Papíron új ország, de a múlt nem engedi
Új-Kaledónia sajátos hibridállammá válik: részben önálló ország, részben francia terület – és mindent a nikkel és a nemzetközi bizalom tarthat egyensúlyban.Új ország születik a Földön, miközben egyelőre azt sem látni tisztán, mennyiben lesz szuverén állam Új-Kaledónia, mely a francia gyarmatbirodalom területei közül az utolsók egyikeként számolja fel függését Párizstól – de mégsem teljesen. A napokban az Emmanuel Macron által aláírt megállapodás alapján Franciaország nagyobb autonómiát ad tengerentúli területének, miközben maga a francia elnök is így fogalmazott:
„megszületik a kaledóniai állam, de mégsem válik el Franciaországtól”.
A megállapodás értelmében a jövőben a helyi hatóságok különálló külpolitikát folytathatnak és kaledóniai állampolgárságot adhatnak. Az ugyanakkor érthető, Franciaország miért nem kívánja elengedni teljesen Új-Kaledóniát: ott van a világ nikkelkészletének a 10 százaléka.
Új-Kaledónia: függés a nikkeltől
Új-Kaledónia státusza régóta belső feszültségek forrása az ott élők körében. Sokan követelték egy ideje a sziget elszakadását és önállósodását Franciaországtól, különösen a szigeten élő őslakos kanakok szerettek volna régóta egy független államot.
Ugyanakkor annak is voltak támogatói, hogy Új-Kaledónia maradjon bizonyos mértékig függő viszonyban Franciaországtól, kihasználva az ebből nyerhető gazdasági, külpolitikai előnyöket. Tavaly májusban véres lázadások törtek ki, amikor a francia parlament megpróbálta csorbítani a terület autonómiáját.
A tavalyi zavargások után a nemzetközi médiafigyelem jórészt elkerülte Új-Kaledóniát, a mostani megállapodás viszont egyértelműen új fejezetet jelent a sziget életében. Az egyezség azonban csak akkor lép életbe, ha azt a szigetállam parlamentje és egy népszavazás is megerősíti – erre ugyanakkor minden esély megvan. Kérdés persze, mindez milyen változásokat fog hozni a nagyon fontos átmenetifém, a nikkel piacán.
Egy átmenetifémre épül a kanakok földjének gazdasága
Budapest és Nouméa távolsága közel 16 ezer kilométer, e távolság alapján pedig nagyrészt érdektelennek tűnhet mindaz, ami a mostani jelentős politikai fejlemény alapján Új-Kaledónia nikkeliparában történhet. Pedig az átmenetifém ipari felhasználása révén, sok áttéttel, közvetetten, de akár a magyar autóipar is megérezheti a fejleményeket. A nikkel valóban megkerülhetetlen alapja Új-Kaledónia gazdaságának. A nyersanyag adja az export 90 százalékát, a nikkelipar a kb. 270 ezer lakosú terület munkaerejének negyedét foglalkoztatja. A világ ismert nikkeltartalékának 10 százaléka található a területen (kb. 7 millió tonna), de egyes geológiai becslések ennél magasabb, 20-30 százalékos arányt valószínűsítenek.
A nyersanyag nélkülözhetetlen az elektromos autók gyártásánál.
A nikkelipar annyira fontos a most majdnem önálló országgá formálódó Új-Kaledóniának, hogy egyes elemzések szerint már a tavalyi politikai válság is tulajdonképpen annak válságával kezdődött. 2023-ban ugyanis a nikkel világpiaci ára az erőteljes indonéz szállítások hatására lényegében feleződött, ami megrogyasztotta Új-Kaledónia gazdaságát.
A nikkelipartól való egyoldalú függés felszámolásának módját egyelőre nem látni, az azonban biztató, hogy Új-Kaledónia erős turisztikai vonzerővel bír.
A turizmus a legfontosabb a nikkel után
A nikkelipar után a terület második legjelentősebb gazdasági ágazata a turizmus. Az ország idén 200 ezer légi úton érkező látogatót fogadna, és ennél jóval több, összesen 1,2 millió olyan turistára számít, akik óceánjáró hajók fedélzetén utazva érik el Új-Kaledónia partjait, és tartózkodnak ott átmenetileg, jellemzően néhány órát – olvasható az Origo teljes cikkében.
