Összehangolt nemzetközi fellépést sürget az Európai Tanács elnöke
Összehangolt nemzetközi fellépésre van szükség az afgán nép támogatására és a terrorizmus újbóli fellángolásának megakadályozásra – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben kedden.
Charles Michel a hét vezető ipari hatalom – Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Kanada -, valamint az Európai Unió csoportjának (G7) online tanácskozását követően tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szereplőknek tanulniuk kell mindabból, ami Afganisztánban történt, és fel kell készülniük a konfliktus különböző természetű következményeire.
Hangsúlyozta: az EU legsürgetőbb feladata a nemzetközi koalícióban részt vevő országok állampolgárainak, az afgán személyzetnek és családtagjainak biztonságos evakuálása Afganisztánból, ezért az unió arra szólítja fel a tálibokat, hogy tegyék lehetővé a szabad bejutást a légikikötő területére, valamint arra kéri az Egyesült Államokat, hogy biztosítsa az a repülőtér biztonságát mindaddig, amig szükséges a konfliktus sújtotta országban rekedtek kimenekítéséhez.
Kijelentette továbbá: az afganisztáni nemzetközi katonai misszió műveleteinek befejezése ellenére az EU nem hagy fel a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok előmozdítása iránti elkötelezettségével, éppen ellenkezőleg. „Határozottabbnak kell lennünk, mint valaha, és ennek egyértelműnek kell lennie mindazok számára, akik megpróbálják kihasználni a jelenlegi helyzetet” – fogalmazott Michel.
A konfliktus okozta migrációs áramlások lehetséges megerősödésére utalva közölte: az EU nem engedi meg, hogy „új piac” jöjjön létre az embercsempészek számára. „Elhatároztuk, hogy ellenőrizzük a migrációs folyamatokat, és megvédjük az EU határait” – tette hozzá.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a sajtótájékoztatón közölte, a G7-csúcs résztvevői egyetértettek abban, hogy „erkölcsi kötelességük” az afgán nép segítése azután is, hogy a tálibok visszaszerezték a hatalmat Afganisztánban. Hangsúlyozta, a segítségnyújtás kulcsfontosságú azoknak, akik közvetlen veszélynek vannak kitéve, különösen a belső menekültek számára, akiknek mintegy 80 százaléka nő és fiatal lány.
Megerősítette: az Európai Unió a korábbi 50 millió euróról több mint 200 millió euróra (mintegy 71 milliárd forintra) emeli az afgánoknak nyújtott humanitárius segélyt, a támogatás a konfliktus sújtotta országból a szomszédos államokba menekülőket is segíti majd. Kiemelte, hogy a segítségnyújtás feltétele az emberi jogok és a nők jogainak tiszteletben tartása. A forrásokat az EU mindaddig visszatartja, amíg a körülmények és a feltételek nem adottak – tette hozzá.
Végezetül arra szólította fel az Európai Parlamentet és az uniós tagállamokat, hogy mihamarabb fogadják el a Európai Bizottság új migrációs és menekültügyi csomagra tett javaslatát az uniós határok hatékony védelme, a tagországok közötti szolidaritás biztosítása, valamint a migrációs folyamat úgynevezett kibocsátó és a tranzitországaival folytatott együttműködés érdekében.
A tálib lázadók – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni afgán elnök előzőleg elmenekült az országból.
A nemzetközi koalícióban részt vevő országok és más államok Kabul, valamint a szomszédos Pakisztán fővárosa, Iszlámábád repteréről repülőgépekkel menekítik ki saját állampolgáraikat, és azokat az afgánokat, akik ottani missziójuk során együttműködtek velük, és a tálib hatalomátvétel miatt most veszélyben érzik az életüket. A kabuli légikikötőn belül a nyugati koalíciós katonák – elsősorban amerikaiak – próbálják fenntartani a rendet, kívül pedig a tálib fegyveresek.
