Örmény-amerikai közös hadgyakorlat kezdődött Jereván közelében
Örményország és az Egyesült Államok hétfőn megkezdte tíznapos Eagle Partner 2023 fedőnevű közös hadgyakorlatát, amelynek célja a békefenntartó műveletekben részt vevő amerikai és örmény erők „műveleti szintjének emelése”.„Megerősítjük, hogy a hadgyakorlat megnyitó ünnepsége megkezdődött” – közölte az Egyesült Államok európai és afrikai hadszíntéri parancsnokságának katonai szóvivője hétfőn. Washington tájékoztatása szerint „85 amerikai katona együtt gyakorlatozik 175 örmény katonával” a Jereván közelében fekvő Zar és Armavir kiképzőközpontokban.
A közös hadgyakorlatot Moszkva igen rossz szemmel nézi: pénteken „barátságtalan lépések” miatt bekérették a moszkvai örmény nagykövetet az orosz külügyminisztériumba. Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője vasárnap hangsúlyozta, hogy Oroszország „egyáltalán nem tekint jó szemmel arra, hogy egy agresszív NATO-tagállam behatol a Kaukázusba”.
Dmitrij Peszkov orosz kormányszóvivő hétfőn úgy fogalmazott, hogy Jereván és Washington közeledése „nagyon-nagyon alapos elemzést igényel”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Moszkva „az örmény féllel megkezdett szoros párbeszéd” folytatására törekszik, és eddig nem kapott hivatalos jelzést arról, hogy Jereván szeretne kilépni a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből (ODKB), amely katonai szövetségnek Oroszország meghatározó tagja.
Jerevánban azonban csalódottság uralkodik Örményország – elégtelennek tekintett – orosz támogatása miatt Azerbajdzsánnal szemben, mert az orosz békefenntartó erők nem vesznek részt a két szomszédos ország közötti katonai konfliktus rendezésében.
A rivális kaukázusi országok az elmúlt három évtizedben már két háborút vívtak a többségében örmények lakta enklávé, Hegyi-Karabah feletti uralomért. A legutóbbi, 2020-as háború Örményország vereségével ért véget, amelynek területeket kellett átengednie Azerbajdzsánnak a vitatott térségben.
Oroszország, amely békefenntartó kontingenst állomásoztat a helyszínen, nem fékezte a válságot, és ezért Örményország többször is tétlenséggel vádolta őt.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök szerint Moszkva „vagy képtelen, vagy nem is akarja fenntartani az (Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő) Lacini-folyosó feletti ellenőrzést”. Az örmény kormányfő szokatlan módon Jereván Moszkvától való biztonsági függőségét „stratégiai hibának” minősítette.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok egyre több erőfeszítést tesz a két ellenségeskedő kaukázusi ország közötti közvetítés érdekében, még ha ez idáig nem is történt konkrét előrelépés a tárgyalásokon.
A török nyelvű Azerbajdzsánnak, amelynek védelmi költségvetése – kőolajbevételeinek köszönhetően – nagyobb, mint Örményország teljes állami költségvetése, szövetségese, Törökország katonai támogatást is nyújtott.
