Úgy tűnik, pánik lett úrrá a nyugat-európai sajtón, miután lezajlott a francia nemzetgyűlési választások első fordulója, amelyen a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés a szavazatok 34,2 százalékával futott be az első helyen.

Hirdetés

Magyarország útjára léphet az ország

Nemrég a Libération nevű francia baloldali lap közölt cikket, amelyben attól rettegnek, hogy a Franciaországban is az illiberálisok kezébe kerülhet hatalom, és Magyarország útjára léphet az ország.

Most pedig a Politico pánikol amiatt, hogy „Franciaország egy lépésre van attól, hogy a köztársaság modern kori történetében először szélsőjobboldali kormányt válasszon”. A lap szerint a július 7-én tartandó második forduló nemcsak Franciaország jövőjéről szól, hanem az EU második legnagyobb gazdaságának stabilitásáról, valamint a NATO és az Európai Unió politikai erejéről.

„A pártok vezetői sürgősen próbálják kitalálni, hogyan játszhatják ki a választási rendszert, hogy az általuk preferált eredményt érjék el”

– írta a Politico.

A francia parlamenti képviselőket két fordulóban, 577 választókerületben választják. Az 577 választási körzetből 301-ben legalább három jelölt, általában a fő koalíciók – a Nemzeti Tömörülés (RN), Macron koalíciója és a baloldali szövetség – egy-egy jelöltje jutott be a második fordulóba.

Ezek azok a döntő csataterek, amelyek eldöntik a választás kimenetelét.

Egyelőre bizonytalan a helyzet

Az első fordulós eredményének köszönhetően az RN a legtöbb esetben vezet a versenyben, a kérdés már csak az, hogy mennyi körzetben és melyik jelölt lép vissza azért, hogy egy baloldali és egy jobboldali jelölt legyen a lehető legtöbb helyen – írja a Mandiner.

Korábban írtuk

A helyzet egyelőre nagyon bizonytalan, ezért az RN-re vonatkozó előrejelzések az első forduló után nagyon eltérők, 230-tó 310 mandátumig terjednek. Az abszolút többség biztosításához 289 mandátumra van szükség a Nemzetgyűlésben. A második forduló legnagyobb talánya a fentebb feltett kérdés, hiszen sok helyen a Macron-féle Reneszánsz nevű formáció lett a harmadik.

„Ilyen körülmények között Franciaország megérdemli, hogy ne habozzunk”

– mondta vasárnap este Gabriel Attal miniszterelnök, aki felszólította a harmadik helyezetteket, hogy szálljanak ki a versenyből.

Az elnöki táborban azonban nem mindenki hajlandó meghajolni. Sok centrista politikusnak nem teszik a gondolat, hogy az Új Népfront nevű baloldali blokk, amelyet a szélsőbalos Jean-Luc Mélenchon, valamint az általa vezetett Engedetlen Franciaország (La France Insoumise, LFI) mozgalom irányít. Szerintük minden politikai szélsőség ellen egyformán kell harcolni.

A szavazás első fordulója előtt Macron maga is odáig ment, hogy szélsőbaloldali ellenfeleit a „szélsőjobboldalhoz” hasonlította, azt állítva, hogy sikerük polgárháborúhoz vezetne.

A második fordulóba jutott jelölteknek kedd este 18 óráig (közép-európai idő szerint) van lehetőségük arra, hogy regisztrálják jelöltségüket.

Akár a szélsőbaloldal javára is visszaléphetnek Macronék

Néhány Macron-párti jelölt már bejelentette, hogy követi a miniszterelnök utasításait, és még a szélsőbaloldali jelöltek javára is visszalép.

A teljes kép viszont homályos, Edouard Philippe volt miniszterelnök és Bruno Le Maire gazdasági miniszter is úgy nyilatkozott, hogy szerintük nem szabad az LFI-re szavazni – még a Nemzeti Összefogás ellenében sem.

Egyes jelöltek még azt is kijelentették, hogy a harmadik helyezés ellenére is versenyben akarnak maradni, még a zöldekkel és szocialistákkal szemben is.

A szélsőbaloldalon a szavazási utasítások világosabbak: Az Új Népi Front tömbjének minden vezetője felszólította a harmadik helyezetteket, hogy lépjenek vissza, ha körzetükben a Nemzeti Összefogás vezet. Még ha a pártok mindent meg is tesznek a Nemzeti Összefogás győzelmének megakadályozására, a második forduló kimenetele továbbra is bizonytalan.

A legutóbbi felmérés szerint négy szavazóból alig egy szándékozott követni a pártja által adott választási utasításokat. Ráadásul a Nemzeti Tömörülés a második forduló óta kifejezte szándékát, hogy kész együttműködni más politikai formációkkal, ha az szükséges a parlamenti többséghez.

A teljes cikket a Mandiner oldalán olvashatják.