Hirdetés

Az idén különleges nőnapi ajándékot kaptak a francia nők: Macron elnök a Vendôme téren parádés népünnepély közepette jelentette be, hogy a parlamenti képviselők és a szenátus elsöprő többségének támogatásával megszületett a döntés, amelynek értelmében ezentúl Franciaországban az alkotmányban rögzítik a nők abortuszhoz való jogát. Gabriel Attal miniszterelnök szerint az alkotmánymódosítás üzenet a nőknek: a tested a tiéd, senki nem dönthet helyetted! Ezt egyébként hatalmas üdvrivalgás közepette az Eiffel-toronyra is kivetítették.

A zajos ünneplés annak köszönhető, hogy az alkotmánymódosítást a franciák 85 százaléka támogatta attól tartva, hogy egy esetleges konzervatív politikai fordulat szigorítaná a nőknek a magzatelhajtáshoz fűződő jogait.

Franciaországban egyébként 1975 óta legális a terhességmegszakítás, az ezt szabályozó törvényt pedig kilenc alkalommal módosították annak érdekében, hogy minél több nő vetethesse el legálisan gyermekét. Az abortusz legalizálásáért folytatott küzdelem élharcosai Simone de Beauvoir és Françoise Sagan írónők mellett olyan hírességek voltak, mint Jeanne Moreau és Catherine Deneuve színésznő. Utóbbi maga is részt vett a Vendôme téri örömünnepségen.

Korábban írtuk

A népünnepély résztvevőinek, hasonlóan a abortusz liberalizációját ünneplő írországi tömeghez, vélhetően eszükbe sem jutott az a rendezvény, amelyet Washingtonban tartottak öt évvel ezelőtt. Ott is szilaj utcabállal ünnepelték az amerikaiak a törvényhozókat, amiért úgy döntöttek, hogy az abortusz legyen elvégezhető – egészen a szülés pillanatáig. Vagyis a szélsőséges feminista lobbiszervezetek és a Planned Parethood nevezetű abortuszklinika-hálózat nyomására legalizálták a csecsemőgyilkosságot is. Igaz, ez utóbbi szervezetet később az USA számos államából kitiltották, mert felmerült, hogy kereskedtek a kivégzett csecsemők szerveivel és testrészeivel. Sőt, számos republikánus vezetésű tagállam elutasította a washingtoni döntést is, és nem volt hajlandó a terhességmegszakítás szélsőséges liberalizációjára.

Kürettkanál és lelkiismeret

De térjünk vissza Macron páratlan ötleteihez! A francia elnöknek nem csak az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban vannak életveszélyes elképzelései. A Vendôme téren azt is bejelentette, Párizs küzdeni fog azért, hogy „a terhesség önkéntes megszakításának szavatolt szabadságát” rögzítsék az Európai Unió Alapjogi chartájában. Ezt számos életvédő szervezet és a Vatikán is élesen bírálta, de várhatóan számos uniós tagország is elutasítja. A kérdés szabályozása ugyanis tagállami hatáskörbe tartozik. Emellett ráadásul meglehetősen színes képet mutat az egyes államok gyakorlata, bár többségükben a terhesség első trimeszterének végéig legálisan jelentkezhetnek a nők abortuszra.

Az uniónak egyetlen tagország van, amelyik kategorikusan elutasítja az abortusz engedélyezését: Málta. A művi terhességmegszakításra váró nők többnyire külföldön végeztetik el a beavatkozást, és igyekeznek titokban tartani még a rokonaik előtt is, hiszen minimum 18 hónap, maximum 3 év börtönbüntetést kockáztatnak. Hasonló szigorral kezelik a kérdést az uniós országok közé ékelődő, de nem tag Andorrában is.

Abortuszpárti tüntetés Franciaországban

Lengyelországban a jobboldali kormány szigorította meg a szabályozást, csak kivételes esetben, nemi erőszak vagy vérfertőzésből származó várandósság esetén engedélyezve a művi vetélést. A mégis abortuszra vállalkozó nőkre akár 5–25 éves börtönbüntetést is kiszabhattak a törvény szerint, és a közreműködő orvosnak is hasonló retorzióval kellett számolnia.

A jelenlegi miniszterelnök Donald Tusk választási ígéretei között szerepelt, hogy hatályon kívül helyezi a szigorú szabályokat. Ám az abortuszliberalizáció ügyében a kormányon belül sincs egységes álláspont. A Lengyel Parasztpárt és a Lengyelország 2050 elutasítja a változást, míg a baloldal már be is nyújtott olyan törvényjavaslatot, amely eltörölné a korábbi szabályokat. A társadalom hasonlóképpen megosztott a kérdésben. A viták most az esemény utáni tabletta engedélyezése körül csaptak fel. Az Ellaone nevű tabletta, amelyet a 15 év fölötti lányoknak szabadon kiadhatóvá akarnak tenni, egyes életvédő csoportok szerint korai vetélést okozhat. A törvényhozás elfogadta ugyan a legalizálását, de a köztársasági elnök nem írta alá a gyógyszerészeti törvény módosítását.

A megengedő szabályozás sok orvosnak komoly lelkiismereti problémákat okoz. Az unió 23 tagországában joguk van hozzá, hogy megtagadják az abortusz elvégzését morális okokra vagy vallási meggyőződésükre hivatkozva. Évről évre többen élnek ezzel a lehetőséggel. A svéd, a finn és a litván orvosoknak azonban nincs rá módjuk, hogy a lelkiismeretükre hallgassanak. Ezekben az országokban tilos e beavatkozás megtagadása.

Kórház vagy angyalcsinálók

A nyugati világ e területen tapasztalható liberalizmusa Afrikában és Ázsia számos országában visszatetszést kelt. Nem csak a kormányok zárkóznak el az abortusztilalom feloldásától. A közvélekedés is elítéli, aki ehhez az eszközhöz folyamodik. Az iszlám világban a vallási előírások miatt ismeretlen az engedékeny szabályozás. Gyakorlatilag minden vallás tiltja a születésszabályozásnak ezt a módját. Ennek ellenére a WHO adatai azt mutatják, hogy az abortusszal végződő terhességek aránya alig változik évtizedek óta a világon, nagyjából húsz százalék körül mozog. Nyugaton nagyjából minden negyedik, a fejlődő országokban minden ötödik magzat nem éri meg, hogy megszülethessen. Indiában például, ahol megengedő a törvényi szabályozás, a nők szívesebben fordulnak „angyalcsinálóhoz”, mint hogy kórházban szabaduljanak meg nem kívánt terhességüktől.

Az elszomorító statisztikai adatok mögött a kínai születésszabályozási törekvéseket is megtalálhatjuk. Igaz, a hatalmas ázsiai ország már felhagyott az egykepolitikával, hiszen a döntéshozók ráébredtek, hogy az 1916-ra 1,3-re eső termékenységi ráta hosszabb távon demográfiai összeomláshoz vezet. Így ma már nem büntetik, ha egy párnak kettő, három vagy több gyermeke születik. Csakhogy a népesedési szigor idején a kínaiak többségének felfogása hozzáidomult az egykéző gondolkodáshoz, és évente tízmilliószámra küldték halálba magzatukat, különösen ha leánynak született volna.

Rásegít a hatalom

Az elgondolkodtató ázsiai és afrikai adatok még egy szomorú tényre rávilágítanak: ma is működnek a világ minden pontján az emberiség történelmét végig kísérő angyalcsinálók, akik azokon a nőkön „segítenek”, akik végképp nem akarják világra hozni gyermeküket, talán mert nem hiszik, hogy képesek lesznek felnevelni. De ítélkezés helyett nekik is kijár az irgalom, hiszen ennél szörnyűbb döntés nemigen akad egy emberi életben.

Ám az, ahogy a barbárságba süllyedő Nyugat ünnepli a magzati halált, megbocsáthatatlan. Különösen, mert hovatovább még fokozza is néhány állam az ideológiai nyomást. Először az Egyesült Királyságból érkeztek olyan hírek, amelyek szerint lelkipásztorokat, életvédő aktivistákat vetnek börtönbe csak azért, mert magukban imádkoztak a megölt magzatokért. Ám mára a németek is eminens módon megtanulták a woke leckét. „Családügyi” miniszterük olyan törvényjavaslatot nyújtott be a törvényhozásnak, amely szerint brit mintára az abortuszklinikák százméteres körzetében tilos lesz „zavarónak” minősülő cselekedetet végrehajtani. Zavarónak minősül, ha életpárti aktivisták segítséget ajánlanak az abortuszra jelentkező nőknek, de ugyanígy zavarónak minősül a néma imádkozás is. Efféle cselekedeteket akár 5000 euróval is büntethetnek a hatóságok.

Ez az elvakult ideológiai gőg már minden vallás és minden emberi megfontolás szerint bűn, amely idővel mindenképpen elnyeri majd méltó büntetését.

Fotó: ShutterStock
Lengyelországban 2020-ban vonultak utcára az abortuszpárti aktivisták

Válságtünet

Magyarországon az emberek közel háromnegyede támogatja a rendezett feltételek szerinti művi terhességmegszakítást. A megkérdezettek akkor tartják leginkább elfogadhatónak ezt a megoldást, ha a magzat veszélyezteti az anya egészségét, vagy ha a gyermek visszafordíthatatlan károsodással jönne a világra. A közvélekedés szerint megfelelő indoknak számít, ha a terhesség szexuális erőszak következménye.

Vélhetően e közhangulat miatt a 2010-es jobboldali fordulat után sem szigorították az e területre vonatkozó jogszabályokat. Ennek ellenére az abortuszok száma zuhanásszerű csökkenést mutatott a tízes években. A Covid-járvány és a szomszédunkban kitört háború azonban változást hozott. 2022 második felében közel tíz százalékkal nőtt az elvégzett abortuszok száma, igaz, még így is jóval alatta marad a rendszerváltozás utáni két évtized adatainak. A demográfusok szerint az abortuszra jelentkezők száma főként a hátrányos helyzetű régiókban, az alacsonyan képzett nők körében emelkedett, vagyis a járványt kísérő és követő gazdasági válság mellékhatása okozta.

A magyar törvényhozás mindazonáltal gyorsan reagált a kedvezőtlen jelenségre. 2022 végén életbe lépett az úgynevezett szívhangrendelet. Eszerint az abortuszra jelentkező anyáknak meg kell hallgatniuk magzatuk szívhangját, mielőtt alávetnék magukat a beavatkozásnak. A rendeletet a feministák a nők megalázásának tekintették, az életvédők szerint azonban lehetőséget adott a nőnek és magzatának, hogy az életben legalább egyszer kommunikáljanak egymással.