Orwelli birodalom
Az Európai Egyesült Államok hívei nagy tervekkel vágnak neki a május 9-én induló, az Európai Unió jövőjéről szóló egyéves tanácskozássorozatnak. A Spinelli-csoport nem titkolja céljait: mindent központosítani, és a tagállamok hatáskörét minimálisra csökkenteni. Kik és miért szorgalmazzák a brüsszeli központosítást, és milyen következményei lennének hazánkra nézve?
A Spinelli-csoport az Európai Parlament föderalista képviselőinek hálózata, amely az Európai Egyesült Államok létrehozásáért küzd, és szemben áll a nemzetek Európájának szövetségét szorgalmazókkal, a nemzeti szuverenitást védelmezőkkel. A csoport a kommunista Altiero Spinelliről, az Európai Unió egyik alapítójáról kapta a nevét, akinek meggyőződése volt, hogy egy páneurópai föderalista mozgalom segítségével a nacionalizmus pusztítása megállítható. Az olasz politikust 1926-ban tartóztatták le, majd egy évtizedet töltött a fasiszta rezsim börtönében, később Mussolini politikai foglyaként élt Ventotene szigetén, ahol politikai fogolytársaival közösen megfogalmazta az európai föderalizmus alapdokumentumát, a ventotenei kiáltványt. Az eredetileg Egy szabad és egyesült Európa felé címet viselő írás szerint a fasiszta hatalmak feletti győzelem egészen addig mit sem ér, amíg a régi Európa független nemzetállami rendszerének visszaállítása jegyében történik, hiszen az csak egy újabb világháborúhoz vezetne. A kiáltvány emellett javasolta az európai államok nemzetek felett álló szövetségének létrehozását, amelynek elsődleges célja, hogy a benne részt vevők érdekei annyira összefonódjanak, hogy az minden további háborút kizárjon.
A nemzetállamok ellen
Korunk föderalistáinak a mai napig ez a vezérlőeszméje, gondoljunk csak azokra a brüsszeli hangokra, melyek szerint küzdeni kell a „nacionalizmus”, azaz a nemzetállami törekvések ellen. A 2010-ben létrejött Spinelli-csoport alapítói között ismerősen csengő nevekre bukkanunk: a liberális Guy Verhofstadt és a zöldpárti Daniel Cohn-Bendit egyaránt heves beszédeket intéztek Orbán Viktor miniszterelnök ellen, és Spinelli szelleméhez hűen rendre Hitlerhez hasonlították a magyar kormányfőt. A Spinelli-csoportnak 74 európai parlamenti képviselő a tagja, főként zöld, liberális, baloldali és néppárti politikusok, köztük öt magyar: a DK-s Ara-Kovács Attila, Dobrev Klára és Rónai Sándor, a szocialista Ujhelyi István és a jobbikos Gyöngyösi Márton. A DK politikusai sosem titkolták, hogy fő céljuk az Európai Egyesült Államok mihamarabbi megvalósítása. Ez Dobrev Klára 2019-es EP-kampányának is központi üzenete volt, egyik eleme pedig, mint emlékezetes, az európai minimálbér. Dobrev Klára olyan nagy várakozásokkal tekint a konferencia elé, hogy már tudni is véli, a föderalisták győzelmével zárul majd: „Európa már ma is sokkal erősebb, mint két éve volt – még a járvány okozta kihívások ellenére is. Semmi kétség: Európa jövője az Európai Egyesült Államok. Heteken belül elkezdődik az Európai Unió jövőjét meghatározó összeurópai konferenciasorozat, amely az Európai Unió megerősödését fogja hozni” – írja közösségi oldalán.
Máris kezdenék
A Spinelli-csoport kiáltványában azt írja, most, a Konferencia Európa jövőjéről nevű, május 9-én kezdődő hivatalos uniós rendezvénysorozattal látják elérkezettnek az időt a föderális Európa megépítésére. A tanácskozáson olyan témák kerülnek napirendre, mint például az alapvető jogok, szabadságjogok, az éghajlatváltozás, az egészségügy, az unió gazdaságának erősítése, az adózás, valamint a migráció. Csupa olyan terület, amelyen a Spinelli-csoport szerint Európa a nemzetállamok széthúzása miatt nem tudott eredményeket elérni. A konferencia keretében nemzeti, regionális és helyi rendezvényeket is tartanak, melyeken civil szervezetek és tudományos intézmények fejthetik ki Európa jövőjével kapcsolatos nézeteiket, illetve egy online platformon bárki. A konferencia végső eredményeit jelentésben foglalják össze, és az irányításban részt vevő három intézmény – Európai Parlament, Tanács, Bizottság – megvizsgálja, hogy lehet ezeket a saját hatáskörükhöz tartozó területen érvényesíteni.
Szabad róla beszélni
Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti képviselője a Demokratának elmondta, a magyar kormány és a Fidesz alapvetően pozitívan viszonyul az Európa jövőjéről szóló tanácskozáshoz, és értékeli, hogy Brüsszel változtatott korábbi álláspontján, miszerint már elismeri az unió válságát, és hajlandó is beszélni róla.
– Korábban azokat a kritikus véleményeket, amelyek a 2008-as pénzügyi krízis, az illegális migráció, a brexit vagy a koronavírus-járvány kapcsán az EU válságát merték hangoztatni, rendszerint nemes egyszerűséggel euroszkeptikus álláspontnak minősítették, amely aláássa a tökéletesen működő európai együttműködést. Mára azonban kénytelen-kelletlen ugyan, de ők is látják, hogy az európai polgárok döntő többsége szerint is bizony mély válságban van az unió, ezért hívták most életre ezt a konferenciasorozatot, amelytől a problémák megoldását remélik – mondta a Fidesz EP-képviselője. Hozzátette, a jövőt illetően az egyik elképzelés a nemzetállamokat felszámoló föderatív átalakítás, amely gondolat ugyan az EU alapítása óta létezik, azonban mindig csak egy kis szubkulturális ideológia volt. Mára viszont, igen komoly aknamunka árán, immár nyílt fenyegetés.
Deutsch szerinte a Spinelli-csoport nyilatkozata új fejezetet nyit a magyar baloldal történetében.
– Bár a hazai baloldal mindig is internacionalista volt, a nemzeteket meghaladni akaró föderatív európai birodalom létrehozásáért korábban soha nem szálltak még síkra. De most az egyesült gyurcsányista baloldal, vállvetve európai társaikkal, úgy szeretné az uniót átalakítani, hogy egy Brüsszelből vezérelt orwelli birodalom lehessen. A föderatív Európa gondolata már nem pusztán egy egyetemi értekezés, hanem politikai cselekvést megfogalmazó, veszélyes akcióterv – fejtette ki Deutsch Tamás a Demokratának. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ezeréves magyar államiságot felszámoló törekvés már a Szovjetunió idejében is megvolt, amikor felmerült, hogy a szovjetek által megszállt országok a szovjet birodalom tagköztársaságaivá váljanak-e, vagy elegendő kommunista bábkormányok létrehozása.
– Most is egy olyan birodalmi elképzelésbe akarják Magyarországot belekényszeríteni, amely még a formális önállóságunkat is megszüntetné. Ha megvalósulna az Európai Egyesült Államok, nem tudnánk magunkat megvédeni az illegális migránsáradattól, és nem mi döntenénk még a saját adórendszerünkről sem. Bárki láthatja, hogy például amióta Brüsszel gazdasági versenytársakat lát a megerősödött közép-európai államokban, azóta nem támogatja a magyar adócsökkentési intézkedéseket, sőt agresszív adópolitikának nevezi őket, és inkább emelést tartana kívánatosnak. A magyar családtámogatási rendszer is megszűnne, mert Brüsszel a demográfiai problémákat nem gyermekvállalással, hanem inkább illegális bevándorlással kívánja megoldani – vázolta a ránk váró jövőt.
Egészségügyi unió
A Spinelli-csoport szerint a járványra Európa egységesen reagált, és a közös oltási stratégiával lerakta az egészségügyi unió alapjait. Ujhelyi István, a Spinelli-csoport tagja és az egészségügyi unió egyik legfőbb hazai támogatója egy felmérésre hivatkozva azt állítja, Magyarországon 71 százalék támogatná az egészségügyi uniót. Úgy véli, pozitív hatással lenne a magyar egészségügyi ellátórendszer minőségére, és így a járványok is kezelhetőbbek lennének. Fricz Tamás, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója szerint azonban a Spinelli-csoport szembemegy a valósággal, azzal a ténnyel, hogy a bizottság teljes mértékben csődöt mondott a vakcinák beszerzésében és szétosztásában is.
– A bizottság cselekvésképtelensége éppen annak az ellenkezőjét bizonyította be, amit ők állítanak: a pandémia elleni küzdelem bizottsági, tehát föderális szinten megbukott, míg ezzel szemben kiderült, hogy a tagállamok önállóan képesek kezelni a válságot – mondta Fricz Tamás a Demokratának. Kifejtette, a szocialista politikus által említett felmérés csalóka, hiszen éppen abból derül ki az is, hogy a megkérdezettek fele szerint nem jó, ha az unió egyre több dologba szól bele, illetve 63 százalékuk látja úgy, hogy jó, ha egy-egy területen – például az egészségügyben – van uniós szabályozás is, de a hazai mellett. Hozzátette, általános közvélemény-kutatási tapasztalat, hogy az európaiak egyre kevésbé bíznak meg az unió intézményeiben.
Az európai parlamenti képviselő az egészségügyi unióval kapcsolatban kérdésünkre elmondta, ha a hazai egészségügyet Brüsszelből irányítanák, a keleti vakcinák nélkül most éppen kétmillióval kevesebb beoltott lenne hazánkban, és a magyar emberek átoltottsága alig több mint húsz százaléknál tartana a negyven helyett, ráadásul az egészségügyi unió az egészségügyi járulékok növekedésével is járna. Az európai minimálbérrel kapcsolatban pedig elmondta, az ahhoz szükséges hazai források nem Brüsszelből érkeznének, hanem a magyar kis- és középvállalatok adóterheinek radikális növeléséből származnának, ez pedig így mintegy félmillió magyar munkavállaló elbocsátását is eredményezné.
Többségben a szuverenisták
Deutsch Tamás úgy látja, hogy bár az európai politikai eliten belül a föderatív elképzelések támogatói vannak többségben, az európai polgárok többsége mégis az erős nemzetállamok híve.
– Brüsszelből azon dolgoznak, hogy minden országra olyan kormányt erőltessenek rá, amelyik zöld utat adna a központosításnak. Nekünk, magyaroknak résen kell lennünk, nehogy olyan helyzet állhasson elő, amikor a hétköznapjainkat is érintő ügyekről nem a magyar választásokon legitimációt szerzett testületek, hanem a senki által meg nem választott brüsszeli bürokraták döntenek. Nekünk Brüsszelben is Magyarország az első, míg a baloldal itthon is brüsszeli álláspontot képvisel. Az Európai Egyesült Államok gondolata agresszív, radikális baloldali és globalista támadás minden szuverén állam, így Magyarország önállósága és függetlensége ellen is – szögezte le.
Tekintve, hogy a Konferencia Európa jövőjéről egyik kezdeményezője Guy Verhofstadt, ne legyenek kétségeink afelől, hogy a hatékonyság érdekében a minden területen több Európát követelő föderalisták teljes erővel hallatják majd hangjukat. Céljaik egyértelműek, mindent központosítani, és a tagállamok hatáskörét a minimumra csökkenteni: „Létre akarunk hozni egy erős, legitim és megfelelően finanszírozott politikai uniót, amely képes kezelni korunk nagy nemzeteken átívelő kihívásait a szakpolitikák széles körét illetően, a klímaváltozástól a növekvő társadalmi egyenlőtlenségekig, az egészségügytől a migráción át a külügyekig és a védelempolitikáig” – írja a Spinelli-csoport. Az ezzel szemben álló magyar álláspontot – miszerint az unió csak akkor lehet erős, ha a tagállamai erősek – legutóbb a koronavírus-járvány kezelése is igazolta.
