A Demokrata június 26-i számának írása.

Hirdetés
A Giorgia Melonit nem szívlelő Marine Le Pen továbbra is Matteo Salvinivel működne együtt

Közel 45 százalékos eredményével 10 képviselői helyet szerzett az Európai Parlamentben a Fidesz–KDNP. Az előző ciklus nagyobbik részét a fideszes képviselők függetlenként töltötték, miután a nagyobbik kormánypárt 2021 márciusában kilépett az Európai Néppártból (EPP). A kereszténydemokrata Hölvényi György akkor a frakcióban maradt, és a KDNP sem lépett ki a pártcsaládból. A kilépést viharos évek előzték meg, a többiekkel korábban fegyelmezetten együtt szavazó Fidesz és a Néppárt viszonya azután romlott meg, hogy a balra tolódó alakulatban egyre többen támadták a magyar kormány migrációs politikáját, de ellenszenvvel fogadták a genderideológiával és a Soros-hálózattal szembeni magyar fellépést is. Több tagpárt, élükön az északiakkal, aktívan szervezkedtek annak érdekében, hogy kizárassák a Fideszt. A Néppárt egyébként ismét az EP legerősebb frakcióját adja, miután azonban felvették a Tisza pártot és Magyar Pétert, a KDNP is kilépett.

Orbán Viktor pártjának már 2021-ben akadtak kérői, nevezetesen a Néppártól jobbra álló erők, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), valamint az Identitás és Demokrácia (ID). Intenzív tárgyalások kezdődtek, a Fidesz „piacra kerülése” egy nagyobb átrendeződés lehetőségét is fölvetette a jobboldalon. Az egyeztetéseket általában két tényező lassította: egyrészt az, hogy mindig jött valamilyen európai tagállami választás, aminek az eredményére vártak a többiek, hogy pontosabb képet kapjanak az aktuális erőviszonyokról, másrészt pedig és mindenekelőtt a 2022 februárjában kitört ukrajnai háború. Az Oroszországhoz való viszony megosztotta a jobboldali pártokat is – elég csak arra gondolni, hogy az akkor még kormányzó lengyel Jog és Igazságosság (PiS) és a balti pártok merőben máshogy álltak a kérdéshez, mint számos más erő, mondhatni russzofób módon szítva a tüzet. Belpolitikai okokból olyan pártok is ukránbarátabbá váltak, amelyeknél ez egyáltalán nem volt magától értetődő. Különösen akut problémává azután vált ez, hogy 2022 őszén a Giorgia Meloni vezette jobboldali koalíció megnyerte az olasz választásokat, az Itália Testvérei (FdI) elnöke pedig hamar nagyon erős nyomással szembesült Washington és Brüsszel részéről. Miniszterelnöki széke, konzervatív nézetei és migrációs politikája megtartásának ára pedig Ukrajna támogatása lett.

Korábban írtuk

A Fidesz nem törekedett arra, hogy egyik vagy másik jobboldali frakcióba mindenáron beüljön. A mostani EP-választás után azonban felpörögtek az események, és hamarosan annak is el kell dőlnie, ki kivel lép szövetségre a jobboldalon. Orbán Viktor miniszterelnök az olasz Il Giornale napilapnak úgy fogalmazott: a jobboldal újjászületésére van szükség Európában. „A jobboldali pártoknak együtt kell működniük, két nő kezében vagyunk, akiknek megállapodásra kell jutniuk” – utalt Giorgia Melonira és a francia jobboldali Nemzeti Tömörülést (RN) vezető Marine Le Penre. Az elmúlt hetekben a legmagasabb szinten folynak egyeztetések.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki korábbi lengyel kormányfő a migrációról és a határvédelemről tartott panelbeszélgetésen az Európai Parlamentben 2024 áprilisában

Harmadik erő

Az ECR a múlt héten jelentette be, hogy 11 új képviselő lép be a csoportba, így, a Néppárt és a szociáldemokraták (S&D) után, a liberális Renew-t megelőzve, 83 mandátummal ők lettek a 720 fős parlament harmadik legerősebb frakciója. Az ECR meghatározó erői a már említett olasz FdI és a lengyel PiS (dacára annak, hogy utóbbi a parlamenti után az EP-választást is elvesztette hazájában). A véleménykülönbségek ellenére mindkét nagy párt jó viszonyt ápol a Fidesszel és a magyar kormánnyal, vannak azonban olyan reformkonzervatívok, akik nagyon nem. Sajtóhírek szerint több tagpárt, így a csehek, belgák, finnek és svédek is elzárkóznak a magyar kormánypárttal való együttműködéstől. A cseh formáció nem más, mint a kormányzó Polgári Demokrata Párt (ODS), amelyről sokat elmond, hogy konzervatív létére koalíciót kötött a radikálisan balliberális Kalózpárttal. Az Új Flamand Szövetség (N-VA) egy magát patriótaként definiáló mérsékelt jobboldali párt, amelyet azért ölel keblére a politikai mainstream, hogy megfékezze a valódi jobboldalt, a Flamand Érdeket (VB) – utóbbi jó viszonyt ápol a Fidesszel, és amúgy az Identitás és Demokrácia (ID) család tagja. Az EP-vel egyidőben tartott belga választásokat egyébként az N-VA, míg a parlamentit a VB nyerte, fej fej melletti eredményekkel. A svédek és a finnek régen lényegesen pozitívabban viszonyultak a magyar kormányhoz, ennek megváltozását az ukrajnai háborúra fogják. Sokkal inkább arról van szó azonban, hogy hazájukban a politikai centrum a baloldalon van, a Svéd Demokraták és a Finnek Pártja pedig mostanára harcolta ki, hogy ne legyen kirekesztve. Előbbi kívülről támogatja a jobbközép kormányt, utóbbi pedig a koalíció része. Mindenesetre az ECR-ben mostanra láthatóan mindent leuralt az ukránpártiság, Roberts Zīle, az Európai Parlament lett ECR-es alelnöke, valamint Nicola Procaccini, az ECR-frakció társelnöke is arról nyilatkozott nemrég, hogy alapelvárás Ukrajna támogatása. A sajtóban megjelent számolgatások konklúziója az, hogy ha a Fidesz belépésével kiléptek volna azok, akik kilépéssel fenyegetőztek, akkor Giorgia Meloni többet – vagy ugyanannyit – vesztett volna, mint amennyit nyer. Az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban pedig nyert volna a cseh Petr Fiala mellé még egy szövetségest Orbán Viktor személyében, viszont Belgiumban lehet, hogy az N-VA adja a következő miniszterelnököt. Igaz, a két szövetséges azért nem egyenértékű, hiszen a Fidesz–KDNP tizennégy éve stabilan kormányoz egyedül, míg Belgiumban rendre sokpárti, ingatag koalíciók alakulnak.

Miután Giorgia Meloni összebútorozott a szélsőségesen magyarellenes, George Simion által vezetett AUR-ral, a Fidesz nem kíván csatlakozni az ECR-hoz

Az ECR-rel való tárgyalásokat firtató újságírói kérdésekre Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban a kormányinfókon elmondta, hogy a jobboldali pártcsalád nagy többsége szívesen látná soraiban a Fideszt, és a magyar kormánypártot egyébként is meghívni szokták valahova, nem pedig feltételeket szabni a számára. A kérdés mindenesetre mostanra eldőlt, az ECR ugyanis felvette soraiba a Románok Egyesüléséért Szövetség a (AUR) hat képviselőjét. A magyarellenes párt csatlakozása abszolút vörös vonal a Fidesznek, ahogyan azt Kocsis Máté frakcióvezető is megerősítette.

Békepárti barátok

Az ECR-en túl is van élet. Az Identitás és Demokrácia (ID) frakcióval nem bánt túl kegyesen az Európai Parlament az elmúlt ciklusban, hiába járt volna nekik is, minden pozícióból kiszorították őket. Ilyen bánásmódban részesült egyébként az ECR is, de nekik sikerült egyre közelebb kerülniük a mainstreamhez, a kirekesztés főleg a lengyeleket sújtotta. Az ID-nek jelenleg hatvan képviselője van, aminek felét a francia Nemzeti Tömörülés adja. Marine Le Pen pártja rendelkezik egyébként a legnagyobb képviselettel az egész Európai Parlamentben, kétszer annyi szavazatot kapott, mint Emmanuel Macron elnök liberálisai, emiatt a hétvégén előre hozott választásokat is tartanak az országban. Őket követi nyolc képviselővel az olasz Liga: Matteo Salvini pártja ugyan jócskán gyengébben szerepelt, mint Giorgia Meloniék, de az ID-ben továbbra is befolyásosak. Hat-hat képviselőt küld az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a holland Szabadságpárt, hármat a Flamand Érdek. Korábban a frakció tagja volt az Alternatíva Németországnak (AfD) is, őket azonban kizárták, miután Maximilian Krah delegációvezető botrányt kiváltó megjegyzéseket tett az SS-szel kapcsolatban (miszerint annak nem minden tagja volt bűnöző), majd Krah-t kizárta a delegációja, amelynek többi tagja valószínűleg vissza akarna térni az ID-ba. Erre van esély, de Marine Le Pen aligha szeretné firtatni a témát a francia választások előtt.

Az ID és az ECR brüsszeli prominensei közös nyilatkozatot adnak ki a migrációról 2024 áprilisában

A lényeg, hogy az ID minden pártja jó viszonyban van a Fidesszel, hasonló álláspontot vallanak egy sor fontos kérdésben a békepártiságtól kezdve a migrációig – tárt karokkal várják a Fideszt. Az ID-nak nincs jelenleg állam- vagy kormányfője, de ez megváltozhat a francia és az osztrák választások után, a Liga és a PVV pedig részt vesz az olasz, illetve a holland kormányban.

Hogyan tovább?

Idézzük vissza: Orbán Viktor nem egyik vagy másik jobboldali csoportba szeretne belépni, hanem egy nagy, új csoportot létrehozni. Az ECR kiesett a játékból, az ID viszont nagyon is játékban van, és egyáltalán nem csupán az reális lehetőség, hogy simán csak újraalakul. A Fidesz esetleges csatlakozása átrendeződést is hozhat magával, hiszen más pártokat is bevonzhat az EPP-ből, az ECR-ből, de máshonnan is. Kapásból ott van az EP-választásokat hazájában megnyerő Szlovén Demokrata Párt (SDS). Janez Janša korábbi kormányfővel is tárgyalt az elmúlt hetekben Orbán Viktor, jó esély van rá, hogy a jelenleg néppárti SDS követni fogja a Fideszt oda, ahová végül megy, erre korábban már sok utalás történt. De ennél merészebb váltások is lehetnek, hiszen ha valamit az elmúlt évek megmutattak, az az, hogy lehetségesek pártcsaládokon átívelő erős szövetségek: Andrej Babiš volt cseh kormányfő például szoros szövetségese Orbán Viktornak, pedig a Renew frakcióban ül a pártja, Robert Fico szlovák kormányfő alakulata pedig szociáldemokrata. Ez persze nem jelenti azt, hogy az előbb említett politikusok pártjai elhagynák a frakciójukat, de egyértelműen beszédes, hogy ma már nem csak a pártcsaládhoz való tartozás mentén lehet egyetérteni.