2022-ben London már veszélyesen közel került ahhoz, hogy teljesen kifogyjon a vízből. A víztározók jelentős része ekkor szinte üres volt, a kormány pedig nem tehetett mást, mint vár ez esőre. Válságterveket dolgoztak ki: korlátozták volna a vállalkozások vízhasználatát, lecsapolták volna a szállodák medencéit, egyes tavakat szándékosan hagytak volna kiszáradni, az irodákat pedig nem takarították volna. Ehhez azonban legalább egy év folyamatos szárazságra lett volna szükség, hogy a vízkészletek valóban elfogyjanak.

Hirdetés

A The Guardian elemzése szerint a 2022-es eset csupán előjel volt a jövőre nézve. Kedden a brit kormány hivatalosan is „országos jelentőségű” vízhiányt hirdetett Angliában, ami azt jelzi, hogy ha a száraz idő tovább tart, az egész országban komoly vízhiány fenyeget.

Már az ország egész területén betiltották a kertöntözést slaggal, és további korlátozások várhatók a következő hónapokban. Az UKCEH (Egyesült Királyság Ökológiai és Hidrológiai Központja) figyelmeztet: a folyók és tározók vízszintje rekordalacsony, a talajvíz is gyorsan fogy. Egyébként az aszályok rendszerint kétéves időszakokban jelentkeznek: egy évnyi szárazság már a készletek kimerüléséhez vezet – jelenleg is ez történik. A helyzet igazán akkor válik kritikussá, ha a következő évben nem esik átlag feletti mennyiségű csapadék. Anglia számára tehát létfontosságú az eső.

Anglia vízkészletei hová tűntek?

A Shell Brook patak kiszáradt medre, a vidéki West Sussexben, Angliában. Fotó: Shutterstock, Peter Turner Photography

Felmerül a kérdés, hogyan került Anglia abba a helyzetbe, hogy három éven belül másodszor fenyegeti vízhiány, miközben az ország híres az állandó esőzésről, a zöldellő tájakról és a patakokról. Bár sok eső esik, a számok árnyalják a képet: London éves csapadékmennyisége körülbelül 560–600 milliméter, ami gyakorlatilag megegyezik Budapestével. London a szárazabb területek közé tartozik Anglián belül; a legtöbb csapadék Skóciában és Walesben esik. Ugyanakkor Anglia északnyugati része, például a Lake District, évente akár 2000 milliméter csapadékot is kaphat.

A The Guardian szerint az angliai vízhiány részben abból fakad, hogy az ország egyszerűen nem készült fel a víz takarékos használatára. Az eső bősége miatt a népesség növekedése és az éghajlatváltozás hatásai mellett az ország nem alakított ki megfelelő infrastruktúrát a víz megtartására.

Az előrejelzések szerint 2055-re naponta akár 5 milliárd liter víz hiányozhat Anglia közvízellátásából, ha nem történnek sürgős intézkedések. A Public First nevű kutatóintézet szerint a vízhiány gazdasági költsége a jelenlegi parlamenti ciklusban 8,5 milliárd fontot is elérhet.

A vízpazarlás mértéke

Az Egyesült Királyságban a lakosság vízfogyasztása egy főre vetítve napi 150 liter, szemben Magyarország 92 literével. Európában Olaszország, Görögország, Bulgária és Horvátország még ennél is többet pazarol. A szolgáltatói oldal sem jobb: a vízművek évente mintegy ezermilliárd liter vizet veszít régi, lyukas csöveik miatt, ami a feldolgozott víz 20%-ának elvesztését jelenti. A vízművek 2050-re ígérte a veszteség felére csökkentését, de az infrastruktúra cseréje lassan halad.

London szennyvízrendszerének egyes részei például a XIX. század közepén épült, és azóta nem újították fel őket. Az országban az elmúlt 30 évben nem épült új víztározó, miközben a népesség nőtt, és hosszabbak szárazabb a nyarak. Jelenleg a víztározók átlagosan mindössze csak 67,7%-ban vannak feltöltve. Az UKCEH szakértője szerint több hónapnyi, átlag feletti csapadékra lenne szükség a készletek helyreállításához.

A privatizáció és a szabályozás hatása

Víztisztító és szennyvízkezelő telep Horsham közelében, West Sussexben az Egyesült Királyságban. Fotó: ShutterStock: PBabic

1989-ben a brit vízműveket privatizálták, a profitérdekelt cégek pedig gyakran nem tudnak elegendő forrást fordítani az infrastruktúra fejlesztésére vagy karbantartására. Monopolhelyzetük miatt néha szándékosan alacsonyan tartják a fogyasztói árakat, ami tovább rontja a fejlesztések lehetőségét.

A szabályozás is hiányos: a vízműveknek van ugyan mozgásterük a korlátozások bevezetésére, de gyakran nem élnek vele, hogy elkerüljék a fogyasztói elégedetlenséget. Ennek következménye, hogy a természetes vízkészletek folyamatosan csökkennek. Az Environment Agency adatai szerint a felszíni vizek 15%-át, a felszín alatti vizek 27%-át túlzottan igénybe veszik.

Globális összefüggések

A probléma nem csak Angliát érinti: Európában számos helyen aszály van, és erdőtüzek pusztítanak. Dél-Európa mezőgazdasága veszélybe kerül, Afrika keleti és déli részén pedig több mint 90 millió ember szenved éhínségtől a rekordméretű aszályok miatt.

Lehetséges megoldások

A brit kormány 2050-ig kilenc új víztározót tervez, és a vízfogyasztás csökkentésén dolgozik, de a szakértők szerint ezekhez az intézkedésekhez már most késő. A javaslatok között szerepel az esővíz gyűjtésének kötelezővé tétele új épületeknél, intelligens vízmérők bevezetése, valamint természetalapú megoldások alkalmazása, például mesterséges víztározók, folyóparti erdősítés és vizes élőhelyek helyreállítása.

Mark Lloyd, a Rivers Trust vezetője kiemelte: az esővíz használata ivóvíz helyett – például kertöntözésre vagy állatok fürdetésére – elengedhetetlen. Más országokban már régóta alkalmazzák ezeket a módszereket, Angliának is követnie kellene a példát.

Az emberek megszokták, hogy a csapból mindig folyik a víz, de a jövő generációi, hosszú, száraz nyarakkal szembesülve, döbbenten fogják látni, mennyire pazarlóan használtuk a tiszta vizet.