Őrültek és rendteremtők
A Black Lives Matter tombolása nyomán sorra alakulnak az önvédelmi fegyveres csoportok a vidéki Amerikában. Ez nem meglepő, hiszen az Egyesült Államokban nemcsak a fegyverviselésnek, de a milíciáknak is nagy történelmi hagyományaik vannak. Az elmúlt évszázadok gazdasági és politikai válságai mindig kitermelték az efféle veszélyes önszerveződő csoportokat.
Casey Robertson korábban Clinton– és Obama-szavazó volt. A liberális brit The Guardian beszámolója szerint a 47 éves férfi élete akkor vett fordulatot, amikor idén június 29-én otthonát, a Utah állambeli százezres Provo városát is elérte a Black Lives Matters (BLM) tombolása. A zömében mormonok és puritán protestánsok által lakott állam lakóit felháborították az események, és úgy döntöttek, a maguk kezébe veszik a rendvédelmet. Milíciahálózatuk, a The Utah Citizens’ Alarm Facebook-oldala szerint ma már tizenötezer tagot számlál, és célja, hogy felkészüljön Utah állam megvédésére egy esetleges polgárháború kirobbanása esetén. Mivel a szervezet tagjai jellemzően törvénytisztelő lakosok, akik korábban is jó viszonyt ápoltak a helyi hatóságokkal, szervezkedésük nem okoz feszültséget. Springville városa egyik médiának nyilatkozó rendőre elmondta: 99,9 százalékban megbízik a felfegyverzett milícia tagjaiban.
A The Utah Citizens’ Alarm csak egyike a közelmúltban alakult „Back the blue”, vagyis rendőrséget támogató fegyveres csoportoknak. Új-Mexikóban, Idahóban és számos más állam kisvárosaiban a BLM-tüntetések rendjét már fegyveres civilek felügyelik. A rendszerető polgárok közé azonban olykor kétes figurák és csoportok is beszivárognak. De erről később.
– Az Egyesült Államokban a civilekből szerveződő milíciák nagy történelmi múltra tekintenek vissza. Már a függetlenségi háborút is részben a telepesekből álló, egymástól függetlenül szerveződő „Minutemen” alakulatok vívták meg, gerillataktikájukkal több esetben sikerrel futamítva meg a náluk jóval erősebb reguláris brit hadsereget – mondja a Demokratának Balogh Máté. A Debreceni Egyetem Észak-amerikai Tanszékének kutatója rámutat, hogy az 1791-es második alkotmánykiegészítés nemcsak az amerikaiak szabad fegyverviseléshez való jogát rögzíti, de úgy fogalmaz: „Jól szervezett milícia szükséges a szabad állam megvédéséhez.” Erre aztán az elmúlt évszázadokban a legkülönbözőbb ideológiai hátterű csoportok tekintettek igazolási alapként.
Az Egyesült Államok története során több alkalommal robbant ki fegyveres lázadás a központi hatalom ellen. Az első, három éven át tartó konfliktus rögtön a függetlenség kikiáltását követően zajlott le Nyugat-Pennsylvaniában, amikor George Washington elnök – hogy legyen miből visszafizetni a háborús kölcsönöket – adót vetett ki a whiskey-re. Nem sokkal a polgárháború előtt, 1854 és 1861 között pedig Kansas államban folytak fegyveres összecsapások a rabszolgaság ellenzői és pártolói között. De voltak milíciának tekinthető csoportjai a polgárháború után megalakult, fehér felsőbbrendűséget hangoztató Ku-Klux-Klannak is.
Balogh Máté szerint a XX. század során a különböző milíciákat jellemzően a gazdasági és társadalmi válságok hívták életre. Az 1960-as években a vietnámi háborút kísérő gazdasági stagnálás, a nagy tömegeket magukkal ragadó társadalmi mozgalmak (például a fekete polgárjogi harc), majd az olyan nagy hatású politikusok, mint Martin Luther King, Malcolm X, John F. Kennedy meggyilkolása az utcai zavargások mellett fegyveres csoportok megalapítását is eredményezte. Az 1966-ban a fekete közösséget érő rendőri erőszakra válaszul megalakult a szélsőbaloldali Black Panthers Party (Fekete Párducok Párt), fegyveresei a kaliforniai kongresszus épületét is elfoglalták.
A hidegháborút övező atompánik, majd az 1973-as olajválság nyomán szárnyra kaptak a jellemzően vidéki fehérek által szervezett „Survivalist” mozgalmak is. A különböző ideológiai hátterű csoportok közös gondolati alapja szerint az Egyesült Államok előbb vagy utóbb össze fog omlani, így a túlélés zálogát a civilizációtól elvonuló, önellátó, felfegyverzett csoportok jelentik.
A hidegháború vége sem hozott társadalmi megbékélést, az 1990-es években a különböző milíciák negyven-hatvanezer tagot számláltak.
– Noha a nemzetközi média sokszor szélsőjobboldaliként állítja be a fehérekből álló fegyveres csoportokat, ezek valójában tág ideológiai profilúak – mutat rá Balogh Máté. A kutató szerint a milíciák bizonyos része libertariánusnak vallja magát. A felvilágosodás kori klasszikus liberalizmusban gyökerező, de az Egyesült Államokban saját fejlődési irányt vevő irányzat a szabadságot tekinti a legfőbb értéknek, ezért legalábbis fenntartásokkal viseltetik a mindenkori államhatalommal szemben. A libertariánusok fősodrát a Libertariánus Párt képviseli, amely a két nagytól messze lemaradva (2016-ban 3 százalékon álltak) az USA harmadik legnépszerűbb politikai alakulata. Ők is minimálisra szorítanák vissza az állam befolyását, a radikális anarchokapitalista ág viszont teljesen fel is számolná.
Az 1990-es években számos nagy hírverésű incidens történt. 1992-ben Idahóban az FBI tizenegy napos ostrom után tartóztatta le Randy Weavert és felfegyverzett családját. 1993-ban a texasi Waco városában a David Koresh vezette szekta ellen zajlott hasonló akció, miután egy helyi lap értesülései után a szövetségi hatóságok megvádolták őket, hogy fiatalkorúakkal folytatnak szexuális kapcsolatot, és illegális lőfegyvereket halmoznak fel. A Szövetségi Nyomozó Iroda vezetésével 51 napos ostrom indult, mely során a szekta 82 tagja vesztette életét. 1995-ben egy szélsőjobboldali csoport hajtott végre merényletet az Oklahoma City belvárosában lévő szövetségi épület ellen.
Az FBI határozott fellépésének köszönhetően a milíciák egy időre visszaszorultak, majd a Barack Obama megválasztása okozta sokk után újra szerveződni kezdtek. Ekkor alakult meg a Three Percenters, vagyis 3 százalékosok ernyőszervezete is. Nevük onnan ered, hogy az amerikai függetlenségi háborúban a telepeseknek három százaléka vett részt a fegyveres felkelésben, mely arány a csoport véleménye szerint a jövő nagy harcában is elegendő lesz. A magát patriótaként jellemző, libertariánus gyökerű szervezet elutasítja, hogy milícia lenne, de kiáll a szabad fegyverviselés joga mellett, amivel a demonstrációikon a tagok maguk is élnek.
A jobboldali milíciák egy része örömmel fogadta Donald Trump megválasztását. A libertariánusok egy része viszont – internetes fórumaik tanúsága szerint – épp azért szavazott Donald Trumpra, mert ettől remélte az amerikai állam elkerülhetetlen összeomlásának felgyorsulását.
A BLM tüntetései nyomán a milíciák ismét beigazolódni látják hol többé, hol kevésbé radikális nézeteiket. A tüntetéseken a rendfenntartásra szerveződő polgári csoportok mellett radikális őrültek is megjelentek. Ilyen a Boogaloo nevű mozgalom, melynek tagjai jellemzően állig felfegyverkezve, taktikai mellényben, maszkban és hawaii mintás ingben tüntetnek. Nevük egy nyolcvanas évekbeli filmből, a Breakin’ 2: Electric Boogaloo-ból ered, és kezdetben az interneten kezdtek szervezkedni. Az önálló csoportok ideológiája a faji háborút hirdető szélsőjobbtól a libertariánus eszmékig terjed. Abban megegyeznek, hogy számukra a BLM zavargói hasznos idióták, akiken keresztül megvalósulhat a polgárháború kirobbantása és a zsarnoki államhatalom megdöntése.
Náluk is extrémebb a Kilenc Szög Rendje (ONA), mely ideológiájában a náci eszmék keverednek mindenféle spirituális, természetfeletti nézetekkel. Céljuk elpusztítani a zsidó-keresztény kultúrán alapuló társadalmat, és egy olyan világot felépíteni, amelynek fő pillérei a fasizmus, a sátánizmus és a szociáldarwinizmus. De megjelent a másik oldal is. A feketékből álló Not Fucking Around Coalition (Nem B***akodó Koalíció) vezető tagjai fekete nacionalista szervezetekkel ápolnak közeli kapcsolatokat, tagjai pedig nyíltan fehérellenes rasszista nézeteket hirdetnek. A milícia tagjai július 4-én a Georgia állambeli Stone Mountain Parkban vonultak fel a konföderációs emlékmű eltávolításáért tüntetve, ahol az ugyancsak felfegyverzett fehér milíciákkal néztek farkasszemet. A tragédia akkor elmaradt. De nem biztos, hogy ez mindig így lesz.
