Friedrich Merz zöld utat kapott
Őrült fegyverkezés, kísérteties párhuzam
Láttuk már hasonlót 1933-ban. A gazdasági válságból való kilábalás hírhedt német receptjét most a CDU-s Friedrich Merz vette elő: lendületbe hozni a gazdaságot autópálya-építésekkel és a hadiipar felpörgetésével. Aztán megint irány Oroszország?
Friedrich Merz végül elérte, amit akart. A CDU–CSU és az SPD megállapodott a Zöldekkel minden idők legnagyobb adósságcsomagjáról. A Zöldek cserébe százmilliárd eurót kértek klímavédelemre. Az utolsó pillanatban, az új parlament összehívása előtt a régi Bundestag még egyszer összeül és megszavazza a kétharmados jogszabályt, ami az új parlamenten már nem menne át, hiszen az AfD és a Die Linke (Baloldal) együtt blokkolni tudná a kétharmados törvényt.
Minden akadály elhárult
Merz hatalmas adósságterhet vesz Németország nyakába, aminek a legnagyobb részét infrastruktúra-fejlesztésre és hadiipari beruházásokra fordítja. Időközben az alkotmányossági próbálkozások is elbuktak: a karlsruhei taláros testület elutasította az AfD és a Die Linke (Baloldal) beadványait, amelyekben a régi Bundestag összehívásának elutasítását kérték. A régi parlament tehát jogszerűen dönthet az adósságcsomagról és használhatja fel a feloszlatott és leváltott régi többséget a kétharmados törvény elfogadásához!
A Zöldekkel kötött megállapodás értelmében a Bundeswehr fejlesztése mellett a kibervédelemre is költeni kell, és Ukrajna is kap első körben hárommilliárd eurót. De mivel a keret felülről nyitott, az összeg végül bármekkora lehet. „Whatever it takes.”
A Bundeswehr jelenlegi állapotában egy pénznyelő automata: a német hadsereg képességei 2025-ben sem sokat javultak – ez derül ki Eva Högl, a fegyveres erők parlamenti biztosa éves jelentéséből, ami Merznek épp jókor jött.
Eszerint a helyzet súlyos, a német haderő létszáma csökken, az állomány elöregedőben és hiányt szenved alapvető felszerelésekből. Högl szerint akut probléma az is, hogy mindenből „kevés” van, a laktanyák állapota szánalmas, sokukban nincs WIFI, de még működőképes vécé sem. A Bundeswehr jelenlegi szintjén óriási kihívás a NATO keleti szárnyának megerősítése, elsősorban a Litvániában tervezett 4800 fős páncélosdandár, Högl szerint feszegeti a meglévő erőforrások határát.
A Bundeswehr ennek ellenére azt tervezi, hogy egy negyedik egységet is felállítson a németországi infrastruktúra védelmére. A leendő honvédelmi hadosztály tartalékosokból és hivatásos katonákból áll majd, és a belső védelem lesz a feladata. A már meglévő hadosztályok a NATO vezetésével a NATO külső határainál lennének bevethetők, például Litvániában vagy Észtországban, míg a negyedik Németországot védené. A szabályozás azt is lehetővé tenné, hogy az állam akár a teljes gazdaságot átalakítsa közvetlen terv,- illetve hadigazdasággá.
Migránsok, Willkommen!
2031-re 203 ezer főre akarják növelni a sereg létszámát, ami 2024-ben tovább csökkent, jelenleg 181 ezer fő, 34 éves átlagéletkorral. A lemorzsolódottak aránya eléri a 30 százalékot, tehát szinte megoldhatatlannak tűnik a toborzás. A Bundeswehr problémáit súlyosbítja a német népesség elöregedése. Boris Pistorius védelmi miniszter is elismeri, hogy 2050-re 12 százalékkal kevesebb 15 és 24 év közötti fiatal lesz Németországban. A sorkötelezettség visszaállítása egyelőre nincs napirenden, mert nem lehet ráereszteni a katonákat az elavult infrastruktúrára. A vita azonban már elkezdődött, idővel mindennek eljön a maga ideje.
A migrációs hátterűek aránya jelenleg 26 százalék a közlegények körében. Az altisztek között 14, a hadnagyok között tíz, a legfelső vezetésben hét százalék – derül ki a Bundeswehr belső felméréséből, amelyet a Bild am Sonntag című lap idézett a védelmi minisztérium megjegyzésével együtt, amely szerint „minden ember integrációja fontos számunkra, nem az számít, hogy honnan származunk. A Bundeswehr tovább szeretné növelni a migrációs hátterű katonák arányát.”.
Lesz tehát Európa közepén egy erős német hadsereg. Ilyet már láttunk és tudjuk, hogy nem lett jó vége. Soraiban egyre nagyobb számú migránssal, akiknek fegyvert adnak a kezükbe. Ilyet viszont még nem láttunk, de egészen biztos, hogy nagyon nem lesz jó vége.
Felpörgetni a hadiipart
Lassan kirajzolódnak Friedrich Merz tervei, amelyeket a kampány során gondosan eltitkolt a választók elől. Felvenni egy óriási összegű hitelt és felpörgetni a beruházásokat, illetve a hadiipart, ami majd konjunktúrát teremt. Az igény már megjelent a gazdaságban, de nem volt hozzá elegendő forrás. Merz ezen változtat. Whatever it takes…
A válság miatt egyre több autóipari beszállító kényszerül profilt váltani, és egyre több gyárt fegyvert is. Egyes esetekben a munkavállalókat átveszik a hadiipari cégek, vagy cserélnek egymás között. Az Alsó-Szászországban működő Continental fékgyár mintegy száz alkalmazottjának ajánlotta fel a Rheinmetall, hogy nyergeljenek át a fegyvergyártásra. A Hensoldt védelmi elektronikai cikkeket gyártó cég is fogadja a Continental és a Bosch munkavállalóit. A páncélosokat gyártó KNDS nemrég átvette az Alstom vasúttechnikai konszern görlitzi üzemét. A KNDS megtartja az Alstom 700 alkalmazottjának több mint felét. A ditzingeni székhelyű Trumpf lézergyártó cégnél egy 2015-ös részvényesi megállapodás kimondja, hogy a keresztény értékeket valló családi vállalkozás nem vesz részt fegyvergyártásban. De változnak az idők, már drónok elleni védelemre szolgáló lézerek fejlesztését fontolgatják.
Vajon a válságban lévő autóipari cégek új fellendülésre számíthatnak, ha átállnak a hadiiparra? Több válsággal küzdő cég már meg is változtatta a profilját.
Egyikük a würzburgi székhelyű Axsol, amely korábban kis méretű mobil energiatárolókat készített kültéri és kempinghasználatra. Ám ezek a termékek a magas áruk miatt egyre eladhatatlanabbá váltak, ezért a cég felajánlotta őket a német fegyveres erőknek. A körülbelül tíz kilogramm súlyú akkumulátorokat a katonák a hátizsákjukban hordhatják, működtethetik vele a rádiót, tölthetik a telefonjukat vagy a laptopjukat, kapcsolatot tarthatnak a parancsnoki bázisukkal. De gyártanak az Axsolnál tengeri konténernyi méretű akkumulátorokat is. A cég 30 főt foglalkoztat, éves forgalma eléri a húszmillió eurót.
Az eichstätti székhelyű Hirsch Engineering Solutions GmbH is átalakult. A jelenleg 30 főt foglalkoztató cég a koronavírus-járvány kezdetéig 95 százalékban autóipari beszállító volt. Thomas Hirsch ügyvezető igazgató szerint a koronavírus-járvány miatti kényszerű üzembezárások nagyon radikális átalakuláshoz vezettek. A cég ma harckocsi-hajtóművek fejlesztésével foglalkozik, illetve rakétákhoz gyárt precíziós alkatrészeket. Olyan sikeres, hogy úgy tervezi, 2030-ra megduplázza az alkalmazotti létszámát.
A Würzburg-Schweinfurti Ipari és Kereskedelmi Kamarán nemrégiben konferenciát rendeztek, ahol 120 cég képviselői vitatták meg, hogy meg tudják-e vetni a lábukat a védelmi ipar területén. A Bundeswehrhez bejutni nem könnyű, sok akadályt le kell győzni és időigényes, de sok vállalkozás ebben látja a kitörési pontot a válságból.
A világ száz legnagyobb hadiipari vállalata között öt német cég van, illetve ide lehet sorolni még az Airbus (Defence and Space) vegyesvállalatot is, amely 13 milliárd dolláros forgalommal a 13. helyen áll. A legnagyobbak közé tartozik a Rheinmetall 6,2 milliárd dolláros forgalommal, a Hensoldt közel kétmilliárd dollárral, a Diehl, a Renk és a tankgyártó KDNS, amely 3,5 milliárd dolláros bevételével a 36. a sorban. Említést érdemel még az MBDA, a Heckler & Koch, a Rhode & Schwarz, a Lürssen, a ThyssenKrupp, illetve a SIG Sauer kézifegyvergyártó is jól ismert.
Ha valakinek a fentiek alapján déjá vu érzése támad, az nem a véletlen műve. A puccs, amit most Friedrich Merz keresztülvitt, kísértetiesen hasonlít az 1933-as németországi állapotokra. Az 1932 novemberében tartott választáson a Hitler vezette NSDAP kétmillió szavazatot veszített, 230 képviselői hely helyett csak 196-ot szerzett. Belpolitikai kombinációk révén mégis kancellár lett. 1933-ban Németország nagyszabású, államilag finanszírozott infrastruktúra-fejlesztésbe, autópálya, út- és hídépítési programokba kezdett.
A nagy gazdasági világválság hatásainak csökkentésében, a munkanélküliség felszámolásában messze a legnagyobb szerepet a hadiipar által létrehozott konjunktúra jelentette. Az állam által több milliárd márkával támogatott fegyverkezési beruházások új munkahelyeket teremtettek az iparban. A repülőgépgyártás példátlan fellendülésen ment keresztül, dolgozóinak száma az 1933-as 4000 főről két év alatt 54 ezerre, 1938 tavaszára pedig 240 ezerre nőtt. A többit tudjuk. Néhány évvel később Németország megtámadta a Szovjetuniót, elvesztette a második világháborút és romba döntötte Európát.
A legfontosabb kérdésre azonban nem kapunk választ: hol vannak ilyenkor a fékek és az ellensúlyok? A szélsőjobboldali veszéllyel riogató rendszerpártok, a nácifóbiás közvélemény, a brüsszeli elit, a német média, a tudósok, a történészek, a demokrácia őrei, élükön az alkotmánybírósággal hogy nem veszik észre ezt a mértani pontossággal kirajzolódó, félelmetes párhuzamot?
