„Fenntartjuk a jogot magunknak arra, hogy atomfegyvert vessünk be abban az esetben, ha agresszió érné Oroszországot vagy Fehéroroszországot mint a Szövetségi Állam részét” – hangsúlyozta az orosz államfő. Mint mondta, az atomfegyver bevetésének lehetősége egyebek között abban az esetben is fennáll, „ha az ellenség hagyományos fegyverekkel okoz nagyon súlyos fenyegetést” Oroszország szuverenitására. Kiemelte, hogy ezeket a kérdéseket egyeztették a fehérorosz féllel, így Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel is.

Hirdetés

Kijelentette, hogy Moszkva a lehető legfelelősségteljesebben viszonyul az atomfegyverek bevetésével kapcsolatos kérdésekhez.

Putyin az ülésen javaslatot tett a nukleáris doktrína, vagyis a nukleáris elrettentésre vonatkozó állami politika alapjai reformjának megvitatására. „A katonai doktrínával együtt ebben a dokumentumban van részletesen lefektetve Oroszország nukleáris stratégiája. Mindenekelőtt rögzítve van az atomfegyverek bevetésének alapelve, különösen ami a nukleáris erők használatát, az ország szuverenitása védelmének végső eszközét illeti” – húzta alá.

Korábban írtuk

„Mi mindig a lehető legnagyobb felelősséggel viseltetünk az ilyen kérdések iránt, nagyon jól tudván, milyen kolosszális erővel bírnak e fegyverek; ezért is igyekeztünk megerősíteni a globális stabilitás nemzetközi jogi alapját, nem akarván engedni az atomfegyverek, illetve komponenseik elterjedését” – mondta Putyin.

„Mára a nukleáris triád marad az ország és lakói biztonságának legfőbb garanciája, az erőegyensúly és a stratégiai paritás fenntartásának eszköze a világban” – emelte ki az orosz elnök.

„Ezzel együtt azt látjuk, hogy a katonai-politikai helyzet dinamikusan változik, és mi kötelesek vagyunk számolni ezzel, egyebek között ami az új katonai fenyegetések, illetve Oroszországra és szövetségeseire leselkedő kockázatok felmerülését illeti” – fogalmazott Putyin. Mint mondta, „fontos a helyzet alakulását előre jelezni és ennek megfelelően módosítani a jelen valósághoz igazítva a stratégiai tervezésre vonatkozó dokumentum rendelkezéseit”.

Putyin a megbeszélésen egy sor javaslatot tett a nukleáris doktrína pontosítására. „A dokumentum frissített változatában bármilyen nem nukleáris hatalom – egy nukleáris hatalom támogatásával vagy részvételével folytatott – Oroszország elleni agresszióját javasoljuk úgy tekinteni, mint közösen végrehajtott támadásukat az Oroszországi Föderáció ellen” – húzta alá az orosz államfő.

Beszélt arról is, hogy Oroszország ellen levegőből vagy a világűrből indított tömeges légicsapásról szóló hiteles információk is kiválthatják a nukleáris választ. „Gondolok itt a stratégiai, vagy a taktikai légierő gépeire, szárnyasrakétákra, drónokra, hiperszonikus és egyéb légi fegyverekre” – mondta.

Putyin szerint a nukleáris doktrína megújításának részét képezi azon országok és katonai szövetségek listájának kiszélesítése is, amelyekkel szemben érvényesítik a nukleáris elrettentést.