Fotó: Katja Tsvetkova/Shutterstock.com
Hirdetés

A Kongói Demokratikus Köztársaság rendkívül gazdag ritka ásványkincsekben, például koltánban és kobaltban, amelyek fontos szerepet töltenek be a mobiltelefonálás és az elektromobilitás kulcsfontosságú technológiáiban.

Utembi kifejtette, hogy országa rendelkezik a világ kobaltlelőhelyeinek kétharmadával és más stratégiai ásványi anyagok még feltáratlan készleteivel.

„Sajnos, mindezek a természeti kincsek sokak mohóságát ébresztik fel nemzeti, nemzetközi és globális szinten” – mondta Kisangani érseke, akinek nyilatkozatát a Kathpress katolikus hírügynökség ismertette vasárnap.

Az ásványkincsek kitermelése gyakran illegális, és megkerüli a környezetvédelmi előírásokat – mutatott rá Utembi.

Korábban írtuk

„A multinacionális vállalatok és cinkosaik mindent megtesznek azért, hogy a lehető legalacsonyabb költséggel aknázhassák ki a lelőhelyeket”.

A nagyvállalatok a helyi vezetőkkel működnek együtt, a kongói lakosság pedig egyáltalán nem élvezte a természeti erőforrások kitermelésének hasznát.

„Tehát valójában egy nagyon gazdag országban élünk, a lakosság nagy része viszont szegény” – mondta a kongói püspöki konferencia elnöke.

„Azok, akiknek jól megy a Kongói Demokratikus Köztársaságban, az a kisebbség: a politikai és katonai vezetők. Mi, lelkipásztorok nem hagyhatjuk ezt a helyzetet szó nélkül: fel kell szólítanunk a hatalmon lévőket, hogy tegyenek már végre valamit népük nyomorúsága ellen” – jelentette ki.

A kongói ásványkincsek kiaknázásának környezeti következményei súlyosak.

„Ha például átrepülünk Kolwezi tartomány felett, ahol nagy mennyiségben bányásznak kobaltot, arra lehetünk figyelmesek, hogy a földet nagy sebek éktelenítik. (…) Bárhová nézünk, mindenütt hatalmas lyukakat látunk, amelyeket az ásványi anyagok válogatás nélküli bányászata okozott. A Greater Orientale régióban, Ituri tartományban, Tshopo tartományban, Bas-Uele tartományban és a két Kivuban számos bánya található az erdőkben, amelyek hulladékát a vízfolyásokba vezetik. Ezek teljesen elszennyeződtek: láthatjuk, hogy a víz színe megváltozott. Sárrá változott. Ennek következtében a szomszédos falvak lakói már nem rendelkeznek tiszta vízforrással” – mondta Marcel Utembi Tapa kongói érsek.