Őrizetbe vették a WikiLeaks alapítóját
Őrizetbe vette a Scotland Yard csütörtökön Julian Assange-t, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját, aki hét évig Ecuador londoni nagykövetségén élt.
A londoni rendőrség bejelentése szerint a rendőri egységeket Ecuador nagykövete személyesen hívta be a diplomáciai képviselet épületébe, miután az ecuadori kormány visszavonta az Assange-nak korában megadott diplomáciai menedékjogot.
A Scotland Yard közleménye szerint a WikiLeaks 47 éves alapítóját egy londoni rendőrőrsre szállították, és Assange hamarosan megjelenik a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága előtt.
E bírói testület 2012. június 29-én adott ki letartóztatási parancsot Assange ellen, miután az ausztrál állampolgárságú WikiLeaks-alapító nem jelent meg a bíróság által megszabott tárgyalási időpontban.
A svéd ügyészség Assange ellen nemi erőszak gyanúja miatt folytatott nyomozást, de a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette, és visszavonta Assange nemzetközi körözését.
A londoni magisztrátusi bíróság azonban ezután is fenntartotta a letartóztatási parancsot a szabadlábon védekezés fejében megszabott bírósági megjelenési kötelem megszegése miatt.
Ez a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
A korábbi svéd körözés alapján a brit hatóságok Assange-t már 2010-ben őrizetbe vették, utána hosszú ideig a dél-londoni Wandsworth kerület hírhedt börtönében tartották fogva, ügyvédei szerint „dickensi körülmények között”, majd házi őrizetbe került.
Később engedélyezték számára, hogy szabadlábon védekezzen, és ennek fejében kellett volna 2012 nyarán megjelennie a londoni magisztrátusi bíróságon. Ehelyett azonban az ecuadori nagykövetségen politikai menedékjogot kért és kapott, és csütörtöki őrizetbe vételéig ott élt.
Lenín Moreno ecuadori elnök azzal indokolta a menedékjog visszavonásáról hozott döntést, hogy Julian Assange többször megsértette a nemzetközi egyezményeket.
Moreno hangsúlyozta, hogy Ecuador szuverén döntéséről van szó, és Quito biztosítékot kapott a brit kormánytól arra, hogy London nem adja ki Assange-t olyan országnak, ahol halálbüntetés fenyegetné.
A svéd körözés ügyében első fokon eljáró londoni bíróság már 2011 februárjában jóváhagyta Assange átadását Svédországnak.
Assange ügyvédei ugyanakkor éppen azzal az érvvel fellebbeztek e végzés ellen, hogy Svédország kiadhatja Assange-t az Egyesült Államoknak, ahol a titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene, és akár halálbüntetést is kiszabhatnak rá.
Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer bizalmas amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét át is adta médiapartnereinek.
A svéd hatóságok azonban nem emiatt, hanem szexuális bűncselekmények gyanújával körözték, Assange két egykori munkatársának feljelentése alapján.
Julian Assange mindig is tagadta e bűncselekmények elkövetését, és ebben az ügyben a svéd hatóságok 2017 májusában meg is szüntették ellene a nyomozást.
Sajid Javid brit belügyminiszter csütörtökön, a Twitter portálon megjelent bejegyezésében megerősítette Assange őrizetbe vételét, és megköszönte az együttműködést az ecuadori kormánynak, a Scotland Yardnak pedig a professzionális eljárást.
Javid hangsúlyozta, hogy senki nem állhat a törvények felett.
Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási programját leleplező, Oroszországba menekült amerikai informatikus „a sajtószabadság sötét pillanatának” nevezte a Twitteren, hogy Londonban csütörtökön őrizetve vették Julian Assange-t.
„A képek, amelyeken az ecuadori nagykövet behívja a titkosrendőrséget, hogy kirángassanak egy kiadót, aki – akár tetszik, akár nem – díjnyertes újságírói anyagokat adott ki, történelemkönyvekbe kerülnek. Assange bírálói örülhetnek, de ez a sajtószabadság sötét pillanata” – írta Snowden.
Assange hét éven át élvezte a londoni ecuadori nagykövetség menedékét.
Edward Snowden 2013-ban hozott nyilvánosságra szigorúan titkos dokumentumokat arról, hogy az NSA tömeges adatgyűjtést folytat, és lehallgatóprogramokkal figyeli az amerikai állampolgárokat és külföldi vezetőket, köztük európai szövetséges országok politikusait is. Snowden akkor Oroszországba menekült, ami miatt erősen lehűlt Moszkva és Washington viszonya. Hazatérése és bírósági tárgyalása esetén harminc évig terjedő börtönbüntetés várhat rá, az 1917-es kémtörvény értelmében.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön kifejezte reményét, hogy a hatóságok maradéktalanul tiszteletben fogják tartani Assange jogait az ellene folytatott eljárás során.
„A ‘demokrácia’ keze a szabadság torkát szorongatja” – írta Facebook-bejegyzésében Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
