tanács naptárába, ám annak részleteit, beleértve a napirendi pontokat is, csak később hozza nyilvánosságra Brüsszel. A Hallandsposten egyébként felhívta a figyelmet, a magyar miniszterelnök hozzájárulása nélkül uniós kereteken kívül továbbra is van lehetőségük a tagországoknak támogatni Kijevet.
„Hogy van-e konkrét üzenetem Orbán Viktor számára? Igen, de ezt közvetlenül neki szándékozom elmondani, nem a médián keresztül”
– jelezte a belga miniszterelnök.
A Politico brüsszeli hírportál keddi hírlevelében azonban arról írt, Magyarország jelezte, hogy egy feltétellel megszavazhatja az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást. A feltétel értelmében az összeget ne egyben folyósítsák Ukrajnának, hanem évente vizsgálják felül a döntést.
Ukrajna támogatását sürgeti a német kancellár
Hasonló gondolatokat osztott meg hétfőn Olaf Scholz német kancellár is, aki a Reuters hírügynökség szerint így próbálja meg kompenzálni Ukrajnát, amiért az amerikai segélyek elakadtak a kongresszusnál.
Álláspontja szerint ugyanis az uniós tagországok nagy része nem szállít elegendő fegyvert Kijevnek ahhoz, hogy segítsék a háborúban. Egyúttal felszólította az EU-országokat, fokozzák erőfeszítéseiket, továbbá arra kérte Brüsszelt, írják össze a 2024-es évre tervezett segélyeket.
A Politico brüsszeli hírportál szerint a lista célja a nyomásgyakorlás lehet olyan országok számára, mint Franciaország, Olaszország és Spanyolország melyek gazdasági méretük ellenére rendkívül kevés katonai segélyt nyújtottak Ukrajnának.
„Bármennyire is jelentős a német hozzájárulás, hosszú távon nem lesz elég Ukrajna biztonságának garantálásához”
– magyarázta Scholz.
A kancellár egyúttal közölte, bízik abban, hogy a február elsejei EU-csúcson megállapodnak a tagországok egy 50 milliárd eurós segélycsomagban Ukrajna számára. Scholz szerint ugyanis már nemcsak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök támogatásáról van szó, hanem Európa hitelességének megőrzéséről is.
Az USA nyújtotta a legnagyobb segélyt Ukrajnának
A német Kieli Intézet adatai szerint tavaly az Egyesült Államok nyújtotta a legnagyobb segélyt Ukrajnának, utána következik Németország 17,1 milliárd euróval, a harmadik helyet az Egyesült Királyság foglalja el 6,6 milliárd euróval. Utána az északi- és kelet-európai országok következnek. A Párizs, Róma és Madrid által nyújtott segélyek mértéke pedig egymilliárd euró alatt van.
A Magyar Nemzet cikkét ITT olvashatják.
