A magyar és a török politikai vezetők őszintén, képmutatás nélkül tudnak egymással beszélni – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Isztambulban a magyar-török rendezésű Go Africa üzleti fórumon azután, hogy előzőleg tárgyalt Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel, valamint Ruhsar Pekcan török kereskedelmi miniszterrel.

Fotó: MTI/KKM/Burger Zsolt

Szijjártó Péter kiemelte: a két ország vezetői között nagyfokú bizalom jött létre, amelynek egyértelmű haszonélvezője a gazdaság. Ha ez nem így lenne, akkor 2018-ban nem haladta volna meg a 3 milliárd dollárt a Magyarország és Törökország közötti kereskedelmi forgalom – tette hozzá.

A magyar miniszter felszólalásában emlékeztetett: új világrend született, a világgazdaság és világpolitika változásai teljesen új viszonyrendszert hoztak létre, amelyben azok az országok lehetnek sikeresek, amelyek kellő számú és erősségű szövetségest tudnak gyűjteni maguknak. Magyarország számára Törökország egy ilyen szövetséges – szögezte le.

Szijjártó Afrikával kapcsolatban rámutatott, hogy a kontinensnek két arca van, egyrészt szinte határtalan lehetőségeket kínál, ugyanakkor Európa számára az elmúlt évtizedek legjelentősebb kihívását is megtestesíti, a kontinensről kiinduló tömeges migrációs folyamatok következtében.

A miniszter kifejtette: a következő 15-20 esztendőben Európa számára az egyik kardinális kérdés az lesz, hogy az afrikai kontinens népességmegtartó ereje tud-e olyan gyorsan erősödni, mint ahogyan a népessége növekszik.

Hangsúlyozta: Magyarország számára az Afrikával való gazdasági együttműködés egyrészt profitszerzési esély, másfelől viszont óriási felelősség is, hiszen a befektetések biztosíthatják azt, hogy az afrikaiak Afrikában találják meg a számításaikat. A beruházásokkal a magyarok és törökök elérhetik azt, hogy az afrikaiak ne vágyjanak el távozni a hazájukból, hanem otthon tudjanak érvényesülni – nyomatékosította Szijjártó Péter.

Jelezte: ahhoz, hogy az afrikaiak otthon tudjanak maradni, versenyképes tudásra is szükség van. Erre vonatkozóan Szijjártó Péter közölte, hogy Magyarországon 1422 afrikai egyetemista tanul magyar állami ösztöndíjjal, hogy aztán, megszerezve a versenyképes tudást, hazatérjen.

A magyar külügyminiszter arról is beszámolt, hogy Magyarország 220 millió dollár értékben hitelkeretet nyitott a magyar Eximbanknál a magyar és török vállalatok Afrika-irányultságú közös projektjeinek finanszírozására. Ha a cégek ezt a hitelkeretet mind lehívják, akkor Magyarország nyit egy újabbat – jelentette be Szijjártó Péter.

A miniszter felhívta a figyelmet: a Világbank előrejelzése szerint a szubszaharai afrikai térség növekedése a következő években mindig legalább fél százalékkal a globális növekedési ütem felett lesz. Mindazonáltal a következő 10 évben ennek a térségnek a lakossága 35 százalékkal fog emelkedni, 370 millióval nő a népessége. Ez a növekedés a világ népességnövekedésének 40 százalékát fogja kitenni az elkövetkező 10 évben – mutatott rá Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy ha nagy számban hagyják el fiatalok az afrikai országokat az komoly destabilizációs faktort jelent, mivel a tehetséges fiataloknak kellene felépíteniük az érintett országok modern gazdaságát.

A Go Africa üzleti fórumot második alkalommal rendezte meg közösen a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) és a török Külgazdasági Kapcsolatok Tanácsa (DEIK). Szijjártó Péter a rendezvény alkalmával találkozott a Türk Eximbank vezérigazgatójával, Adnan Yildirimmel, valamint a DEIK Török-Magyar Üzleti Tagozatának elnökével, Adnan Polattal is.

A magyar külügyminisztert isztambuli hivatalos útja végén audienciára érkezik I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkához.