Orosz külügy: megengedhetetlen Kínát hibáztatni a járvány miatt

„Amikor azt halljuk, hogy valaki arról elmélkedik: Kínának meg kell fizetnie mindenkinek, mert a fertőzés állítólag azért jelent meg, mert valakik valakiket nem tájékoztattak. Tudják, ez túllép az illendőség minden határán” – fogalmazott Lavrov.

Az orosz diplomácia vezetője ezzel Mike Pompeo amerikai külügyminiszternek arra a kijelentésére reagált, hogy a Covid-19 elterjesztőinek a világgazdaság helyreállítását követően felelniük kell majd.

Lavrov óvott a koronavírus elleni küzdelem átpolitizálásától, ehelyett nemzetközi összefogást sürgetett. A tárcavezető az amerikai bírálatokkal szemben védelmébe vette az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), amely, mint mondta, az ENSZ Közgyűlésének vonatkozó, egyhangúan megszavazott nyilatkozata és a G20-csoport március 26-i rendkívüli tanácskozása konszenzussal elfogadott záródokumentuma szerint is hatékonyan működik.

Rámutatott emellett, hogy az Egyesült Államok, mint a WHO költségvetésének legnagyobb befizetője, prioritást élvez abban, hogy a saját állampolgárait helyeztesse el a szervezet kulcspozícióiban. Hozzátette ugyanakkor, hogy a járvány után felül kell majd vizsgálni több nemzetközi testület tevékenységét.

Kifejezte Oroszország készségét arra, hogy újabb igény jelentkezése esetén ismét egészségügyi védőfelszerelést és orvosi műszereket küldjön az Egyesült Államokba. Elmondta: a két ország elnökeinek telefonos tanácskozásai során Donald Trump közölte Vlagyimir Putyinnal, hogy ő is kész lesz a védekezéshez szükséges eszközöket küldeni Oroszországba, ha ezt az amerikai gyártási kapacitások lehetővé teszik majd.

Lavrov leszögezte, hogy Moszkva nem fogja a Covid-19 járványra hivatkozva kérni az EU-tól az ellene a Krím elcsatolása és az ukrajnai beavatkozás miatt 2014 óta bevezetett gazdasági büntetőintézkedések eltörlését. Mint mondta, ha az unió megérti, hogy kimerítette a korlátozó intézkedésekben rejlő lehetőségeket, Oroszország készen áll majd a korlátozások kölcsönös eltörlésére.

Lavrov erkölcstelennek nevezte a világválság közepette, az ENSZ Biztonsági Tanácsának megkerülésével egyoldalúan érvényesített szankciókat. Bírálta az Egyesült Államokat, amiért hitelteleníteni igyekszik a kubai orvosok külföldi segítségnyújtását, emellett pedig akadályozta, hogy Jack Ma kínai milliárdos segélyszállítmánya eljusson a szigetországba, sőt azt is, hogy Havanna a védekezéshez szükséges eszközöket vásároljon.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a szankciók Kuba mellett közvetlen kárt okoznak Venezuela, Irán, Észak-Korea és Szíria lakosságának is. Az orosz külügyminiszter a pavlovi reflexhez hasonlította az olaszországi orosz segítségnyújtás nyugati bírálatát. Emlékeztetett rá, hogy a támogatást maga Giuseppe Conte kormányfő kérte.

Sajnálkozását fejezte ki amiatt. hogy Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője azzal vádolta meg Moszkvát és Pekinget, hogy a saját geopolitikai pozícióik megerősítésére próbálják felhasználni az egészségügyi világválságot. Lavrov szerint ez a „mindenki magából indul ki” mondásból ismert hozzáállásra utal

Heiko Maas német külügyminiszternek egy, a tárgyalási készségét kinyilvánító sajtónyilatkozatára reagálva Lavrov közölte: bármikor kész fogadni német hivatali partnerét, és szavatolni a biztonságát.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az Eurázsiai Gazdasági Unió tagállamai vezetői között kedden tartott videokonferencián szintén azt hangoztatta, hogy a világjárvány ellen, amelynek leküzdése nemzetközi összefogás nélkül lehetetlen, rendkívüli intézkedésekre van szükség.

Lavrov egyébéként kijelentette: Oroszország nyitott arra, hogy a fegyverzetfejlesztések, egyebek között a hiperszonikus fegyverek ügyében tárgyalásokba bocsátkozzon az Egyesült Államokkal. Mint mondta, az egyeztetésbe be kell vonni a fegyverzetek világűrbeli telepítésének tilalmát, a nem nukleáris stratégiai fegyverek és a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról megkötött START-3 egyezményt is.