Az amerikai fél semmilyen bizonyítékot sem terjesztett elő annak a vádnak az alátámasztására, amely szerint Oroszország megsértette volna a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök (INF) megsemmisítéséről szóló megállapodást – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak szerdán Moszkvában.

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

Az orosz államfő arra reagált, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter kedden ultimátumot intézett Moszkvához. Ennek értelmében az Egyesült Államok felfüggeszti az INF-szerződésből fakadó kötelezettségeinek teljesítését, ha Oroszország hatvan napon belül nem tér vissza a megállapodás tiszteletben tartásához. Washington szerint ugyanis az orosz fél megsértette a szerződést.

Putyin szerint Oroszország nem sértette meg az INF-szerződést, ellenzi annak felmondását, ám ha az Egyesült Államok kilép belőle, akkor „kénytelen lesz válaszolni”. Arra figyelmeztetett, hogy ha Washington közepes hatótávolságú rakétákat fog gyártani, akkor Moszkva így tesz majd.

Érthetőnek nevezte, hogy az Egyesült Államok ki akar vonulni ebből az Oroszországgal kétoldalú alapon megkötött szerződésből, mert más országok a jelek szerint közepes hatótávolságú rakétákat fejlesztettek ki, és a megváltozott helyzetben maga is szeretne ilyen eszközöket.

„Részünkről mi a válasz? Egyszerű. Ugyanazt fogjuk tenni” – fogalmazott Putyin.

Az orosz elnök szerint az Egyesült Államok csak azután kezdte el a szerződés megszegésével vádolni Oroszországot, hogy a felmondásról szóló döntést már meghozta. Felhívta a figyelme arra, hogy a kongresszus már azelőtt elfogadta a Pentagon költségvetését – amely magában foglalta a közepes hatótávolságú fegyverek kutatásához és fejlesztéséhez szükséges eszközöket – , hogy Washington bejelentette volna megállapodás felmondásának szándékát. 

„Következő lépésként elkezdték keresni azt, hogy ezt kire terheljék. Nos a nyugati átlagember számára az a legegyszerűbb és legmegszokottabb (magyarázat), hogy Oroszország a hibás. Ez nem így van, mi ellenezzük ennek a szerződésnek a szétrombolását. És ha ez megtörténik, a megfelelő módon fogunk reagálni” – mondta az orosz elnök.

Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok Washington 2002-ben szintén egyoldalúan kilépett ki a ballisztikus rakéták elleni védelem tilalmáról 1972-ben megkötött (ABM-)szerződésből, amely a nemzetközi biztonság egyik sarokkövének számított. Akkor „a meggondolatlan lépést” nem indokolták meg, most viszont Washington igyekszik Moszkvára hárítani a felelősséget. 

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva azt állította, hogy az Egyesült Államok „élezi a helyzetet” és „manipulálja a tényeket” az INF-szerződés körül, hogy elleplezze valódi céljait.

Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke a külföldi katonai attasék számára tartott tájékoztatóján nemcsak az európai biztonságra, hanem a hadászati stabilitás egészére is veszélyesnek nevezte az Egyesült Államoknak az INF-szerződés felmondására vonatkozó szándékát. Kilátásba helyezte, hogy Moszkva nem hagyja válasz nélkül Washington kilépését a szerződésből, és ha megtörténik, célba fogja venni azokat az országokat, amelyek területén közepes és rövid hatótávolságú amerikai rakétarendszerek vannak.

A tábornok szerint Washington igyekszik Moszkvát megvádolni az INF-szerződés megsértésével, holott ezt maga követte le. Geraszimov elmondta, hogy Oroszország már 2000 óta sürgeti, hogy az Egyesült Államok hagyjon fel a célként használt rakéták használatától a rakétavédelmi gyakorlatokon, mert az ellentétes a megállapodással, mint ahogy azok az MK-41-es rakétaindító állások is, amelyek elhárító rakéták mellett manőverező robotrepülőgépek kilövésére is alkalmasak.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán közölte, hogy az orosz külügyminisztérium „további tanulmányozásra” megkapta a moszkvai amerikai nagykövetségtől a szerződés felmondásának szándékát jelző dokumentumokat. Ebben – mondta – ismételten Oroszországot vádolták meg a megállapodás megsértésével. Ezt spekulációnak minősítette, és közölte, hogy Moszkvának a váddal kapcsolatban senki sem terjesztett elő bizonyítékokat.

Donald Trump amerikai elnök október 20-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok fel akarja mondani az INF-szerződést, amire Moszkva „gyors és hatékony” ellenlépéseket – az európai rakétabázisok célba vételét – helyezett kilátásba.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a 9M729, Novator típusú manőverező robotrepülőgépek tesztelésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szerinte szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Moszkva: érvényesek az INF-szerződéssel kapcsolatban Washingtonnak tett javaslatok

Továbbra is érvényesek azok a javaslatok, amelyeket Oroszország tett az Egyesült Államoknak a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök (INF) megsemmisítéséről szóló megállapodás megvitatására – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.

A diplomata ismételten arra reagált, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter kedden ultimátumot intézett Moszkvához. Ennek értelmében az Egyesült Államok felfüggeszti az INF-szerződésből fakadó kötelezettségeinek teljesítését, ha Oroszország hatvan napon belül nem tér vissza a megállapodás tiszteletben tartásához. Washington szerint ugyanis az orosz fél megsértette a szerződést.

„Készek vagyunk az erre a dokumentumra vonatkozó párbeszéd folytatására a problémák egész komplexumáról, az ezt szolgáló formátumokban, a kölcsönös tisztelet és a szakmaiság alapján, de alaptalan vádak és ultimátumok nélkül. Az általunk megtett javaslatok ismertek, és továbbra is a tárgyalóasztalon maradnak” – mondta Zaharova.

Közölte, hogy az orosz külügyminisztérium „további tanulmányozásra” megkapta a moszkvai amerikai nagykövetségtől a szerződés felmondásának szándékát jelző dokumentumokat. Ebben – mondta – ismételten Oroszországot vádolták meg a megállapodás megsértésével. Ezt spekulációnak minősítette, és közölte, hogy Moszkvának a váddal kapcsolatban senki sem terjesztett elő bizonyítékokat. 

„Ismételten megerősítjük, hogy álláspontunk változatlan arra vonatkozóan, hogy az INF-szerződés egyike a hadászati stabilitás és a nemzetközi biztonság kulcsfontosságú támaszainak” – mondta.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőháza külügyi bizottságának elnöke Facebook-bejegyzésében úgy vélekedett, Pompeo „durva ultimátumának” célja nem a tárgyalásra való felkérés, hanem az, hogy a világ és a szövetségesek előtt Oroszországot tüntesse fel felelősként az INF-egyezmény amerikai felmondása miatt. A szenátor szintén hiányolta a Moszkvával szemben felhozott vádak bizonyítását.

Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke a külföldi katonai attasék számára tartott tájékoztatóján nemcsak az európai biztonságra, hanem a hadászati stabilitás egészére is veszélyesnek nevezte az Egyesült Államoknak az INF-szerződés felmondására vonatkozó szándékát. Kilátásba helyezte, hogy Moszkva nem hagyja válasz nélkül Washington kilépését a szerződésből, és ha megtörténik, célba fogja venni azokat az országokat, amelyek területén közepes és rövid hatótávolságú amerikai rakétarendszerek vannak. 

A hadseregtábornok kifejezte Moszkva reményét, hogy felújul az orosz amerikai párbeszéd a hadászati fegyverek korlátozásáról megkötött Start-3 egyezmény meghosszabbításáról. Kijelentette, hogy Oroszország mindaddig növelni fogja nukleáris erőinek kapacitását – egyebek között a Szarmat és a Jarsz rakétarendszerek hadrendbe állításával, Avangard rakétarendszerek sorozatgyártásával, a Borej-A tengeralattjárók megépítésével, valamint a hadászati rakétákat hordozó repülőgépek korszerűsítésével -, amíg az Egyesült Államok továbbfejleszti globális rakétavédelmét. Washington 2002-ben lépett ki a ballisztikus rakéták elleni védelem tilalmáról 1972-ben megkötött szerződésből. 

Geraszimov szerint az Egyesült Államok igyekszik megőrizni domináns szerepét, és a többi országot kizárni a konkurenciaharcból. Azt mondta, Washington ennek érdekében a szövetségeseivel együtt átfogó feltartóztatási intézkedéseket foganatosított Oroszország ellen, amelyeket a Moszkva részéről megnyilvánuló állítólagos növekvő fenyegetéssel igyekszik indokolni. Rámutatott, hogy amíg az orosz haderő finanszírozása az elmúlt évek folyamán az 50 milliárd dolláros szinten maradt, addig azt az amerikai katonai költségvetés mintegy 14-szeresen túlszárnyalta, és 2019-re elérte a 716 milliárd dollárt.

Geraszimov a nemzetközi helyzetet a konfliktuspotenciál erősödésével, a nemzetközi terrorizmus és a radikális szélsőségesség léptékének növekedésével, a gazdasági válságjelenségek terjedésével és az energia-, víz-, élelmiszer- és egyéb forrásokért folytatott küzdelem kiéleződésével jelezte. 

Donald Trump amerikai elnök október 20-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok fel akarja mondani az INF-szerződést, amire Moszkva „gyors és hatékony” ellenlépéseket – az európai rakétabázisok célba vételét – helyezett kilátásba.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a 9M729, Novator típusú manőverező robotrepülőgépek tesztelésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szerinte szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.