„A tény az, hogy Ukrajnának nem léteznek ideiglenesen megszállt területei, de vannak orosz régiók: a Krím, amellyel az újraegyesítés tizedik évfordulóját fogjuk ünnepelni márciusban, valamint a törvényes népakaratnyilvánítást követően csatlakozó Luhanszki és Donyecki köztársaságok, valamint Herszon és Zaporizzsja megyék” – hangsúlyozta az orosz diplomata.

Hirdetés

Nyebenzja kijelentette, hogy a kijevi vezetés és nyugati szponzorai hazugságokat terjesztenek és nem csupán a tényeket próbálják elferdíteni, de a történelmet is át akarják írni.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arról beszélt, hogy Oroszország célja megsemmisíteni Ukrajnát. „A háború egyetlen oka volt és marad, hogy Oroszország megtagadja Ukrajna létjogosultságának elismerését” – hangoztatta.

Kuleba felidézte, hogy az utóbbi egy évtizedben számos diplomáciai rendezési javaslat volt. Csak azóta, hogy a Krímet 2014-ben Oroszország elcsatolta, 200 sikertelen béketárgyalási forduló volt húsz tűzszüneti megállapodással a Krím viszonylatában. Kuleba Moszkvát okolta a kudarcért.

Korábban írtuk

David Cameron brit külügyminiszter Vlagyimir Putyin orosz elnök agresszív politikájára figyelmeztetett. „Ez nem olyan férfi, aki kompromisszumot keres” – mondta. „Ehelyett egy neoimperialista zsarnok, aki azt hiszi, hogy a hatalom előbbre való a jognál” – tette hozzá.

„Fel kell ismernünk, milyen magas ára lenne annak, ha most feladnánk” – mondta Cameron tekintettel a kijevi vezetésnek szánt segélyek akadozására. „Putyin azt mondta, hogy nem lesz béke, amíg Oroszország céljait el nem érték” – mondta a brit diplomácia vezetője, hozzáfűzve, hogy a Kreml ura szándékosan kerüli az olyan nyilatkozatokat, hogy megelégszik-e az eddig elfoglalt területekkel. Cameron szerint elképzelhető, hogy Oroszország a támadásokat Moldovára vagy a balti államokra is kiterjeszti.

Az este folyamán ül össze – az ukrajnai háború kitörésének második évfordulója alkalmából – az ENSZ Biztonsági Tanácsa is. Antony Blinken amerikai külügyminiszteren ezen várhatóan nem vesz részt.