Párizs és Berlin azon vitázik, ki vezesse az uniós haderőt
A Weber-terv létezik, a kötelező sorkatonaság német bevezetése is biztosnak látszik, a francia–német ellentét azonban az orosz–ukrán háború árnyékában lassíthatja a háborúpárti politikusok harcias terveinek megvalósulását – olvasható a Magyar Nemzet elemzésében.
A kötelező európai sorkatonai szolgálat bevezetésére régóta léteznek tervek, amelynek a háborúpárti politikusok nyilatkozatai Manfred Weber vezetésével ágyaznak meg.
Az őrült ötletnek egyre több pártolója akad, a fiatalokat akaratuk ellenére is sorkatonaságra kényszerítenék, amelyet hol a védelmi képességek javításával, hol pedig az egységes Európa-tudat erősítésével magyaráznának, de
az igazi ok a háborúzni kívánó Nyugat egyre fokozódó utánpótlásigénye lehet.
Németországban Boris Pistorius már többször is a 2011-ben felfüggesztett katonai szolgálat visszaállítása mellett érvelt. A védelmi miniszter május 27-én bemutatta a terveit pártja elnökségének. Ezek azonban valószínűleg nem kizárólag az önkéntes szolgálatra épülnek, mint ahogyan arról az első hírek szóltak, írta a Kreiszeitung.
Ami Németországban megjelenik, az később uniós szinten is meg fog jelenni
– mutatott rá a napokban Kiszelly Zoltán.
„A német gyakorlat előbb-utóbb európai gyakorlat lesz, és ez az, ami miatt veszélyes ez a német kezdeményezés” – hangsúlyozta a szakértő.
Egyre élénkül a sorkatonaság bevezetéséről szóló vita a német közbeszédben is, melyből az látható, hogy egyre többen állnak a Weber-tervként elhíresült őrült ötlet mellé.
A közös uniós hadsereg terve eddig azon bukhatott meg, hogy a németek és a franciák nem tudnak megegyezni, ki vezesse a birodalmi hadsereget
– írt erről a Politico is már ez év februárjában.
Németországnak és Franciaországnak ugyanis merőben eltérő elképzelései vannak a hadiipari komplexumról, és ez most probléma. Hagyományosan a francia–német motor hajtotta az Európai Uniót, de
mélyen gyökerező nézeteltérések vannak az erő és a katonaság terén;
ezekre különbségekre pedig az világított rá, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát.
Franciaország atomhatalomként régóta hirdeti Európa azon képességét, hogy saját hadiipari komplexumával önállóan tud védekezni. Németország viszont szeretné fenntartani a biztonsági kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, a gazdasági kapcsolatot pedig – úgy tűnik – Oroszországgal is.
A német politika is sokszor értetlenül figyeli a Párizs és Berlin közötti feszültséget.
A további részletekről IDE KATTINTVA a Magyar Nemzet honlapján olvashatnak.
