Orosz külügyi szóvivő: Moszkva nem jelent veszélyt Jereván biztonságára
Abszurdak azok a jereváni kijelentések, amelyek szerint Oroszország fenyegetést jelent Örményország biztonságára, az orosz katonai jelenét megszüntetése ebben az országban pedig kockázatokkal jár – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki tájékoztatóján.„Oroszország és Örményország népeit erős baráti szálak kötik össze, ezek mélyen gyökereznek a történelemben. Eltökélt szándékunk, hogy továbbra is teljes mértékben megerősítsük kétoldalú kapcsolatainkat és a közös integrációs szövetségekben – a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (ODKB), az Eurázsiai Gazdasági Unióban és a FÁK-ban – folytatott együttműködést. Ennek fényében abszurdak azok a jereváni nyilatkozatok, amelyek szerint az orosz (katonai) jelenlét valamiféle fenyegetést jelent Örményország biztonságára” – mondta.
Zaharova hangsúlyozta, hogy a határt őrző orosz katonák évtizedek óta jelentősen hozzájárulnak Örményország biztonságához és a határok őrzéséhez.
„Ez az objektív valóság, amelyet nem lehet tagadni, ráadásul a jelenlegi örmény vezetés korábban nyilvánosan kijelentette, hogy Oroszország katonai jelenléte összhangban áll a köztársaság nemzeti érdekeivel. Azok a kalandorok azonban, akik arra szólítanak fel, hogy mutassanak ajtót a katonáinknak, nyilvánvalóan nincsenek tisztában egy ilyen lépés valódi következményeivel” – mondta a diplomata.
Kijelentette: Oroszország továbbra is azon dolgozik, hogy az érintett felek közös erőfeszítésével teljesen feloldja az Örményországot az azeri területen lévő, örmény többségű enklávéval, Hegyi-Karabahhal összekötő egyetlen útvonal, a Lacin-folyosó blokádját. Az útvonalat december 12. óta magukat környezetvédelmi aktivistának nevező azeri tiltakozók lezárva tartják, az örmény hatóságok pedig tétlenséggel vádolták a folyosót biztosító orosz békefenntartókat.
„Jelenleg humanitárius segélyeket szállító konvojok haladhatnak át a folyosón. Szeretnénk még egyszer hangsúlyozni, hogy elfogadhatatlannak tartjuk a békefenntartóink elleni nyilvános támadásokat és provokációkat, ők a béke letéteményesei ebben a régióban” – mondta Zaharova.
A szóvivő közölte, hogy Moszkva egy szíriai-orosz-török külügyminiszteri találkozó előkészítésén dolgozik. Zaharova azt mondta, hogy az időpontot még nem hagyták jóvá, korábban megjelent sajtóértesülések szerint a megbeszélést január 14. és 16. között tarthatják meg Moszkvában.
Zaharova arra figyelmeztetett, hogy Oroszország válaszolni fog az Észtország és más barátságtalan országok arra irányuló törekvéseire, hogy elkobozzák az orosz kintlévőségeket, mivel ezeket az intézkedéseseket törvényellenesnek vagy egyszerűen lopásnak tekinti.
A szóvivő az orosz külügyminisztérium nevében arra hívta fel az ENSZ titkárságát, hogy tegyen erőfeszítéseket az ENSZ Biztonsági Tanácsának a koszovói konfliktus rendezéséről meghozott 1244-es határozatának végrehajtására, miután a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő (KFOR) elutasította Belgrádnak azt az igényét, hogy Koszovóba rendőri és katonai kontingenst vezényelhessen.
Albin Kurti, a Koszovói Köztársaság miniszterelnöke december 15-én átadta Pristina uniós tagsági kérelmét az uniós soros cseh elnökségnek. Válaszul a szerb védelmi minisztérium azzal a kéréssel fordult a KFOR-hoz, hogy a vonatkozó 1244. számú BT-határozattal összhangban egy legfeljebb ezerfős szerb rendőr- és katonakontingenst küldhessen Koszovó főleg szerbek lakta részébe. Több uniós tagállam – Spanyolország, Görögország, Ciprus, Szlovákia és Románia – nem ismeri el Koszovó szuverenitását.
