Oroszokat kint, amerikaiakat bent, magyarokat lent

E sorok írója nemrég Erdélyben járt. Az E60-as út mentén nem látta, hogy Románia „lehagyott” volna minket, nem egy büszke, kánaáni „bezzegország” hurráoptimista képe tárult elé. Ehelyett inkább azon döbbent meg, hogy Bánffyhunyad balkánibb hangulatot áraszt, mint Szarajevó külső. A kelet-európai leszakadásérzést nem enyhíti, hogy Kolozsvár ingatlanárai már a párizsiakéval vetekednek, és egész városnegyedek épülnek fel a semmiből. Ez nem Románia életképességét bizonyítja, hanem tipikus világjelenség: a vidék kiürül, a belső népvándorlás miatt a nagyvárosok megalopolisszá nőnek.

Vitathatatlan, hogy a román minimálbér hajszál híján akkora, mint a magyar, de Romániában a rezsiárak horrorisztikusak a magyarországiakhoz képest. A bolti árak nagyjából hasonlóak, a dugók pedig elviselhetetlenül nagyok.

Nagyvárad előtt Elena Lasconi – immár esélytelen – román liberális államelnökjelölt magyar nyelvű plakáton ajánlja magát; hasonlóan tesz Crin Antonescu is – egy különben bukott nemzeti liberális politikus, aki már régóta visszavonult a közéletből. A PSD–PNL–RMDSZ kormánykoalíció elnökjelöltje elkezdett kampánygesztusokat tenni a magyaroknak – magyarlakta területeken látható plakátja ismerős nyelvén szól: „Előre! Ne hátra.”

A magyarok kegyeit sokan keresik, de ha Antonescu nem vigyáz, még a végén tiszteletbeli székellyé választják. Antonescu pár hete ellátogatott Sepsiszentgyörgyre, ahol körbevezették a Székely Nemzeti Múzeumban, és kenyeret vásárolt egy boltban – a kenyeret természetesen románul kérte, és természetesen kiszolgálták, ezzel egy közismert román álmítoszt cáfolt meg, miszerint Székelyföldön a románok még egy kenyeret sem kérhetnek az „állam hivatalos nyelvén” a boltban. Jópofa ötlet, de látszott, hogy Crin Antonescunak nem kenyere ez a fajta nyilvános mátyáskirályosdi. Feszengett. Március 15-én üzenetben köszöntötte a romániai magyar közösséget, elmondta, hogy Románia az itt élő magyaroknak is hazája, és tiszteli őket. Még magyar mondatok is megjelentek a Facebook-üzenetében…

Trollok harca

Mindez egyelőre a harmadik, negyedik helyre elég, legalábbis az egyik román közvélemény-kutató cég szerint, amely Antonescut 16,4 százalékra méri, mások húsz százalék környékére, alá. Első helyre a magyarellenes AUR párt vezetőjét, George Simiont jósolják (35, más felmérés szerint 22 százalék) – aki Călin Georgescu és a POT (egy új, frissen parlamentbe jutott szélsőnacionalista párt) vezetőjének támogatásával indul az elnökválasztáson, a „szuverenista” tábor képviselőjeként, hiszen a tiktokcézár a román Alkotmánybíróság döntése miatt nem indulhat el a megismételt választáson. Második helyre pedig Victor Ponta (21,1, más felmérés szerint 12 százalék) volt román szociáldemokrata miniszterelnököt teszik, aki Antonescuhoz hasonlóan meghallotta a mélyállam hívó szavát, és jelentkezett teljesíteni hazafias kötelességét. Még mielőtt folytatnánk, fontos megemlítenünk, hogy a románok majdnem húsz százaléka nem árulja el, hogy kire fog szavazni, tehát meglepetést is okozhat az új választás, pont úgy, mint az előző. Simion minden közvélemény-kutatást vezet, de a második helyre lényegében bárki befuthat… és valószínű, hogy bármelyik befutó legyőzheti Simiont.

Pontát kizárták a PSD-ből, függetlenként indul, és csodák csodájára puhán szuverenista retorikával száll versenybe, szuverenista üzeneteket fogalmaz meg, a Trump-féle MAGA-sapkára hasonlító piros baseballsapkát hord „Románia az első helyen” felirattal. Ponta vasárnap szintén Facebook-bejegyzésben támadta Crin Antonescut a magyarokra vonatkozó üzenetei miatt. A politikus az alkotmány első cikkelyét idézi, miszerint Románia szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. „Én nem akarom megszokni Székelyföld létezésének gondolatát!” – szögezte le Victor Ponta. Szerinte Románia oszthatatlan és egységes állam, amelyben tiszteletben tartják a kisebbségek jogait, de Románia elnökeként nem engedne meg semmilyen „elszakadáspárti mozgalmat” és „etnikai alapú autonómiát”. Függetlenként indul Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere is, aki egyelőre nagyon jól szerepel a közvélemény-kutatásokban (sokan második helyre mérik), de ő már felvetette, hogy visszalépne, ha ezzel elkerülnék Simion vagy Ponta győzelmét.

Ha azt hisszük, hogy mindezek véletlenek, és sokan érezték a demokrácia géniuszának vérpezsdítő áramát, hát… akkor nem ismerik a Románia nevű atlantista projektet. E furcsa román politikai huzavonának egy érdekes oka van: a románok rossz lóra tettek tavaly ősszel, ugyanis Joe Biden győzelmére számítottak, most pedig eljött a trumpi erőpolitika világa. Brüsszelben szalonképes figuráik nem Trump-kompatibilisak, ráadásul az ősellenség, a magyarok vezére most éppen jóban van az amerikai elnökkel, és ezt a helyzetet nehezen emésztik meg.

Készül az átállás?

A román elit megijedt, ez a választás az érzelmekről fog szólni – mondta Pászkán Zsolt Románia-szakértő. A tény, hogy a The Economist brit lap hibrid rezsimmé minősítette vissza Romániát, Pászkán szerint azért érdekes, mert táboron belüli üzenetről van szó.

– A saját támogatóid is úgy érzik, hogy amit tettél tavaly novemberben, az nem felel meg a demokrácia szabályainak; ez sokkal súlyosabb, mint ha a Pravda jelentette volna meg. Egyfajta beismerés a fősodor részéről is, hogy ami Romániában történt (az első választási forduló érvénytelenítése), szinte példátlan az euroatlanti térségben. Ez az üzenet pedig a Georgescu kiiktatásában érdekelt táborból érkezett, ott is okozott egy morális törést.

Megkérdeztük a szakértőtől, hogy vajon a Georgescu helyett induló George Simion szélsőséges népvezérnek van-e esélye mestere nyomdokába lépni, vagy nem kérnek belőle a romániai választók?

Pászkán Zsolt szerint Georgescu eleve azért győzhetett az első fordulóban, mert felaprózódtak a hagyományos pártokra adott szavazatok.

– Egy SRI (Román Hírszerző Szolgálat) és egyéb földalatti csoportok által uralt Romániában kilóra megveszik a médiát, a közvélemény-kutató cégeket. Georgesu tábora kereshet egy pótszert, de nem biztos, hogy Simionban találják meg. Georgescu 2,3 millió szavazatot szerzett, ami szép eredmény, de 2019-ben az a Viorica Dăncilă, akit még majomnak is neveztek a kampányban, kétmillió szavazatot kapott, és ezzel második lett. 2000-ben a nagy-romániás Vadim Tudor egyedül gyűjtött össze 3 millió szavazatot, tehát van egy réteg, amely ezekre a magyarellenes üzenetekre fogékony. Szerintem ha Simion nem szerez 50 plusz egy százalékot az első fordulóban, akkor tovább nem növekedhet a tábora, és a második fordulót elveszíti – mondta Pászkán Zsolt.

– A román elnök hatásköre minimális, az elnökjelöltek 99 százaléka mégis úgy kampányolt, mintha kormányt alakítana. Az elnöknek három területen van jogosultsága: beülhet és vezetheti a kormányülést, részt vehet a nemzetbiztonsági üléseken, és bárkit kinevezhet kormányfőnek, de azt még a parlamentnek meg kell szavaznia. Novemberben kiderült, hogy sem a PSD, sem a PNL nem bízik a saját képviselőiben, valószínű, hogy ezért kellett megpuccsolni Georgescut. Mert mi van, ha Georgescu kinevezi George Simiont kormányfőnek, és a szociáldemokrata meg a nemzeti liberális honatyákban felébred a szuverenista vágy, átállnak és alakítanak egy nemzeti egységkormányt? Ettől féltek, nem hagyták a véletlenre. És most sem fogják.

Make Hungary Great Again?

Magyarországnak óriási – a román fél által egyelőre orvosolhatatlan – előnye van Amerikát illetően, az Orbán-kormányzat több embere ápol jó kapcsolatot kormányzati szereplőkkel, és Orbán Viktor egy telefonhívásra van Donald Trumptól, ez pedig pánikhangulatot váltott ki a román elitben. A román véleményvezérek, mint amilyen Cristian Tudor Popescu, már Észak-Erdély elcsatolásával riogatják a hallgatóikat.

Victor Ponta (2012–2015 között Románia miniszterelnöke volt – a szerk.) ringbe szállása érdekesebb jelenség. Amikor kiderült, hogy Trump megnyerte a választást, a románok mindent feltettek egy lapra, hiszen Joe Bident támogatták. Andrei Muraru amerikai nagykövet annyira aktív bidenista volt és annyira kiállt mellette, hogy onnan már nem lehetett visszatáncolni. Pászkán Zsolt szerint van egy belső PSD-s forgatókönyv, amiben Pontának meghatározó szerep jut, mert ő biztosíthatja a csatornát a Trump-adminisztráció felé.

– Marcel Ciolacu román miniszterelnöknek muszáj egy híd Trumphoz, hogy nekik ne kelljen Brüsszellel konfrontálodniuk. Victor Ponta lehet ez a híd Brüsszel és Washington között, hiszen vannak kiépített kapcsolatai, Washington felé is rugalmasan nyújtózhat. A románok ilyen munkamegosztást képzelnek el: Ponta fog Washingtonnak bazsalyogni, és Ciolacu Brüsszelnek. Ponta elnökként képviselné a trumpista irányvonalat, miközben a román kormány Brüsszelben játszaná a jófiút a fősodor rettenthetetlen követőjeként – mondta a szakértő.

Felmerül a kérdés, hogy Magyarországnak bármilyen értelemben jót tesz-e a román belpolitikai káosz. Pászkán Zsolt szerint egyelőre annyiban igen, hogy Amerikából nem jön megrendelés Magyarország gyalázására.

– Ha összehasonlítom a tavaly év végi napi román hírtermést a mostanival, akkor durva változást látok. Mintha az eddigi megrendelő kiszállt volna az üzletből… De ne bízzuk el magunkat, ez csak egy ideiglenes fennakadás lehet. Az eddig Amerika által pénzelt NGO-k zsoldját ezentúl Brüsszel fogja állni, valószínű, hogy ez lesz a románokkal is. És ne feledjük, hogyan hangzik Románia geopolitikai krédója: az oroszokat kint, az amerikaiakat bent, a magyarokat lent kell tartani.