A diplomata szerint Moszkva már tavaly megállapodott a gabonaszállítmányról, de a teherhajót egy hónapig feltartóztatták a karib-tengeri sziget előtt a nyugati szankciók miatt. Mint mondta, a bankszektort is érintő büntetőintézkedések bonyolították a szállítmányozó kifizetését is, egy ideig lehetetlenné téve a hajónak, hogy kirakodjon.

Hirdetés

„A történtek világosan mutatják, hogy az egyoldalú, Oroszország ellen elrendelt kényszerintézkedések, mint amilyeneket egyébként Kubával szemben is alkalmaznak, az átlagpolgárok életét keserítik meg” – mondta Guszkov újságíróknak nyilatkozva.

Hírügynökségek felidézték, hogy a kenyér Kubában államilag támogatott alapvető élelmiszernek számít, s a jelentős búzaadomány Havanna és Moszkva további közeledését jelzi.

Kuba április 7-én Kína, Észak-Korea, Irán, Szíria és Vietnam oldalán az ENSZ-közgyűlésben nem szavazta meg, hogy Oroszország tagságát felfüggesszék a világszervezet Emberi Jogi Tanácsában az Ukrajnában elkövetett jogsértések miatt.

Korábban írtuk

Havanna és Moszkva Fidel Castro egykori kubai vezető 1959-es hatalomra kerülése óta szoros katonai és gazdasági kapcsolatokat ápolt, amelyek azonban az utóbbi évtizedekben némileg meggyengültek. Ugyanakkor Oroszország – napokkal Ukrajna elleni háborújának február 24-i kezdete előtt – hozzájárult a kubai államadósság kifizetésének elhalasztásához egészen 2027-ig. A két ország egyben megállapodott a szállítmányozási, energetikai, ipari és banki együttműködés elmélyítésében.

A 11 millió lakosú Kuba még a hidegháború idejéből származó amerikai szankciók hatálya alatt áll, és komoly gazdasági válsággal és áruhiánnyal küszködik, amelyet tovább súlyosbítanak az ukrajnai háború nyomán szárnyaló gabona- és olajárak.

Az ukrajnai háború komoly fennakadásokat okozott a gabonatermelésben és -exportban. Oroszország és Ukrajna ugyanis jelentős gabonatermelő, együttesen a globális export harmadát adja.

Tarasz Viszockij ukrán mezőgazdasági miniszterhelyettes csütörtökön arról számolt be, hogy Ukrajnában a tervezett 12-13 millió hektár negyedét, valamivel több mint hárommillió hektár termőföldet tudtak bevetni. Ugyanakkor hozzátette, hogy minisztériuma az utóbbi tíz napban 75 százalékra emelte az idén bevethető mezőgazdasági földek arányát.