Oroszországtól kér segítséget Dél-Korea

Segítséget kért a nukleáris és rakétakísérletekkel „provokáló” Phenjan megfékezéséhez Vlagyimir Putyin orosz elnöktől Mun Dzse In dél-koreai államfő szerdán Vlagyivosztokban.

A két vezető a 3. Keleti Gazdasági Fórum alkalmából találkozott a távol-keleti orosz kikötővárosban.

Mun a kétoldalú megbeszélés kamerák előtt lefolytatott részében rámutatott, hogy a világpolitikai helyzet „nagyon komolyra fordult”, és „ellenőrizhetetlenné válhat” az észak-koreai provokációk miatt.

„Együtt szeretnék működni annak érdekében, hogy Észak-Korea leállítsa provokációit, és hogy megtaláljuk a módját az észak-koreai nukleáris probléma alapvető megoldásának” – mondta.

Putyin aggasztónak nevezte az észak-koreai nukleáris és rakétakísérleteket.

Az orosz és a dél-koreai elnök hétfőn telefonon beszélt egymással, és nyomatékosan elítélte Phenjan lépéseit – közöttük a vasárnap végrehajtott kísérleti atomrobbantást -, amely megítélésük szerint „súlyosan sérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatait, gyengíti a nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozását célzó atomsorompó-rendszert, és komoly veszélyt jelent a térség békéjére és biztonságára”.

Putyin akkor közölte Munnal, hogy Moszkva álláspontja szerint „ezt a rendkívül nehéz helyzetet kizárólag a tárgyalások újrafelvételével lehet megoldani”.

A szerdai személyes találkozó alkalmával Mun kijelentette, hogy Dél-Korea Oroszország egyik legjobb partnere a távol-keleti területek fejlesztésében, és hogy elnöksége alatt „minőségileg új szintre” szeretné emelni a kétoldalú kapcsolatokat, ami összhangban áll Szöul „új északi politikájával”.

Putyin: nem ismerjük el Észak-Korea nukleáris státusát

Oroszország nem ismeri el Észak-Korea nukleáris státusát – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a Mun Dzse In dél-koreai államfővel közösen megtartott szerdai vlagyivosztoki sajtótájékoztatóján.

Putyin egyúttal kitartott korábban kifejtett álláspontja mellett, miszerint az észak-koreai nukleáris és rakétakísérletek miatt kialakult válság nem oldható meg pusztán szankciókkal és nyomásgyakorlással. Az orosz vezető higgadtságra és tárgyalásokra szólított fel, valamint óvott a Phenjan sarokba szorítását célzó kísérletektől.

Putyin úgy vélekedett, hogy a politikai és diplomáciai eszközrendszer nélkül rendkívül nehéz kimozdulni a jelenlegi helyzetből, sőt szerinte lehetetlen.

Felszólította az érintett feleket, hogy csatlakozzanak a feszültség szakaszos csökkentésére kidolgozott orosz-amerikai „útitervhez”.

Mun méltatta, hogy Oroszország kiáll az atomsorompó-megállapodás alapelvei és a diplomáciai rendezés mellett. Elmondta: Szöul és Moszkva között egyetértés alakult ki abban, hogy az észak-koreai nukleáris probléma megoldása kulcsfontosságú Kelet-Ázsia fejlődésének szempontjából. Beszámolója szerint megállapodott Putyinnal a kétoldalú stratégiai kapcsolattartás megerősítéséről Észak-Korea ügyében.

Mun szerint megállapodás született a két Korea és Oroszország részvételével megvalósítandó gazdasági projektek „alapjának megerősítéséről” is.

A dél-koreai Yonhap hírügynökség egyébként arról számolt be, hogy Mun Észak-Korea kőolajellátásának leállítását sürgette a kommunista rendszer tárgyalásra kényszerítése érdekében, ám Putyin ezt humanitárius okokra hivatkozva elutasította.

A felek a csúcstalálkozó alkalmából, több kormányközi gazdasági egyezmény aláírása mellett megállapodtak egy közvetlen, kódolt kommunikációs vonal kiépítésében. Putyin és Mun a 3. Keleti Gazdasági Fórum alkalmából találkozott Vlagyivosztokban.

MTI