Pavel Durov és a véleményszabadság

Augusztus 24-én Franciaországban őrizetbe vették a Telegram üzenetküldő alkalmazás alapító-vezérigazgatóját. A 39 éves Pavel Durov a Forbest szerint a világ 121. leggazdagabb embere, és a mostani eset szempontjából nem lényegtelen, hogy az orosz mellett emírségekbeli és francia állampolgársága is van. Testvérével, Nyikolajjal nem a Telegram az első nagy dobásuk, nevükhöz fűződik a VKontaktye orosz közösségi oldal is – ezt a portált azonban már 2014-ben eladta, ekkor hagyta el hazáját arra hivatkozva, hogy az orosz kormány nagyobb befolyásra akart szert tenni a közösségi oldal felett, mint amekkorát Durovék elfogadtak volna. Ez a vita egyébként a Telegram kapcsán is előkerült, hiszen az orosz szolgálatok hozzáférést akartak a titkosított üzenetekhez, de nem kapták meg.

Mielőtt rátérnénk az ügy folytatására, vegyük át, mit is tud a szóban forgó alkalmazás. A Telegram többfunkciós üzenetküldő applikáció, 2013-ban hozta létre egy orosz testvérpár, Nyikolaj és Pavel Durov. A felhasználók üzenhetnek egymásnak, más közösségimédia-platformokhoz hasonlóan közzétehetnek maguk is képeket, videókat, illetve vannak rajta úgynevezett csatornák, amelyek hírközlő felületként működnek, az érdeklődők feliratkozhatnak rájuk, kapnak értesítést az új hírekről és hozzá is szólhatnak.

Világszerte – júliusi adatok szerint – 950 millió felhasználója van a Telegramnak. Magyarországon nem a legelterjedtebb közösségi platform, de több európai országban, valamint Afrikában és Ázsiában is az élvonalban van. A telegramos hírcsatornák népszerűsége párhuzamosan nőtt a hagyományos, fősodrú médiába vetett bizalom hanyatlásával. Az orosz–ukrán háború kezdete óta különösen felpörgött az érdeklődés a telegramos csatornák iránt; aki az orosz médiából akar tájékozódni, annak a Telegram a leggyorsabb és legbőségesebb forrás, már csak azért is, mert az orosz televíziók, weblapok és online csatornák jelentős része a szankciók miatt elérhetetlen Európában. Az orosz és ukrán politika, valamint influenszerek, médiumok is intenzíven használják.

Az üzenetküldés terén a Telegram vonzereje jórészt abból fakad, hogy más platformokhoz képest magas szinten van titkosítva: a csetet használva az egymással váltott üzeneteket csak a két beszélgető látja, harmadik fél nem fér hozzá, legyen az az internetszolgáltató vagy akár maga a Telegram, hiszen nem tárolja ezeket az adatokat.

Pavel Durovot most azért vették elő a franciák, mert a hatóságok szerint a Telegram nem hajlandó együttműködni velük, a titkosított beszélgetésekben ugyanis kábítószer-kereskedelem, terroristaszervezkedés, csalás, pénzmosás zajlik – most mindezekkel Pavel Durovot akarják megvádolni mint a Telegram vezetőjét. Emmanuel Macron francia elnök sietett leszögezni, hogy az orosz milliárdos letartóztatása nem politikai ügy, a független hatóságok teszik a dolgukat.

Durovot négy napon át hallgatták ki, majd múlt szerdán a vizsgálóbíró megszüntette a rendőrségi őrizetét, és elrendelte bíróság elé állítását első meghallgatásra és lehetséges vádemelésre. Szabadlábra kerülését ötmillió eurónyi (kétmilliárd forint) óvadék ellenében engedélyezték, és hetente kétszer meg kell jelennie a rendőrségen, valamint nem hagyhatja el Franciaországot. Testvérét, Nyikolajt körözik.

Sajtóinformációk szerint az elmúlt években Emmanuel Macron többször is találkozott Pavel Durovval, igyekezve meggyőzni, hogy a Telegram központját tegye át Dubajból Franciaországba – ez része abbéli többéves törekvésének, hogy Franciaország minél több nagy techcégnek adjon otthont, 2017-es megválasztásakor is azt ígérte, hogy hazája vezető lesz az innovációban. Amikor a milliárdost megállították a Le Bourget reptéren, sajtóinformációk szerint azt mondta a rendőröknek, hogy aznap este a francia elnökkel készült vacsorázni – ezt az érintett határozottan tagadta. Emmanuel Macron első elnöki ciklusa kezdetétől fogva használja a Telegramot – ami egyébként Franciaországban sem az első számú üzenetküldő szolgáltatás – és máig így tesz, noha hivatalosan a kormánya tagjait arra kérte, ne használják az alkalmazást.

– Pavel Durov letartóztatása diplomáciai lavinát indított el – nyilatkozta lapunknak Magyar Ágnes Zsófia Franciaország-szakértő, megjegyezve, hogy az üggyel kapcsolatban sok az álhír, nehéz tisztán látni. Rámutatott, a francia „kilövetési parancs” egy sok millió eurós üzlet bukását eredményezheti az országnak: az a hír járja ugyanis, hogy az Egyesült Arab Emírségek – ahol a Telegram központja van – blokkolta azt a szerződést, amelyben nyolcvan Rafale vadászrepülőgépet vásárolt volna Franciaországtól.

– Pavel Durov nem mellesleg igen jó kapcsolatot ápol a dubaji miniszterelnök fiával, Hamdan ibn Muhammad al-Maktúm miniszterelnök-helyettessel – tette hozzá.

A szakértő szerint az ügy óriási port vert fel a francia közvéleményben: sokan kiáltanak oroszellenes, a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó skandalumot az ügyben, mondván, hogy ha Pavel Durovot felelősségre vonják, mi a helyzet a világ összes olyan bűnözőjével, akiket védenek bizonyos érdekkörök, mert „pszichológiailag sérülékenyek”?

– Sokak szerint ha Pavel Durov felelőssé tehető a felhasználói üzeneteiért, akkor a kormányzat legmagasabb szintje is felelős kell hogy legyen minden visszaélésért. Mások szerint ez éppen az a francia igazságszolgáltatási rendszer, amelyben az elöljárók a gyermekeiket a szexuális ragadozók karjaiba lökik a világhálón; elítélik az áldozatot, aki megvédi magát az erőszaktevőjével szemben; védik az illegális házfoglalókat és azokat, akik megtagadják a rendőri parancsnak való engedelmeskedést; szóval nincs semmi új a nap alatt – magyarázta a szakértő.

Magyar Ágnes Zsófia elmondta, a közösségi médiumokban olyan véleményeket is olvasni, hogy a Durov-ügy politikai megfélemlítés, mert a milliárdos üzletember megtagadta, hogy a NATO titkos ügynöke legyen, és ez üzenet „minden bizonnyal az összes pszichopatának”, akik kormányozzák Franciaországot.

– Mások tovább mennek, szerintük a szabadkőművesség újabb gyakorlata lepleződött le a fenti esettel – tette hozzá.

Noha a francia közvélekedésben azt sem zárják ki, hogy Pavel Durov egy megfigyelő, monitoringeszköze a globalista világnak – az ENSZ-szel, a WHO-val és Bill Gatesszel karöltve –, hiszen már 2017-ben a Világgazdasági Fórum egyik ifjú vezetőjeként tartották számon, a többség szerint a szólásszabadságba ezúttal durván beavatkozott a francia állam.

– Sokan úgy vélik, veszélyes lépés volt szembeszállni a Telegrammal, amelynek vezetője nagy eséllyel birtokolja bizonyos politikusok sötét aktáit, ahogyan politikai machinációkról szóló üzeneteket is – mondta Magyar Ágnes Zsófia.

Pavel Durovnak nemcsak a francia, hanem az orosz vezetéshez fűződő viszonya is az érdeklődés középpontjába került. Moszkva hamar reagált a hírekre, Dmitrij Medvegyev korábbi elnök, a biztonsági tanács elnökhelyettese emlékeztetett rá: személyesen figyelmeztette Pavel Durovot, hogy hiába hagyja el Oroszországot, ha kitart elvi álláspontja mellett és nem működik együtt a bűnüldöző szervekkel, akkor bármely más országban bajba fog kerülni. Vlagyimir Putyin elnök emberi jogi biztosa, Tatyjana Maszkalkova – később sokak által visszhangzott – véleménye szerint Pavel Durov letartóztatása lényegében a Telegram elleni intézkedés, Európában így akarják elhallgattatni a szólásszabadságot – ha már a Telegram lehetőséget ad arra, hogy bárki szabadon tájékozódjon a szankciók ellenére is.

A hivatalos orosz reakciót a nemzetközi sajtóban sok helyen meglepő fejleményként értékelték a VKontaktye körüli feszültségek miatt. Noha Pavel Durov a Kreml kritikusaként tünteti fel magát, hazájával azért nem szakadt meg minden kapcsolata, kiszivárgott hírszerzési adatok szerint 2015 és 2021 között ötvenszer járt Oroszországban. Az sem mellékes, hogy testvére, a rivaldafényt kerülő Nyikolaj sajtóinformációk szerint Szentpéterváron él és az orosz tudományos akadémia matematikai intézeténél dolgozik. A Telegram saját definíciója szerint egyébként Pavel az alkalmazásnak az anyagi és ideológiai, Nyikolaj pedig a technikai megalapozottságát teremti meg.

– Annak ellenére, hogy az orosz hatóságokkal is többször meggyűlt a baja, és az orosz politikai elit részéről a közelmúltban is felmerült a Telegram valamilyen korlátozásának témája, Pavel Durov mellett letartóztatása után Oroszországban szinte egyhangúan kiálltak – erősítette meg Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója. – A #FreeDurov hashtaget számos csatorna használta és használja, a legtöbben politikailag motiváltnak tekintik az esetet, és vélhetően nem tévednek nagyot – tette hozzá a szakértő. Úgy látja: mindez azért is érdekes, mert Pavel Durov több európai oroszellenes intézkedést is betartott, az RT orosz televízió Telegram-csatornája például az uniós országokból nem nyitható meg.

– A Pavel Durov melletti orosz kiállást az is motiválhatja, hogy egyrészt igazolja az oroszok azon állítását, amely szerint a Nyugat képmutató a szólásszabadság kérdésében, és azzal szemben csak addig toleráns, ha a számára kedvező véleményekről van szó, másrészt pedig annak alátámasztásaként is ábrázolhatják az esetet, hogy Nyugaton minden orosz kivétel nélkül veszélyben van, függetlenül attól, hogy együttműködik-e a Kremllel vagy sem – magyarázta a kutató.

Kosztur András szerint mindemellett tény, hogy a Telegram moderálási elvei enyhébbek, mint pl. a Meta-cégbirodalom platformjaié, a mainstreamtől eltérő csatornák számára azonban nem ezért kedvező elsősorban, hanem azért, mert a hírfolyam nem egységes és algoritmikus alapú, mint a Facebooknál, hanem a felhasználó csak azokat a csatornákat látja, amelyeket maga követett.

– Így a tartalmak közvetítése sokkal kevésbé centralizálható, mint a Facebooknál vagy régebben a Twitternél (ma már X-nél), nem lehet észrevétlenül korlátozni egy csatorna elérését – fejtette ki Kosztur András. Nem véletlenül lett Oroszországban és Ukrajnában is a Telegram a politikailag leginkább aktív és tudatos emberek körében népszerű, majd vált meghatározó politikaformáló közeggé, amivel természetesen a kijevi és moszkvai hatalom elégedetlenségét is kiváltotta.

– Miközben sokak szerint a Telegram orosz propagandaeszköz, dolgozóinak többsége a hírek szerint ukrán származású, és láthatjuk, hogy az ukrán haditudósítók, ellenzéki vagy kormánypárti politikusok ugyanúgy használják megkerülhetetlensége miatt. A titkosított üzenetküldés lehetősége mellett ez a befolyásolási potenciál is közrejátszhatott Pavel Durov letartóztatásában – összegezte véleményét a vezető kutató.