Hirdetés

A The New York Times szerint egy ukránbarát csoport hajthatta végre a támadást. A lap az amerikai hírszerzés információira hivatkozva azt sugallja, hogy Ukrajnának és szövetségeseinek az volt az indítékuk a robbantásra, hogy a gázvezetékekre kezdettől nemzetbiztonsági fenyegetésként tekintenek, mivel rajtuk keresztül Oroszország Ukrajna kikerülésével adhat el gázt Európának.

A hír még ugyanezen a napon megjelent az ARD német közszolgálati csatorna hírportálját, az SWR regionális műsorszolgáltatón és a Die Zeitban is, majd záporozni kezdtek a részletek arról, hogy a nyomozás során azonosítottak egy hat főből álló csoportot, egy 15 méter hosszú, Andromeda nevű jachttal, amelyet egy Rügen-szigeti hajóstársaságtól bérelt egy lengyel székhelyű, ukrán tulajdonban álló cég, és a robbanóanyag-maradványokról, amit a nyomozók a hajón találtak.

Komoly üzenete van az összehangolt amerikai–német kiszivárogtatásnak, különösen az ukrán szál lebegtetésének. Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa szerint a nyomozásról szóló információcsepegtetés azt üzeni, hogy Ukrajna támogatása korlátos.

Több más jelből is úgy tűnik, hogy a német ipar egyre erősebb nyomására a német kormány kezd rádöbbenni arra, hogy még középtávon sem tudja nélkülözni az olcsó orosz üzemanyagot, illetve gázt, és legalább részlegesen helyre kell állítania a korábbi status quót. A veszteség uniós szinten már így is több ezer milliárd euró.

Korábban írtuk

Egy nappal az állítólagos ukrán szálról szóló német hírfolyam megjelenése után a német energiakonszern, az E.on azt nyilatkozta, hogy el tudja képzelni az Északi Áramlat vezetékeinek helyreállítását! Ilyen nyilatkozat a német sajtóban a eddig nem látott napvilágot, még ha a megfogalmazás egyelőre óvatos is:

A vezetékek javítása megterhelő lenne, és egy sor kérdés tisztázását igényelné. Technikai, kereskedelmi és jogi kérdésekét. Az E.on abból indul ki, hogy az Északi Áramlat-1. helyreállításáról a Nord Stream AG részvényesi bizottsága hozhat döntést” – nyilatkozta az E.on szóvivője a düsseldorfi Reinische Post című lapnak.

Az E.onnak 15,5 százalékos részesedése van a tulajdonos Nord Stream AG-ban. Utóbbi többségi részvényese az orosz állami tulajdonú Gazprom.

A szankciók keltette gázpiaci felfordulás nemcsak közvetlenül, de furcsa anomáliákon keresztül is sújtja a fogyasztókat. A német kormány például tavaly nyáron mindent megtett annak érdekében, hogy a gáztárolókat feltöltsék. Magas áron is megvásárolta a gázt, mivel azonban a tél meglepően enyhe volt, a tárolók még mindig majdnem tele vannak a drágán beszerzett energiahordozóval. A veszteség Natasha Fielding gázpiaci szakértő szerint jelenleg ötmilliárd euró. Ezt pedig végül a fogyasztók állják az úgynevezett gázpótdíjon keresztül, akik így a gáz piaci áránál is magasabb árat kénytelenek fizetni.

Közben azok a szomszédos EU-országok, ahonnan Németország gázt vásárol, 2022-ben 21 százalékkal növelték orosz LNG-beszerzéseiket az előző, 2021-es évhez képest. Összességében tehát az EU több orosz gázt hozott be cseppfolyósított formában 2022-ben, mint korábban!

Az energiapiacot szintén érintő német visszakozás, hogy Németország váratlanul blokkolja a belső égésű motorok betiltásával kapcsolatos EU-megállapodást. Az Európai Parlament és a tagországok még 2022 októberében állapodtak meg arról, hogy 2035-től csak olyan új autókat lehet majd forgalmazni az Európai Unióban, amelyek nem bocsátanak ki üvegházhatású gázt. Ám a végső szavazást most elhalasztották, miután Volker Wissing szövetségi közlekedési miniszter (FDP) a belső égésű motorokkal szerelt járművek megmentésére szólított fel, és váratlanul vétót helyezett kilátásba.