Oroszország karanténban
A várakozásokkal ellentétben a koronavírus nem Kína, hanem Európa felől kapta derékba Oroszországot. A járvány így később érkezett, ám mára már kiterjedt az egész országra. A megbetegedések száma átlépte a hatezret. Ennek ellenére Oroszország nemzetközi összehasonlításban jól áll a fertőzés feltartóztatásában. Moszkva egyelőre megbirkózik a vírus gazdasági és szociális következményeivel, amelyeket tetéz az olajár drámai bezuhanása is.
Kiürültek a moszkvai utcák. Nincsenek dugók, egymás sarkára taposó turisták a Vörös téren. A bejárókkal 14 milliós megapolisz széles sugárútjain csak néha húz el egy-egy autó. A mindig lüktető metrón alig vannak utasok.
Először csak Moszkvára és környékére rendeltek el kötelező házi karantént, majd ezt a kormány ajánlására kiterjesztették a többi régióra is. Május 1-ig otthonukat csak sürgős orvosi segítségkérés céljából, közvetlen életveszély vagy egészségük fenyegetettsége esetén hagyhatják el az emberek. Természetesen utazhatnak a munkahelyükre, ha az még nem zárt be. Bevásárolhatnak a legközelebbi üzletben és a lakástól legfeljebb száz méterre sétáltathatják a házi állataikat is. No és levihetik a szemetet. Az utcán, az üzletekben, a tömegközlekedési eszközökön és más nyilvános helyeken azonban legalább másfél méteres, úgynevezett szociális távolságot kell tartaniuk egymástól.
A szigorítás nem véletlen, hiszen a világátlagnál hatékonyabb és korábban kezdett járványügyi intézkedések ellenére március végére felgyorsult és mára az egész országra kiterjedt a fertőzés. A kezdeti, európai összehasonlításban kimondottan alacsony számok után már egyre gyorsabban terjed a járvány, és ilyen tempó mellett a regisztrált fertőzöttek száma napokon belül elérheti a tízezret. A halálos áldozatok száma lapzártakor 45 volt, míg 355-en már meggyógyultak, megfigyelés alatt pedig mintegy 130 ezren vannak. Érdekesség, hogy a fertőzöttek több mint fele 45 évnél fiatalabb, és legtöbbjüknél a betegség lefolyása könnyű. De figyelmeztető, hogy a lélegeztetőgépen lévő betegek 40 százaléka 40 évnél fiatalabb, míg a 60 évesnél idősebbek aránya csak 33 százalék. A legtöbb beteg – a fertőzések nagyjából háromnegyede – Moszkvában és környékén él.
Moszkvában megtiltották azt is, hogy az emberek vendégségbe járásra vagy rokonlátogatásra használják a taxit. A moszkvaiak számára nem engedélyezett még az sem, hogy a lakásuk közelében sportoljanak. Kisebb vihart kavart, hogy az egyház továbbra is ragaszkodott a templomok nyitva tartásához. Szentpéterváron ezt a kormányzó megtiltotta, míg Moszkvában a főpolgármester csak kérte a híveket, hogy ebben az időszakban ne látogassák a templomokat. A helyzetet végül Kirill pátriárka oldotta fel. Az orosz ortodox egyház feje azt kérte, hogy a hívek ne látogassák a templomokat, amíg ő egy speciális imádsággal erre áldását nem adja. Maradjanak otthon, és tartsák be az egészségügyi hatóságok előírásait. Az egyiptomi Mária példáját hozta fel, aki a sivatagba vonult, és nem a templomban, hanem ott imádkozott.
Különösen szigorúan veszik a 65 év felettiek önizolációját. Még a rokonok sem látogathatják őket. A bevásárlást szociális munkások és önkéntesek végzik. A karantén betartása esetén nekik a már az induláskor átutalt kétezer rubel mellé további kétezret folyósítanak április 14-e után. A fertőzöttek számára a Covid–19 betegség könnyű lefolyása esetén a főváros otthoni orvosi ellátást és ingyenes vírusellenes készítményeket ígért.
A karantén első hetének mérlegét megvonva Szergej Szobjanyin főpolgármester elmondta, sokat segít a járvány terjedésének lassításában, hogy a közösségi közlekedésben az utasforgalom 70-80 százalékkal csökkent. A személygépkocsik használata indokolt esetben egyelőre nem tilos. A karantén területén bevezetett szabályok legenyhébb megsértését első esetben négy, ismétlődés esetén ötezer rubel bírsággal büntetik. (A rubel jelenleg mintegy négy forintot ér.) De egy frissen elfogadott törvény értelmében több millió rubelt is fizethet, vagy akár hétévi börtönt is kaphat az, aki a fertőzés gondatlan terjesztésével halált okoz.
A házi karanténban lévő fertőzöttek mozgását modern technikák segítségével, okostelefonos alkalmazással ellenőrzik. Azoknak, akiknek nincs mobiltelefonjuk, az önkormányzat biztosít készüléket. Egyelőre azonban nem terjesztik ki mindenkire, hogy csak alkalmanként frissülő QR-kóddal hagyhassa el az otthonát. Ha ezt bevezetik, akkor az önizoláció időszakában ezzel tudják igazolni magukat a hatóságok előtt, ha elhagyják otthonukat. Kifejlesztettek olyan, a mobil készülékek geopozícióján alapuló alkalmazást is, amely figyelmeztet arra, ha a készülék tulajdonosa találkozott koronavírussal fertőzött személlyel. Így el lehet rendelni számukra otthoni karantént. Sokan azonban aggályosnak tartják, hogy az emberek mozgását arcfelismerő rendszerrel összekapcsolt köztéri kamerákkal, telefonos geolokációs, illetve fizetési adatok követésével fogják figyelni.
A járvány lassítását szolgáló szigorítások mellett a szociális és gazdasági stabilitás megőrzését célzó programot is hirdetett Vlagyimir Putyin. A munka nélkül maradók a koronavírus-járvány miatt 19 500 rubel kiegészítő segélyben részesülnek. Ugyanígy havonta ötezer rubeles soron kívüli támogatást kapnak a kisgyermekesek is. A veteránoknak a II. világháború befejezésének 75. évfordulója alkalmából adott 75 ezer rubelt május helyett már áprilisban kiutalják. A táppénz ezentúl nem lehet alacsonyabb, mint a minimálbér. A kis- és középvállalatok féléves adóhalasztásban részesülnek. Személyi jövedelemadót (13 százalék) kell fizetni az egymillió rubel feletti betétek kamata után. A külföldre, adóparadicsomba utalt jövedelmek, osztalékok után az eddigi kettő helyett 15 százalékos adót kell fizetni. A központi bank feladata a szabályozás módosítása, hogy a kiadott hitelek törlesztését átmenetileg fel lehessen függeszteni, illetve hogy a gazdaság szereplői a továbbiakban is reális árazású hiteleket kapjanak. Ebben komolyan támaszkodhat a Kreml a mintegy 600 milliárd dolláros felhalmozott tartalékra.
Az orosz mutatók láttán sokan hitetlenkedve csóválták a fejüket. Azok ugyanis a fertőzés terjedésének felgyorsulása ellenére is látványosan jobbak, mint az Európai Unió területén. Ez magyarázható többek között a nagy távolságok mellett az orosz társadalomnak a nyugat-európainál alacsonyabb átlagéletkorával is. Míg például az olaszok 24 százaléka 65 év feletti, és a lakosság fele 47 évnél idősebb, Oroszországban ez az arány 14 százalék, a korfa mediánja pedig 38 év. Ráadásul Oroszországban – mindenekelőtt a nagyobb városokban – a sztereotípiákkal ellentétben nem olyan rossz az egészségügyi ellátás. Míg például az olaszoknál ezer lakosra 3,1, addig Oroszországban 8 ágy jut. Emellett már vagy 250 ezer tesztet végeztek el, és 40 ezer lélegeztetőgép áll rendelkezésre. Novoszibirszkben már tesztelik az oltóanyagot, Moszkva mellett pedig mobil kórház épül.
Mindez azonban nem sokat érne, ha Moszkva nem reagált volna idejében és határozottan a járvány terjedésére. Így bizonyos intézkedéseket jóval korábban meghoztak és hatékonyabban működtettek, mint az EU országai. Még január végén lezárták a kínai határt. Akkor, amikor még Kínában is mindössze tízezres nagyságrendű volt a fertőzöttek száma, a világ többi részén pedig csupán néhány esetet regisztráltak. A megmaradt közvetlen járatok mind Seremetyjevo F termináljára érkeztek, ahol védőöltözékes járványügyiek vizsgáltak át mindenkit. A február folyamán ellenőrzött 381 ezer emberből 130-at szállítottak kórházi karanténba. Végül csak ketten hordozták közülük a koronavírust, ám ezzel őket is kiszűrte a rendszer. Kínából tehát csak egyetlen kapun lehetett bejutni, február 18-tól pedig Európával ellentétben már egyen sem. Az irániak felé nem zárt ilyen gyorsan a rendszer, Európa irányába pedig még nagyobb volt a késlekedés. Oroszország március 18-tól rendelt el egyelőre május 1-ig beutazási tilalmat a külföldi állampolgárok, illetve az állampolgárság nélküliek számára.
A járvány kezelése politikai szempontból is érdekes. Egyrészt a hatalom hozzáállásának komolyságát jelzi, hogy elhalasztották az alkotmány módosításáról április 22-re kiírt népszavazást, másrészt vizsgálják, hogy megtartsák-e a győzelem napi katonai parádét május 9-én, és ha igen, akkor milyen korlátozásokkal. Az is feltűnő, hogy a mostani szigorú karantén bejelentését a Kreml a kormányzókra bízta. Vlagyimir Putyin a jelenleginél megengedőbb, a csak a 65 év felettiekre kötelező korlátozásokkal előbb csupán egyhetes fizetett munkaszünetet hirdetett március 28-tól, ám ezt Szergej Szobjanyin moszkvai főpolgármester már rá egy napra, majd nyomában a többi régió vezetője is felülírta. Így a kevésbé népszerű intézkedések bevezetése nem az államfő nevéhez kötődik. Hozzá az oroszok jóval inkább az ország globális pozícióinak a „segélydiplomácián” keresztül is zajló erősítését kapcsolják. Így aztán az elnök népszerűsége is nőtt.
Támogatottságát hosszabb távon azonban elsősorban az határozza meg, hogy az ország a járvány – remélhetően a jelenleginél nagyobb megrázkódtatásokkal nem járó – lecsengése után miként birkózik meg az olajár durva összeomlása után tovább gyengülő rubel, valamint a gazdaság leállása nyomán jelentkező kettős kihívással.
