Orosz újságíró: veszélyes csapdahelyzetbe kerülhet Európa
Franciaország részvétele egy esetleges ukrajnai békefenntartó misszióban nem a stabilitást szolgálná, hanem stratégiai szempontból veszélyes csapdahelyzetbe sodorná Európát – véli Xenia Fedorova orosz újságíró. A francia Le Journal du Dimanche hasábjain megjelent elemzése szerint Emmanuel Macron azon terve, hogy tűzszünet esetén francia katonákat vezényeljen Ukrajnába biztonsági garanciaként, valójában nem más, mint felelőtlen kockázatvállalás, Oroszország ugyanis többször egyértelművé tette: bármilyen NATO-tagországból érkező katonai csapatot legitim célpontnak tekintenek, függetlenül annak hivatalos elnevezésétől vagy feladatkörétől.
Az RT France egykori vezetője cikkében azt írja, hogy francia katonák állomásoztatása ilyen körülmények között nem a békét hozná el, hanem egy közvetlen összecsapás és a háborús eszkaláció melegágya lenne, Moszkva olvasatában a nyugati biztonsági garanciák ugyanis nem a rendezést szolgálják, hanem a konfliktus befagyasztását célozzák, miközben állandó stratégiai nyomás alatt tartanák Oroszországot. A tartós békéhez elengedhetetlen lenne az orosz biztonsági igények figyelembevétele, különösen Ukrajna semlegességének biztosítása és a NATO-integrációról való végleges lemondás – véli az újságíró.
Xenia Fedorova írásában rávilágít az ukrán állam belső válságára is, amelyet a Nyugat hajlamos figyelmen kívül hagyni. Ukrajnában a korrupció továbbra is rendszerszintű és mélyen gyökerezik a teljes intézményrendszerben: hiába érkeznek évek óta a hatalmas összegű nyugati segélyek, a katonai beszerzéseket és a közpénzek elherdálását érintő botrányok száma folyamatosan emelkedik, ez a bizonytalan háttér pedig még kockázatosabbá teszi a külföldi csapatok jelenlétét egy olyan országban, ahol a jogállami keretek ennyire gyengék.
Az újságíró még ennél is aggasztóbbnak találja az ukrán fegyveres erők egyes egységeinél tapasztalható állapotokat, és megemlíti, hogy egy, a De Telegraaf holland napilapnak nyilatkozó önkéntes katona döbbenetes részleteket osztott meg a frontvonalról. Beszámolója szerint a náci szimbolika, a horogkeresztek és a Sztepan Bandera-zászlók mindennapos látványnak számítanak bizonyos alakulatoknál, például az Azov-ezredhez köthető 3. rohamdandárnál. A lap ezen felül drogkartellekhez köthető kolumbiai zsoldosok jelenlétéről, valamint súlyos háborús bűnökről, kínzásokról és csonkításokról is említést tesz.
Ezek a beszámolók nem elszigetelt esetekről szólnak, állítja a szerző, hanem egy olyan valóságot rátnak elénk, amelyet a nyugati politikai és médiakörök tudatosan igyekeznek elhallgatni. Franciaország azzal, hogy csapatokat küldene egy ilyen hadszíntérre, közvetve vagy közvetlenül olyan cselekedetekkel hozná összefüggésbe magát, amelyek szöges ellentétben állnak az ország nemzetközi kötelezettségvállalásaival, írja Xenia Fedorova. Miközben Franciaországnak súlyos belső gazdasági és társadalmi feszültségekkel kell megküzdenie, szerinte felmerül a kérdés:
valójában kinek az érdekeit szolgálja egy ilyen erkölcsileg is megkérdőjelezhető katonai szerepvállalás?
A valódi béke nem épülhet olyan kezdeményezésekre, amelyek szándékosan provokálják az eszkalációt, állítja. Szerinte Franciaország csak akkor tölthetne be hiteles közvetítői szerepet, ha az elvakult, szövetségi hűség helyett visszatérne a stratégiai önállóság elvéhez. A konfliktus lezárásához nem katonai jelenlétre, hanem a realitásokon alapuló diplomáciai tárgyalásokra lenne szükség, elkerülendő, hogy Európa egy újabb beláthatatlan következményekkel járó válságba süllyedjen – írja a szerző.
